Mindannyian elvégeztettük a PCR-tesztet: én, a gyerekek, a gondozók, és mindegyikünké negatív lett. Senki nem koronavírusos, és nem is volt, aki a házunkban járt, így nem értem, hogyan történhetett mindez... De annyira le volt gyengülve Józsi szervezete, hogy nyilván fogékonyabb volt a betegségre" – mondta a Ripostnak Zsuzsa asszony, aki férjének halála után továbbra is tehetetlenül áll a történtek előtt. "Józsi az utolsó napjaiban már elképesztően gyenge volt. Sas József: "Van egy nőm, aki karbantart". Azt hiszem, számára megváltás volt az elmúlás azok után, amiket az utóbbi hetekben átélt" – tette hozzá a feleség megyötört hangon. (Ez is érdekelheti: "Kivágtak egy darabot a szívemből" – Medveczky Ilonát megviselte Sas József halálhíre, a legrégebbi barátját veszítette el) Sas József meghalt elhunyt gyász koronavírus vallomás elmúlás humorista özvegy
2019. júl 5. 10:58 #Sas József #fogyás Sas József múlt hét óta új helyen gyógyul, és tervezi a visszatérését /Fotó: RAS-archív Felesége közölte hírt. Zsuzsa asszony mondta el a Blikknek, hogy József, aki korábban sztrókot kapott, sajnos nagyon legyengült a kórházi kezelések miatt. Most mindösszesen 69 kiló. Egyelőre csak kerekesszékkel képes közlekedni. Barátai rendszeresen látogatják, és Zsuzsa asszony is mindig vele van. AC News | Sas József felesége: „Néha úgy érzem, nem bírom tovább!”. "Szegény Jóska majdnem 15 kilót adott le a kórházban. Néhány hete új helyen ápolják, ahol csak kóser ételeket kapnak a betegek, ami neki furcsa, nincs hozzászokva az ízvilághoz, ezért keveset eszik" – mesélte a Blikk nek Sas József felesége. "Eddig inkább gyümölcsöt, nassolnivalót vittem neki, vagy ha megkívánta a kedvencét, akkor megfőztem, most viszont inkább három étkezésre valót is viszek időnként. Annyi szatyorral mászkálok néha, mint egy piaci árus" – árulta el Zsuzsa asszony. Sas József egyelőre kerekesszékkel közlekedik, valószínűleg még hosszú út vezet a gyógyulásához, de Zsuzsa asszony úgy hiszi, hogy hamarosan jobban lesz.
Egy évvel ezelőtt, január 17-én halt meg Sas József. Felesége a mai napig érzi a jelenlétét az otthonuk falai között, ahol az egykori humorista az utolsó két évben betegségével küzdött, mielőtt ledöntötte lábáról a koronavírus. Való igaz, hogy egyedül vagyok ebben a nagy házban, de eszem ágában sincs elköltözni innen. Itt vannak az emlékeim, itt éltünk boldogan 42 hosszú éven át. Bármerre nézek, minden felidéz bennem valami szépet. A hálószobája és a ruhái is érintetlenül állnak, akárcsak a dolgozószobája – mondta Sas özvegye, Zsuzsa a Ripost nak. Megszólalt Sas József felesége! Ezt árulta el férje állapotáról - Kiskegyed. A ház nappalijában központi helyet kapott egy Sas Józsefről készült festmény, amelynek reggel és este is köszön Zsuzsa. Beszélhetek arról, hogy mennyire fáj, hogy már egy éve nincs velem, de ez evidens, hiszen 44 éven át voltunk házasok. Vagyis ezzel semmi újat nem mondok. Persze azzal sem, hogy a halálával megszűnt az utolsó és egyetlen politikai kabaré, de talán mégiscsak erről illenék beszélni, hiszen ő maga volt a Mikroszkóp Színpad – emlékezett vissza az asszony, aki még nem tudta feldolgozni az őt ért veszteséget.
De nekünk ezt dobta a gép, ebből kell a legjobbat kihozni. Sokat nevetünk, viccelődünk, a humorral próbálunk túljutni a bajokon! És amíg itt vagyunk egymásnak, addig ez így is lesz! "
Már jeleztem a problémát a gyártónak, de egyelőre nem történt előrelépés az ügyben. Remélem, mihamarabb küldenek egy gépet vagy megjavítják ezt, különben a média elé viszem az ügyet. Sas józsef első felesége. A feleség azt is elmondta a Borsnak, hogy a koronavírus-járvány miatt most egyedül kell vezetnie a háztartást, hiszen férje orvosán és ápolóin kívül más nem léphet be a házba, mert az túl nagy veszélyt jelentene a súlyosan beteg művészre: Csak az orvos és az ápolók jöhetnek be a házba, senki más, karanténban vagyunk. Nagyon súlyos lehet most bármilyen vírus egy nyolcvanegy éves, sztrókbeteg számára. Most is az orvost várjuk, rutinvizsgálat, illetve Józsi gyógyszereit ellenőrzi, hiszen az ilyen szeszélyes időjárás, ahol pénteken még 21 fok volt, most meg havazik egy szív- és keringési betegségekkel küzdő embernek rettenetes veszélyeket tartogathat. Megjegyezte, hogy ezt leszámítva köszönik, jól vannak a házat folyamatosan fertőtleníti, és csak a legszükségesebb dolgokért megy el a boltba.
