De előtte lássuk, miről is akarna szólni a Dumapárbaj. Kalmár Tamás (Hadházi László) egy kvázi-Fábryt alakít, övé a legnépszerűbb tévés showműsor, aki önálló estjeivel is járja az országot, és elvből meg arcból nem vállal semmiféle haknit. Elítélték Jordán Adélt! - Kiskegyed. Csakhogy a csillaga leáldozóban van, kezd kiégni, miközben a közönség egyre inkább favorizálja a Nagy Tóbiás (Kiss Ádám) nevű fiatal stand-upost. Közös producerük, Vigéc (Eszenyi Enikő) az együttműködést javasolja nekik, azonban az öntelt Tamás nem kér a feltörekvő kedvencből, inkább otthagyja a főműsoridőt, hogy valami teljesen újba kezdjen. Először egy Kész Átverés-szerű show vezetését vállalja el, ami egy szörnyen kínos poénban csúcsosodik ki. Később beadja a derekát és elvállal kisebb haknikat is, például egy céges bulit, ahol az őt felkonferáló menedzser előbb bejelent egy nagyobb leépítést, vagy egy diszkó-fellépést, ahol egy szerencsétlen táncos-cirkuszos duó után kénytelen szórakoztatni a buli végére maradó maréknyi embert - ez, a változatosság kedvéért, egy szörnyen kínos poénban csúcsosodik ki.
Van időnk ezen a filmszínházi értelemben vett kulináris élményen töprengeni, a Dumapárbaj továbbra is ugyanolyan gáz. A már említett Gubík Ági és Eszenyi Enikő persze láthatóan próbált mindent megtenni azért, hogy legalább egy kicsit élvezhető legyen a film, de az abszolút életszerűtlen helyzeteknek és párbeszédeknek köszönhetően még az ő színészi játékuk sem jelent megváltást. Eszenyi karakterénél sem tudták eldönteni, hogy most a tipikus pénzhajhász menedzsert vagy a klienséért aggódó, jószívű partnert képviselje, ezért a lehető legrosszabb megoldást választották: egyszer ilyen, egyszer olyan. Pont úgy mondod, mint az anyád! - interjú Jordán Adéllal - Blikk Rúzs. Azt már tényleg fájó megemlíteni, hogy a hatalmas hátsóval megtámogatott külső megjelenésének poén-értéke nagyjából az első jelenetig tart, az eltorzítás a maradék 86 percben semmi, de semmi célt nem szolgál. "Az egész sztori tök szimpatikus volt, a tipikus, magyar filmekre jellemző elemeket meg gyorsan kihúztuk a forgatókönyvből" - mondta a filmről Kiss Ádám a adott interjújában, de a Dumapárbaj megtekintése után felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire engedték őket a sztori közelébe.
A legfeszültségmentesebb közös időtöltésünk ez a konyhai szövegmondás. Nagyon sokat tanulok tőle. – A gyerekkorod szerves része volt a színjáték? – Nem engedtek anyuék színpadra soha. Igazuk volt. A gyerekszereplők sikerében benne van az is, hogy "olyan aranyosak". Nem biztos, hogy jót tesz, ha valaki hamar megtapasztalja a népszerűséget, amely részben legalábbis a fiatalságának szól, és ki tudja, felnőttként meg tud-e birkózni a másmilyen elvárásokkal. – És mikor kaptál zöld utat – 17 évesen elmentem Zalaszentgrótra Ascher Tamás táborába. Emlékszem, anyu aggódva hívott a művház bedobós telefonján, kérdezte, hogy vagyok, mire azt válaszoltam, hogy most nem tudok beszélni, próbálok, anya! Ebből tudta, hogy eldőlt az utam. – Színészgyerekként az iskolai ünnepségeken folyton verset kellett mondanod? – Igen, előfordult, pedig csak kevés verset tudok igazán jól elmondani. Ebben apukám (Jordán Tamás – a szerk. ) igazán jó. – Párod Keresztes Tamás is kolléga. Jordan adl barátnője. Előbb voltatok partnerek a színpadon mint társak az életben – Igen, először csak kollégák voltunk.
Minden barátom ostromol a receptért Horoszkóp: van 4 csillagjegy, akiknek költözést ígér a tavasz. Te is köztük vagy? Sokkot kapott a menyasszony: Az esküvő előtt derült fény a vőlegény szörnyű titkára Ezzel a módszerrel még megmentheted a zsíros, bepiszkolódott tapétát. Mutatjuk, mit tegyél! Kiskegyed - AKCIÓK Megjelent a legújabb Kiskegyed Konyhája (X) Megjelent a Kiskegyed Extra Tavasz(X) Megjelent a Kiskegyed Konyhája legújabb különszáma: egyszerű, változatos, gyors fogások (X) FRISS HÍREK 21:27 20:30 20:01 19:32 19:03
Végül az 1848-as áprilisi törvények 21. cikkelye rendelkezett először a vízszintesen sávos, piros-fehér-zöld színű magyar nemzeti zászlóról és az ország címeréről, amely kimondta, hogy "A nemzeti szin, és ország czimere ősi jogaiba visszaállíttatik. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképen ujra felvétetvén, egyszersmind megállapittatik, hogy minden középületnél s közintézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czimere használhassék. – Egyébiránt a kapcsolt Részeknek szabadságukban hagyatván, hogy az ország szinei és czimere mellett, saját szineiket és czimerüket is használhasság. " A magyar jogtörténetben és a magyar segédtudományok történetében az első olyan törvénycikk volt, amely lehetővé tette figyelemre méltó módon a nemzetiségek jelképhasználatát. A magyar kokárda elterjedését sokan Petőfi Sándorhoz és Jókai Mórhoz kötik, akik szerelmüktől, Szendrey Júliától és Laborfalvi Rózától kaptak kokárdát március 15-én. Március 15. felfordult nap volt.
