DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség Aktualitások Készült a Wikipédia felhasználásával. A képek a Dunaújvárosi Hírlap arhívumából valók. A MUNKA ÜNNEPÉNEK TÖRTÉNETE A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik. Május 1-je hasonló tartalommal 1955 óta XII. Piusz pápa rendelete nyomán katolikus egyházi ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje (Jézus nevelőapja) tiszteletére. A május elsejére eső ősi európai pogány ünnepek, mint például a beltane, vagy a hagyományok, mint a májusfa állítása, más eredetűek és tartalmúak. Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos "nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés" (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.
Ebben az esetben a keret végén a törvényes mértékű munkaidőhöz képesti többlet rendkívüli munkaidőnek minősül. A díjazás tekintetében kiindulópont, hogy a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ha úgy kerül sor túlmunkára, hogy adott napon a beosztásához képest dolgozott többet a munkavállaló, továbbá a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkát, abban az esetben 50 százalékos bérpótlék jár részére. Ettől kollektív szerződés eltérhet, de a felek is megállapodhatnak abban, hogy a dolgozó szabadidőt kap díjazás helyett. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. A szabadidőben történő kompenzációhoz elengedhetetlen a dolgozó hozzájárulása. Amennyiben úgy keletkezne túlmunka, hogy adott napra nem volt beosztva a dolgozó, mégis behívta a munkáltató, illetve, ha munkaszüneti napon túlórázott, akkor 100 százalék bérpótlék jár neki. Azonban ez a nyolc óra úgy látszik, beragadt a munkáltatóknál és így a munkavállalóknál is, noha rengeteg felmérés van arról, hogy szellemi munkakörökben a nyolc óra munkaidőből átlagosan három és fél-négy és fél óra az, amit valóságos munkával töltenek az emberek, a többi facebookozás, kávézás, tevés-vevés, pakolászás és egyéb alibi tevékenységek.
A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. Azért május elsejét, mert 1886-ban ezen a napon Chicagóban több - a nyolcórás munkaidő bevezetése érdekében sztrájkoló - munkás sortűz áldozata lett. A történelmi előzmények az igazán érdekesek, ehhez a történelmi magazint lapoztuk fel segítségül. Időben az ipari forradalomig kell visszamenni. Élt Angliában egy szociálisan érzékeny gyáros, Robert Owen, aki 1817-ben azt javasolta, hogy a munkások addig 10-14 órás munkaidejét nyolc órára csökkentsék. Ő indította el a tüntetések és sztrájkok évtizedes sorozatát, ami után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyerekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá. Közben az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését, mégpedig sikerrel, a rövidebb munkaidő ellenére nem lett kevesebb a fizetésük.
Összefoglaló A mára már klasszikussá vált könyv és a belőle készült filmsorozat nemzedékeket varázsolt el és ismertetett meg Földünk elképesztően gazdag élővilágával. Az Élet a Földön első kiadása stílszerűen Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja születésének 170. évfordulóján, 1979-ben jelent meg. Ez az átdolgozott és a tudományos kutatás legújabb eredményeivel kiegészített új kiadás méltán fogja elbűvölni azokat, akik annak idején olvasták az első változatot, ugyanakkor megeleveníti az akkori élményt az új olvasókban is. A felvillanyozóan gazdag merítésű könyvben, a bőséges képanyag segítségével és David Attenborough kalauzolásával követhetjük végig bolygónk élővilágának történetét az élet első szikrájától napjainkig. Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Természettudósi és média-pályafutása közel hetven évet ölel fel. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készített, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008).
Életpályáját összegző és a Földünk megóvása érdekében halaszthatatlan lépéseket sürgető legutóbbi könyve, az Egy élet a bolygónkon 2020-ban jelent meg magyarul.
Jelenlegi ismereteink szerint a Föld kb. 4, 6 milliárd éves. Több mint 3, 5 milliárd évesek azok a kőzetek, amelyekben már élőlénymaradványokat találtak. Ezek az élőlények egysejtű, a ma élő prokariótáknál is egyszerűbb szervezetek lehettek. Az evolúció kezdetét nem választhatjuk el az ősi Földön lejátszódott fizikai és kémiai folyamatoktól. A frissen kialakult Föld olvadt anyagai sűrűség szerint rétegződtek, a gázokból pedig kialakult a légkör. Az ősi atmoszféra összetétele valószínűleg redukáló jellegű volt, az ősidőkőzeteiben levő gázbuborékokból nitrogén (N2), metán (CH4), víz (H2O), szén-dioxid (CO2), ammónia (NH3), hidrogén (H2) gázokat mutattak ki. Jelenlegi légkörünk főleg nitrogénből és oxigénből áll, a CO2 koncentrációja viszont igen alacsony. A változás az élőlények élettevékenységével hozható kapcsolatba. A légkör és az élővilág története szoros kölcsönhatásban alakult a Föld története során. Mintegy 3, 8 milliárd éve csökkent le annyira a felszín hőmérséklete, hogy a légkörből kicsapódott a víz, amelyből kialakulhattak az ősóceánok.