Kis lépés egy embernek... 2020. 08. 11. 11:52 Augusztus 5-én lett volna kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. Neil Armstrong az Ohio állambeli Wapakoneta városban született. Mérnöki tanulmányait a haditengerészet ösztöndíjával kezdte meg és pilótakiképzést is kapott. 1966-ban a Gemini-8 parancsnokaként járt a világűrben, űrhajójuk elsőként kapcsolódott össze másik űrtárggyal, egy erre alkalmassá tett hordozórakétával. A dokkolás után az űrhajó egyik hajtóműve meghibásodott, de Armstrong úrrá lett a helyzeten, így a küldetés nem fulladt tragédiába. 1968-ban ismét életveszélyes helyzetbe került, amikor egy holdmodulhoz hasonló szerkezettel végzett próbarepülés során tűz miatt katapultálnia kellett, de ezt a kalandot is ép bőrrel úszta meg. A rendkívüli helyzetekben tanúsított lélekjelenlétének nagy szerepe volt abban, hogy őt választották a holdra szállást végrehajtó Apollo-11 űrhajó parancsnokának – írja a Vasárnap Reggel legutóbbi számában. Titkosította a telefonszámát Armstrongot elhalmozták az elismerésekkel, megkapta a legmagasabb amerikai kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is.
A parancsnoki kabin július 24-én a sikeresen leszállt a Csendes-óceánon, a hősöket a Hornet anyahajó fedélzetén Richard Nixon amerikai elnök várta. Az űrhajósok azonnal biológiai védőruhát kaptak, és csak augusztus 12-én "szabadultak", miután kiderült, hogy a Holdon nincs élet. A Holdra szállás nem csak propaganda-siker volt, az Egyesült Államok átvette a vezetést az űrversenyben. Az eseményt 528 millió ember látta a tévében (természetesen a Szovjetunióban és a szocialista országokban nem vették át az adást). Ennek ellenére máig sokan kételkednek: szerintük a sugárzott felvételek egy titkos laboratóriumban készültek - bizonyítékként a csillagok hiányát, irreális árnyékokat, a hajtóművek által hagyott nyomok hiányát hozzák fel, a visszaszálló egységet pedig csak kilökték egy repülőgépből. A Holdra még hat expedíció indult, az Apollo-13-nak műszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia. Égi kísérőnkön az Apollo-program befejezéséig tizenketten jártak, de a tervek szerint a következő évtized második felében az ember visszatér a Holdra.
Még két évig a NASA tanácsadójaként dolgozott, majd 1979-ig a cincinnati egyetemen oktatott, 1982-től egy évtizeden át egy vállalkozást vezetett, 1986-ban a Columbia űrrepülőgép balesetét kivizsgáló bizottság alelnöke volt. A történelem egyik leghíresebb űrhajósa élete végéig szerény ember maradt, kerülte a reflektorfényt, interjút csak ritkán adott, telefonját titkosíttatta. 2010-ben mégis a nyilvánosság elé lépett, az amerikai űrprogram költségvetésének megkurtítása ellen emelte fel szavát a kongresszus előtt tanúskodva. Hivatalos életrajza 2005-ben jelent meg, ebből 2018-ban film is készült Ryan Gosling főszereplésével, Damien Chazelle rendezésében. Neil Armstrong 2012. augusztus 25-én, szívműtét utáni komplikációkban halt meg, a hír bejelentése után Barack Obama elnök a legnagyobb amerikai hősök egyikeként búcsúzott tőle. Az amerikaiakat heves vágy fűtötte, hogy "visszavágjanak" a szovjeteknek, mert azok lőtték fel az első műholdat és szovjet volt az első űrhajós is, a szovjet propaganda-gépezet pedig alaposan kihasználta a lehetőséget a kommunizmus felsőbbrendűségének bizonyítására.