Közeleg március 15-e, ennek alkalmából gyűjtöttem néhány különleges, papírból készíthető kokárdát. Szeretettel ajánlom pedagógusok, tanítók, óvónők figyelmébe is! 1. változat Vágjatok ki piros papírból 8 db 4×4 cm-es négyzetet, fehér papírból 8 db 3, 5×3, 5 cm-es négyzetet, és zöld papírból 8 db 3×3 cm-es négyzetet. Mindegyiket hajtsátok össze a következőképpen: Hajtsátok félbe az átlónál (mintha szalvétát hajtogatnátok), majd hajtsátok ki. Két csücskét hajtsátok be középre az átlóhoz. (A fotón a kokárda alatt láttok egy piros darabot meghajtva. Az összeset ilyenre kell hajtogatni. ) Majd fogjatok egy piros meghajtogatott darabot, és a hajtókába csúsztassatok bele egy fehéret, ebbe pedig egy zöldet. Az összeset illesszétek össze így. Végül vastagabb papírból vágjatok ki egy kis négyzetet (kb. 6×6 cm-es), és ragasztgassátok rá a "szirmokat" körbe. A kép és a szöveg forrása: mindennapraegyjatek 2. változat Forrás a képre kattintva Elkészítés A Cser Kiadó engedélyével Ildikó modellje Horváth Dániel alapformájából További kokárdás ötletek a blogon: Kreatív kokárdák különleges anyagokból Gyöngyből fűzött kokárda lépésről lépésre Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg az ismerőseiddel!
Egy zászlótörténész állítása szerint az is bonyolítja a kérdést, hogy ha van lelógója a kokárdának, akkor szabályos a kívül piros – belül zöld; ha nincs, akkor viszont a heraldikai szabályok szerint kívül kellene lennie a zöldnek, belül a pirosnak. Készítesz, viselsz kokárdát március 15-én? Ha igen, akkor milyet? 2012. Március 10., 15:35
"Az egyetemi ifjúság ma a szokottnál fényesebb módon ülte meg az 1848-iki márczius idusának évfordulóját. Már reggeli nyolcz órakor zászlódíszben tarkállottak a tudományegyetemi épület komor színű, ódon falai. Az egyetem téren és a szomszédos utczákon lobogó nemzeti színű zászlók és drapériák is arra emlékeztetnek, hogy ama nagyfontosságú nap óta negyven jelentőségteljes év zajlott le" – kezdte tudósítását a Nemzet című folyóirat 1888 tavaszán. A napilap nem véletlenül tette címlapjára a szokatlan eseményt: március 15. egészen az 1867-es kiegyezésig hivatalosan tiltott ünnepnapnak minősült. – Amikor ugyanezen a napon még 1860-ban Pesten kívántak megemlékezni az egyetemisták, karhatalom kergette szét a tömeget. Hatan sebesültek meg, köztük Forinyák Géza, aki hamarosan belehalt sérülésébe. Utolsó útjára tízezrek kísérték el a joghallgatót, akinek halála a szabadság és az ifjúság ünnepével fonódott egybe – idézi fel a Demokratának Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa.
Károly uralkodása alatt nálunk is. A napóleoni háborúk idején már teljesen általános volt a használata, ezért inkább úgy fogalmaznék, hogy azt megelőzően, a francia forradalom alatt vált közismertté, és kapott erőteljes politikai tartalmat a kokárda, amely katonai jellegű volt, és valamilyen erőszakszervezethez kötődött – mondta az Indexnek Pandula Attila. A Habsburg Birodalomban azonban hivatalos jogi formában még szóba sem jöhetett a piros, a fehér és a zöld szín, így természetesen fekete-sárga volt a kokárda. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy már az 1700-as évek végétől megjelentek a piros-fehér-piros címeres lobogók a hajókon, míg a hajó tatján magyar lobogó díszelgett. A reformkorban pedig már általánossá vált a piros-fehér-zöld használata, sőt az Országgyűlés az 1830-as évek elején már felvetette hivatalosan is nemzeti jelképként való alkalmazását, ám törvény akkor még nem született róla. Az utolsó feudális országgyűlésen 1847-ben azonban már ez volt az egyik fő téma. Az 1848. január 7-ei országgyűlésen többek között Bunjik József, Horvátország követe és Kubicza Pál, Trencsén megye követe is felszólalt a magyar nemzeti színek mellett.
Ezzel összefüggésben talán az sem véletlen, hogy a franciák eredetileg kalapra tűzve hordták kokárdájukat. A magyar kokárda elterjedése az 1848-as forradalom kezdetéhez köthető, a hagyomány szerint ugyanis a radikális márciusi ifjak vezérei, Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától és Laborfalvi Rózától kaptak nemzeti színű szalagból hajtott kokárdát, amit a kabátjuk hajtókájára, a mellrész szív felőli oldalára tűzve hordtak. Ezzel összefüggésben a magyar kokárda a nemzeti függetlenedés jelképe, viselője pedig a magyar forradalom és szabadságharc eszméivel szimpatizál. Vita a színsorrendről Az utóbbi időben a közvélekedést megosztó vita alakult ki arról, hogy mi is a magyar kokárda elkészítésének helyes módja. Nem mindegy ugyanis, hogy a szalag hajlítása után a piros vagy a zöld szín kerül-e kívülre. Katona Tamás történész indította el azt a gondolatot, mely szerint a helyesen elkészített kokárdán a zöld szín kívül van, hiszen a sorrend belülről kifelé olvasandó, és az úgynevezett hajlított vagy szalagkokárda esetében az alsó pántlikákon is így jön ki a helyes színsorrend.