Közoktatás Eduline 2021. május. Campus life: Ezekkel számolhatunk jövőre: hosszú hétvégék és szombati munkanapok 2022-ben - EDULINE.hu. 26. 11:37 Nem lehet tudni, hogy az iskolák újranyitása óta hányszor volt szükség járványügyi intézkedésre Elolvasom Már a koronavírus tájékoztató oldalán sem teszik közzé az aktuális óvodai-iskolai adatokat, és a megkeresésekre sem válaszol a kormány. A PDSZ-hez viszont több jelzés is érkezett, hogy egy-egy diák megfertőződött, de járványügyi intézkedés nem történt.
Meddig kell az első iskolai szünetre várni, és mikor lesznek munkaszüneti napok és hosszú hétvégék az idén? Melyik szombatokon kell iskolába, munkába menni? Itt az összes dátum. 2021-ben egy négynapos és három háromnapos hétvégének örülhetnek majd a munkába járók – ezek közül a diákokat három érinti -, és csupán egy pihenőnapot kell szombaton ledolgozni. Iskolai szünetek: A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2021. március 31. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2021. április 7. (szerda). A közoktatásban a 2020/2021-es év első féléve január 22-ig tart, az iskolák január 31-ig fogják értesíteni a diákokat és a szülőket a félévi eredményekről. A tanév 2021. június 15-ig tart. Így ha minden jól megy, és nem kell a vírus miatt esetleg kieső napokat nyáron pótolni, akkor június közepén a hagyományos keretek között indulhat meg a vakáció. (Táblázat:) Hosszú hétvégék: Az első három napos pihenőt egyből az év első napjával volt kapcsolatban. Mivel január 1-e pénteki napra esett. 2020 szombati munkanapok. A második háromnapos pihenőre márciusig kell várni, ugyanis idén március 15-e hétfőre esik, így a nemzeti ünnep miatt egy nappal hosszabb lesz a hétvége.
Három további ünnepnap semmilyen módon nem befolyásolja a többség munkaidő beosztását: 2022-ben május elseje és október 23-a vasárnapra, augusztus 20-a pedig szombatra esik. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Mennyi hosszú hétvége lesz 2022-ben, és mennyi szombati munkanapon kell dolgozni? Már most összeszedtük a legfontosabb dátumokat. Bár most még az idei nyári szünet várjuk, és a holnapi kompetenciamérés a részletei a legfontosabbak ( ezekről itt írunk le mindent), kiderültek a következő év "legfontosabb dátumai" is - megvan, mikor pihenhetünk egy kicsit többet. Jövőre három olyan ünnep is lesz, ami megnyújtja a pihenést: 2022-ben húsvétkor is négy, pünkösdkor és karácsonykor pedig három-három napot tölthetünk otthon. Mivel március 15-e keddre esik, 14-én hétfőn is pihenhetünk, illetve november 1-je is keddre esik, így október 31-én sem kell dolgozni vagy iskolába menni. Ezért cserébe viszont 2022-ben pont ezek miatt lesz egy-egy szombati munkanap. 2022 szombati munkanapok. Előbbi esetében március 14-ét március 26-án, utóbbinál pedig október 31-ét október 15-én, szombati napokon kell majd ledolgozni. Három további ünnepnap nem befolyásolja a többség munkaidő beosztását: 2022-ben május 1. és október 23. vasárnapra, augusztus 20. pedig szombatra esik.
Azonban a különféle lágyrészek egymástól való elkülönítése klasszikus röntgenfelvétellel nehéz, vagy éppen lehetetlen, ezekben az esetekben CT- vagy MR-vizsgálatokat használnak. Hordozható röntgen gépek és mesterséges intelligencia Bár a képalkotó diagnosztika története a röntgensugárzás felfedezésével kezdődött, még ma is számos kutatás zajlik annak továbbfejlesztésére. Bács Éva hozzátette: Egyrészt fontos lenne tovább csökkenteni a szervezetet érő sugárdózis mennyiségét, másrészt érdemes lenne mobilissá tenni a röntgen-vizsgálatokat. A mesterséges intelligencia lehet a médiaipar a jövője – Hírek és újdonságok. A cél minél közelebb vinni a radiológiai szolgáltatást a pácienshez, bármilyen helyzetben. Ma már léteznek olyan hordozható, kicsiny áramfelhasználással (akár gombelemmel) működő detektorok, illetve mobilis sugárforrások, amelyek segítségével akár mentőautókban, mentőhelikoptereken is el lehet készíteni a szükséges röntgenfelvételt. Ezen túl kísérleteznek a mesterséges intelligencia bevonásával is, amelyek a röntgenfelvételeken szereplő szürkeskála fokozatainak színessé transzformálását célozzák.