A szkeptikus aktakukac A hamis holdra szállás elméletének legfontosabb alapköve: képtelenség, hogy a NASA 1969-ben képes lett volna embereket juttatni a Hold felszínére, majd biztonságban vissza is hozni őket. Túlságosan hollywoodi filmbe illő sztori volt az egész, pláne azok után, hogy Kennedy 1962-ben bejelentette, még abban az évtizedben embert küldenek a Holdra (nem azért, mert könnyű, hanem azért, mert nehéz), és a határidő előtt szűk fél évvel az álom tényleg megvalósult. Az első ember, aki megkérdőjelezte, hogy Neil Armstrong személyében a Holdra lépett az első ember, az amerikai Bill Kaysing volt, akinek We Never Went to the Moon: America's Thirty Billion Dollar Swindle (Soha nem jártunk a Holdon: Amerika harminc milliárd dolláros svindlije) című könyve 1976-ben jelent meg. A kötetben már benne volt a holdraszállás-szkeptikusok ma is hangoztatott érveinek többsége. Bár Kaysing 1956 és 1963 között az Apolló-programok során is használt Saturn V rakétákat gyártó, Rocketdyne nevű cégnél dolgozott, műszaki végzettsége soha nem volt.
2010. április 14. 17:01 MTI Tetemes összeget, 152 ezer dollárt - 29, 3 millió forintnyi összeget - fizettek egy árverésen az első Holdra szállás repülési tervének egyik oldaláért, rajta Neil Armstrong híressé vált mondatával, amely így szólt: "Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek". Az Apollo-11 repülési tervének talán legjelentősebb részletét a Bonhams aukciósház kínálta eladásra. A lapon Neil Armstrong, a Holdon járt első ember aláírása is látható. Az űrhajós azt követően látta el kézjegyével és adta át az iratot a NASA tájékoztatási irodájának, hogy társaival visszatért a Földre, és "karanténba" helyezték a Johnson Űrközpontban. Armstrongnak a Holdra lépés után elhangzott szavait gyakran idézik úgy, hogy "Ez kis lépés az embernek, nagy ugrás az emberiségnek", de az egykori űrhajós mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy az "ez" szócska nem szerepelt kijelentésében, viszont "egy" embert, és nem "az" embert mondott. 2006-ban a hangfelvétel számítógépes elemzése Armstrongot igazolta.
Égi kísérőnk meghódításának technikai megvalósítása az Apollo-programmal (1966-1972) csúcsosodott ki. A program számos személyzet nélküli űrrepülést valósított meg Föld körüli pályán, végül 1969. július 20-án az Apollo-11 két asztronautája, Neil Armstrong és Buzz Aldrin leszállt a Holdra. (Kettejük közül Armstrong volt az első, aki először a felszínre lépett. ) Az Apollo-11 dicsősége mindent elhomályosított maga körül Hány ember lépett összesen a Holdra? A történelmi tettel az USA kinyilvánította, hogy az űrversenyt kétségbevonhatatlan módon megnyerték. Az Apollo-11 dicsősége ugyan mindent elhomályosított, de tény, hogy azt követően is visszatértünk még kozmikus szomszédunk felületére. Jelenleg az utolsó (két) ember, aki a Hold felszínére lépett Harrison Schmidt geológus (nagyjából 115 kg kőzetmintát gyűjtött a küldetés során) és Eugene Cernan űrhajós, vadászpilóta. Ők 1972. december 11-én landoltak égi kísérőnk felszínén, és közel 75 órát töltöttek ott. 1969 és 1972 között hat Apollo-küldetésben összesen 12 ember járt a Holdon a mai napig.
Ennek köszönhetően egyaránt boldogul a sík és a sziklás terepen is. nagy segítséget jelenthet a Holdra tervezett oázisok építése során is, ahol a tervek szerint friss zöldségeket termesztenének. A Paragon nevű program első tesztjei 2012-ben indulnak majd. a lakókapszulával és a kerekére erősített fúrófejjel © A Holdat azonban nemcsak az emberiség nagyívű hódító terveinek célpontjaként tartják számon, hanem a Földön élő fajok utolsó lehetséges mentsváraként is. Az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője 2006-ban úgy nyilatkozott, hogy nukleáris holokauszt vagy a Földbe csapódó aszteroida pusztításának kivédésére szükség lenne végső menedékre a Holdon, amelyben minden egyes növény- és állatfaj DNS-ét el kellene helyezni, akárcsak Noé bárkájában. A Smart 1 nevű program a túlélés bázisa lehetne egy végzetes, az egész Földet sújtó katasztrófa esetén, amely után a Holdon tárolt genetikai állomány segítségével lehetne ismét benépesíteni a bolygót. Bár sci-fibe illő elgondolásnak tűnik, nem ez a legelrugaszkodottabb elgondolás, ami a Holddal kapcsolatban napvilágot látott.