Kategória: Történetek, Emberi történetek Létrehozva: 2020-09-16 16:38:49 Cikk írója: Zsuzsanna Erős A helyszín Tatabánya. A kérdés, hová tűntek a gyönyörű, és amúgy a görög mitológiában többször helyet kapó, a Csónakázó-tavat egy időben igen kedvelő hattyúk? Nevezzük csak városi legendának, hiszen nem tudhatjuk biztosra, mennyire legitim a történet, de ha hihetünk az elhangzottaknak, akkor a hattyú populáció megcsappanása(értsd: nincs már hattyú a tavon) annak köszönhető, hogy a fedél nélkül maradt, a Csónakázó-tó környékén élő férfiak és nők levadászták ezeket a csodás madarakat és az ebédjük vagy a vacsorájuk részévé vagy teljes egészévé tették azokat. Tatabánya csónakázó tó. Az elképzelésről az utca embere kételkedve adott felvilágosítást, ezért azt gondolom, hogy ez csak egy legenda lehet.
Reggel fél 10-kor, a XV. Komárom-Esztergom Megyei Ifjúsági Fúvószenekari Találkozóval kezdődött idén a Tatabányai Majális programja. Dr. Kancz Csaba köszöntőjében elmondta: külön öröm számomra, hogy a fesztivál épp május 1-jén kezdődik, hiszen a gyönyörű időben sokan kilátogatnak ide a Csónakázó-tóhoz, és igazán színvonalas műsort hallgathatnak majd meg. A fesztivált tizenötödik alkalommal rendezik meg: elmondhatjuk, hogy kamaszkorba lépett a rendezvény, s ez a rendezvény életében is változást, megújulást hoz majd. Azt kívánom, lépjen felnőttkorba, majd idősödjön is: élje meg azokat a fontos évtizedeket, amitől majd hagyománnyá tud válni – hangsúlyozta az alpolgármester. Csónakázó Tó Tatabánya, Tatabánya. A kora délutánig tartó fúvószenekari találkozón Tatabánya testvérvárosa, Aalen is képviseltette magát. A délutáni program a Bányász Táncegyüttes májusfa állításával folytatódott, mellette volt táncolás, táncház, játszóház, kicsiknek és nagyoknak lovaglás, a rendezvényre kilátogatókat egész nap várta a vidámpark. A nap vége felé Schmidt Csaba polgármester városi elismerést adott át Csernoviczki Éva Európa-bajnok cselgáncsozónak és Esztergályos Patrik párbajtőröző kadet-világbajnoknak.
A 6/2002. (XI. 5. ) KvVM rendelet 7. számú melléklete szerint a Galla-patak pisztrángos víz. Élővilág [ szerkesztés] A Galla-patak alsó folyása, a Csónakázó-tónál Életközösségei [ szerkesztés] Életközösségeiben a flóra keveredik a vizes élőhelyek /hínár- gyékény -sás/ a nedves rétek, partmenti nádasok, füzesek élővilágával. A mocsári és patak melletti növényzet: zárt, gyakran sűrű magas, egy-két lágyszárú szintű állományok: lómenta [3], réti fűzény, borzas füzike, parti és posványsás, gyékény. Megjelent az antropogén gyomtársulás: fekete üröm, szulák, piros árvacsalán a parti sásosokban (sás, mocsári zsurló, mocsári gólyahír). Előfordul a nádas növényzete (nád, fekete nadálytő, nőszirom [4]) a fűz-nyár ligeterdő keveredik a bokor füzesekkel. Madarak [ szerkesztés] A maradvány nádasokban és füzesekben menedéket találnak az igénytelenebb vízi és a városi környezetből kiszorult madarak. Megfigyelt (látott, illetve madárhangról felismert) madarak: balkáni gerle, barázdabillegető, csilpcsalpfüzike, fehér gólya, fekete rigó, füsti fecske, házi rozsdafarkú, kerti poszáta, kerti rozsdafarkú, mezei veréb, molnárfecske seregély, széncinege, szürke gém, szürke légykapó, vetési varjú.
