Sas József felesége: "Néha úgy érzem, nem bírom tovább! " A kétoldali agyvérzésen átesett legendás humorista július vége óta pesthidegkúti otthonában gyógyul. Minden nap jár hozzá egy ápoló, és egy gyógytornász, de felesége az, aki a nap 24 órájában vele van. Ha kiált neki Sas József, ő már rohan is, mindent megtesz férje gyógyulásáért. Zsuzsa asszony az AcNewsnak elmondta: néha a végkimerülés szélén áll. Sas József még az év elején, Thaiföldön kapott agyvérzést, egy phuketi kórházban stabilizálták az állapotát, majd betegszállító repülővel hozták haza márciusban. A Szent János Kórház neurológiai osztályáról két héttel később Budakeszire szállították, az Országos Rehabilitációs Intézetbe, majd a Mazsihisz Szeretetkórházba vitték, ahonnan július 19-én saját felelősségre engedték haza. Felesége, Zsuzsa asszony mérhetetlen szeretettel, és türelemmel ápolja a Jászai Mari-díjas legendát. Az agyvérzés a humorista mozgásszervi idegeit roncsolta, a teste egyelőre nem akar mozdulni. "Mindent megteszek a gyógyulásáéért, és azért, hogy ameddig van, addig szép napjaink legyenek" – kezdte lapunknak Sas József párja.
2019. márc 11. 7:33 #Sas József #beteg #rosszul lett Sas József /Fotó:RAS-archívum Nagy baj történt a nyaralás alatt. A Thaiföldön rosszul lett Sas József állapotáról eddig csak találgatások keringtek, s mivel csak annyit sejteni lehetett, hogy nagy a baj, rengetegen aggódtak a népszerű humoristáért. A művész felesége megtörte a csendet, a Blikken keresztül szeretné megnyugtatni a rajongókat: párja már jobban van! A 80. születésnapját az év elején ünneplő humorista a thaiföldi nyaralásán lett rosszul, ahol kórházba szállították. Teljes hírzárlat volt vele kapcsolatban, még a legközelebbi barátok sem tudtak sokáig semmit. Lassan egy hete, hogy a Bors és a Story magazin megírta, hogy komoly baj történt Sas Józseffel a nyaralása alatt. Azóta barátok, rajongók ezrei aggódnak. Múlt csütörtökön – az állapota miatt – egy légi betegszállításra szakosodott cég különgéppel szállította haza Sast, akit a lánya kísért el. Szirénázó mentővel vitték egy fővárosi kórházba, ahol azóta is kezelik. Felesége szombaton tért haza a menetrend szerinti járattal, s első útja természetesen a kórházba vezetett.
Feliratkozom
De nekünk ezt dobta a gép, ebből kell a legjobbat kihozni. Sokat nevetünk, viccelődünk, a humorral próbálunk túljutni a bajokon! És amíg itt vagyunk egymásnak, addig ez így is lesz! "
Eseménynaptár 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Janus Pannonius Múzeum - Modern Magyar Képtár I. - Martyn Ferenc Múzeum - Pécs Cím: 7621, Pécs Káptalan utca 4. Telefonszám: (72) 514-040 Nyitva tartás: K-V 10-18 A képtár a magyar képzőművészet egyik leggazdagabb hazai gyűjteménye. A 20. század első felének jelentős stílusirányzatait bemutató anyag a nagybányai festészet képviselői, a századforduló nagy egyéniségei és a Nyolcak alkotásai mellett még számos irányzat, iskola alkotásait mutatja be. Modern Magyar Képtár - Wikiwand. Martyn Ferenc (Kaposvár, 1899 - Pécs, 1986) szobrász, festő, grafikus, illusztrátor. A modern magyar képzőművészet meghatározó alakja, a dél-dunántúli művészeti élet iskolateremtő mestere és szervező egyénisége. A második világháború előtt hosszú éveket tölt Párizsban, s beutazza Nyugat-Európát: kapcsolatokat épít, behatóan megismerkedik a legkorszerűbb avantgárd törekvésekkel. A háborút követően a nonfiguratív irányzatok egyik legfontosabb hazai képviselője és kiteljesítője.