Most akkor lőttek az "emberszabású" újságíróknak? Egyre fontosabb szerep jut tehát a gyorsan tanuló gépeknek a tartalomgyártás területén is, sőt megjelentek azok a "robotok", melyek akár már egy cikket is képesek önállóan megírni. Vannak például olyan sablonszerű szerkesztőségi tartalmak – a sporteredményekkel vagy a napi tőzsdei hírekkel foglalkozó írások –, melyek nem igényelnek emberi kreativitást, így az adatok, számok, statisztikák betáplálása után az algoritmus dolgozik tovább – a kész cikket pedig csak korrektúrára kell küldeni a publikálás előtt. Felmerül tehát a kérdés, ami minden iparágat foglalkoztat, melyben megjelenik a mesterséges intelligencia: mi lesz így a "humán" újságírókkal? A big datától a gépi tanulásig - a mesterséges intelligencia jövője - Jövő Gyára. Nos, attól egyelőre biztosan nem kell tartani, hogy a gépek elveszik a munkájuk, ugyanis számos olyan műfaj van az oknyomozó cikkektől kezdve az érzelmes blogbejegyzésekig, melyeket az ML eszközeivel nem lehet előállítani. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy az algoritmusokat is emberek alkotják, az ő ismereteik, logikájuk, elméjük működését követi a mesterséges intelligencia is.
Az egymással az IT számos területén (keresés, mobiltelefónia, felhőszámítások stb. ) kemény versenyben álló Google és a Microsoft vezetői nem túl gyakran mutatkoznak együtt, ritkán egyezik a véleményük. Ezért is különleges, hogy a múlt év vége felé a Palo Altó-i Számítógép-történeti Múzeumban a két cég illusztris képviselői, Peter Norvig (Google) és Eric Horvitz (Microsoft) közösen álltak mikrofon elé. Mit hoz a jövő a mesterséges intelligencia számára? - Blikk. Nemcsak együtt nyilatkoztak, hanem egyet is értettek – mindketten optimisták, kitüntetett jelentőségűnek tartják a gépi intelligencia szerepét a jövő technológiai fejlődésében. Az MI jelenéről és a szerteágazó tudományterületben rejlő lehetőségekről beszéltek – a legnagyobb potenciált a gépi tanulásban látják. Peter Norvig, a Google kutatási igazgatója hazai terepen mozgott, hiszen Stuart Russell társaságában ő jegyzi az immár három kiadást megélt, a világ számos felsőoktatási intézményében tankönyvként használt, rendkívül sikeres Mesterséges intelligencia – modern megközelítésben című művet (1995, 2003, 2009).
Például elveszít egy sakkjátszmát, de senki nem mondja meg neki, hogy hol rontott, hanem magától kell rájönnie, és csak akkor részesül jutalomban, ha nyer. A korábban sikertelennek tűnt "nem ellenőrzött" gépi tanulásról annyit mondott el, hogy jelenleg a Stanfordon folynak ígéretes kutatások, és amennyiben eredménnyel járnak, a gépek minden előzetes ismeret nélkül is tanulhatnak, "intelligenssé" válhatnak. A példa alapján való tanulás ugyancsak ígéretes – Horvitz szintén egy Stanford projekttel szemléltetett: a helikopter humán szakértőtől sajátítja el a fordítva – háton – való manőverezést… Ezek a rendszerek cselekvésekhez következtethetnek ki magas szintű szituációs szabályokat, például diagnózissal állhatnak elő fiziológiai szimptómák és teszteredmények alapján. Csakhogy még ebben az estben sem beszélhetünk az intelligencia általános szabályairól, olyan szabályokról, amelyekkel az 1950-es és 60-as években indult legendás kutatók (Marvin Minsky, John McCarthy és követőik) működő MI-ket képzeltek el létrehozni.
A következő évek is nagy lehetőségeket tartogatnak a kistelepülések számára — fotó: Az 5G alkalmazása lesz a következő nagy technológiai ugrás A vezetékes internet világrangsorában Magyarország a 11. helyen áll, és a mobilnet minősége is jobb, mint számos nyugat-európai országban. A Digitális Jólét Program indulásakor országszerte 800 ezer háztartás kapcsolódhatott korszerű internethálózatra, ma már a háromnegyedük rendelkezik ilyen lehetőséggel - emelte ki. Az ITM helyettes államtitkára az 5G alkalmazását tekinti a következő nagy technológiai ugrásnak, amelyből a magyar vidéknek sem szabad kimaradnia. A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője szintén azt emelte ki, hogy a vidék támogatása nem merült ki az önkormányzatok konszolidációjával 2010 után, és a következő évek is nagy lehetőségeket tartogatnak a kistelepülések számára. A vidék jövője több fejlesztési program összehangolásán múlik — fotó: A digitalizációval lehet az életminőséget a legjobban javítani Gál András Levente szerint a modernizáció legfontosabb eszköze a digitalizáció, ezzel lehet az életminőséget a leggyorsabban javítani, a falvak és a kisvárosok különösen sokat nyerhetnek a technológiaváltással.