Belföld 2021. március 10. A Magyar Közlöny péntek éjjel megjelent verziójában a kormányrendelet úgy szól: már 1 oltás is elég lesz ahhoz, hogy az érintettek megkapják a oltást igazoló védettségi igazolványt. Védettségi igazolvány több alapon is kiállítható, mert nem kizárólag oltási igazolás. Amennyiben az illető: a COVID-19 betegségből meghatározott időn belül gyógyult fel, és ezt igazolni is képes, illetve ha az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett oltóanyaggal beoltják. A módosított kormányrendelet, abban tér el a korábbitól, hogy a részletszabályok közül kikerült az a kitétel, hogy "a gyártó által meghatározott dózisú", ennek következtében már 1 oltás után is kiadható lesz a védettségi igazolvány – szúrta ki a Portfolio. A módosított rendeletben arra is kitértek, hogy akik a hatályba lépése előtt kapták meg az első oltásukat, ők ugyanúgy meg fogják kapni a védettségi igazolványt, mint azok, akik ezt követően kaptak oltást és akik számára már hivatalból postázzák az oltási igazolást.
A legfontosabb tudnivalók a védettségi igazolványról A védettségi igazolvány bevezetéséről szóló rendelet a Magyar Közlöny 21. számában olvasható, amely 2021. február 12-én jelent meg. Ez alapján háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget: ha valaki megkapta a védőoltást (az állam hivatalból kipostázza a kártyát), vagy ha igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen (az állam hivatalból kipostázza a kártyát), illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is. Ebben az esetben a védettségi igazolványt elektronikus úton, vagy személyesen is lehet igényelni bármely kormányablakban. Ha valaki megkapta a védőoltást, nem kell igényelnie az igazolványt. Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát, annak kiállítást külön nem kell kérni. A védőoltást igazoló kártyának nincs érvényességi ideje. Az igazolvány a személyi adatok mellett tartalmazza majd a védőoltás idejét, valamint típusát.
A pénteken megjelent Magyar Közlöny pontosította az eddigi kormányzati közléseket. Amit sikerült kihámoznunk belőle: A zárt téri rendezvények – kivétel a magán- és családi rendezvények, amelyek legfeljebb 50 fő részvételével, a lakodalmak pedig akár legfeljebb 200 fő részvételével korlátozás nélkül tarthatók – csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára szabadok. Egyéb szabadtéri rendezvény – nem részletezik, mire gondolt a szabályalkotó – 500 főig korlátozás nélkül tartható (gyűlés is), 500 fő felett azonban csak koronavírus ellen védett személyek vehetnek részt rajta. (A számok a rendezvényen jelenlevő foglalkoztatottak számán felül értendők. ) Ahogy kezd kialakulni bennünk a kép, a szabadtéri zenés, táncos rendezvények – nem részletezik, mire gondolt a szabályalkotó, de szerintünk pl. a koncertek – alkategóriát képeznek, és a zenés-táncos együtt értendő, ennek később lesz jelentősége: életkorra való tekintet nélkül csak és kizárólag védettségi igazolvánnyal látogathatók. Az alkategóriára abból következtettünk – nem nagyon segít minket ebben a fogalmazás –, hogy ebben az esetben nem jelöl meg létszámkorlátot a szöveg, tehát bizonyára a fentiek érvényesek mindezekre is.
Az elhunytak száma 30 114-re, a gyógyultaké 779 250-re emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 6858. Kórházban 307 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 40-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban pedig 3286-an vannak. A járványügyi korlátozásokkal foglalkozó, 528/2021. (IX. 14. ) Korm. rendelet vonatkozó része szó szerint így hangzik: A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az augusztus 20-i állami ünnep, valamint egyes nemzetközi rendezvények megrendezésére vonatkozó eltérőszabályokról szóló 457/2021. (VIII. 3. rendelet (a továbbiakban: R. ) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020.