A Nemzetközi Gyűjtemény részét képezi a Káptalan utca 4. alatt található Amerigo Tot Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum és Nemes Endre Emlékszoba is. Az épület földszintjén található Amerigo Tot Múzeumban a szobrász (eredeti nevén: Tóth Imre, 1909–1984) változatos stílusban készült, Pécs városa számára ajándékozott alkotásait tekinthetjük meg. A fiatalon Itáliába költözött mester itt elhelyezett művei a teljes életpályát átfogják. A Martyn Ferenc (1899–1986) festő, szobrász, grafikus és illusztrátor életművét bemutató kiállítás 2011-ben nyílt meg. A művész a modern magyar képzőművészet meghatározó alakja, aki nyugat-európai útjai során behatóan megismerkedett az avantgárddal, a háború után pedig a nonfiguratív irányzatok egyik vezető egyéniségévé vált. A pécsváradi születésű Nemes Endre (1909–1985), a Prágában, majd Svédországban élt szürrealista művész munkásságának különböző stílusú, időszakosan cserélődő gyűjteménye is itt tekinthető meg. Modern Magyar Képtár | GoTourist. Festményeit gépies, hideg világ, szokatlan figurák, bábok jellemzik.
A valamikori Vármegyeháza, jelenleg a Modern Magyar Képtár főbejárata Baranya vármegye címerével. Az archív képért köszönet Tóth Tibornak. "Baranya megye címere álló, csücskös talpú domborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveles koronával ékesített, kisméretű, álló, kerektalpú ezüstpajzs lebeg, rajta arannyal az L és a J betűk látszanak. Az első szint párkányzatán két, balról jobbra haladó férfi, vállaikra vetett rúdon hatalmas zöld levelű óriási zöld szőlőfürtöt visznek. Modern Magyar Képtár II.Déli kapu kapuzatdísz – Köztérkép. Mindkettőjük feje aranyló búzakalászokkal koszorúzott, csizmájuk fekete; a jobb oldali vörös zekét és kék nadrágot, a bal oldali kék zekét és vörös nadrágot visel. A csapórács is fekete. A pajzsot balról pálma-, jobbról olajág övezi. A kapubástya nyilván a vármegyei mivoltra utal, a szőlővivő jelenet bibliai vonatkozásokat is idéz (Jozsue kémei Eskol völgyéből egy óriási, két ember által egy rúdon cipelt szőlőfürtöt hoznak Kánaán termékenységének bizonyságául.
A Phönix madár önmagától megifjul, uj életre kél ismét, vagyis önmagát szüli, mint egyik időszak a másikat. Az első keresztyén irók is átvették a Phönixet az idő és feltámadás jelképéül, sőt a byzanti császárság korában czimer-állat volt. Földtekén avagy lobogó máglyán állva ábrázolák e fölirással: Örökkévalóság (aeternitas); vagy: az idő szerencsés megujulása (felix temporum reparatio). A későbbi keresztyén korszakban megszünt a feltámadást a madár jelképezni, s helyette a tojás birt ollyféle jelentéssel, melly husvétkor ma is jelentőséggel bir. – Ezért temetésnél, mint a feltámadás jelképét, egykor tojást szoktak a halott-vivők kezébe adni, mellyet később a czitrom váltott fel. A Phönix hitregéjének alapul Közép-Ázsia aranyfáczána szolgálhatott, melly alakra s szinre sokban egyez a Phönix leirt s festett alakjával. " Források:
Szine részint arany, részint piros, nagyságára hasonlita a sashoz. Plinius szerint mindig csak egyetlenegy illy madár élt az egész világon. Szerinte fönebbi szinein kivül farka kéklő rózsaszinü volt, csorrán taraj állt, s Aethiopiában és Indiában lakott. Ötszáz, vagyis szorosabban 461 éves korában fészket csinál fahaj- és tömjénfaágakból, ekkor egész a napig felröpül s csak akkor tér vissza, midőn attól szárnyai elperzselődtek. Ekkor fészkében hamuvá égeti magát, miközben haláldalt énekel – s hamvaiból megifjodva ismét életre tér. Elsőbb hernyóalakkal birt, de a napsugár befolyása alatt száz nap mulva visszanyerte előbbi madáralakját, mi által uj időszakot kezd meg. Az egyiptomiak négy illyent ismertek, mert a Phönix Sesostris, Amasis, III. Ptolomäus és Tiberius uralkodása alatt jelent meg. E leirásokból láthatni, hogy a Phönix csak jelképi állat volt; jelképe az egy 500 éves időszaknak. A Phönix keletről jött, mint reggel a nap és oda is ment vissza. Keleten feküdt a pálmák hazája, Phönicia, mellytől nevét is nyerte és a hieroglyphák közt a pálmaág az év és szabályos időszakok jele, miért is a datolyapálmát Phönix-nek nevezték.