Történészek azt valószínűsítik, hogy a bíróknak titokban megsúgták volna, Batthyány gróf kegyelmet fog kapni az uralkodótól. Nem így történt. A miniszterelnököt a bécsi forradalom egyéves évfordulójára időzítve, 1849. október 6-án a pesti Újépületnél végezték ki. 1849 október 6 ans. Végül nem a lótolvajoknak és más közbüntényeseknek kijáró, megszégyenítő akasztással, hanem – mert Batthyány a kivégzés előtti éjszakán a felesége becsempészte késsel felmetszette nyaki ütőerét – végül "lőporral és golyóval" hajtották végre ítéletét. Ugyanezen a napon Aradon végeztek ki 13 honvédtábornokot. (Pontosabban Lázár Vilmos nem volt tábornok, de a szabadságharc utolsó napjain önálló seregtestet vezényelt, így került a vádlottak közé. ) A szabadságharc katonai vezetőinek bűnösségéről ítélkező hadbíróság 14 személyből állt, de csak egyetlen jogvégzett bíró volt közöttük, ő volt az elnök. Ő képviselte egy személyben a vádat és a védelmet is. Ő vezette a tárgyalást, és gyakorlatilag ő hozta az ítéletet is. Ma különösen abszurdan hat, hogy a tárgyalásnak ezek a mostanság szigorúan elkülönülő szerepkörei akkor egyetlen személyben testesültek meg, vagyis az elképzelések szerint "ideális esetben" Karl Ernst törzshadbíró koponyájában a különféle agyterületek között zajlott volna maga a tárgyalás.
Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké! Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. 1849. október 6. - Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése - Klub - Hírek - Újpesti Torna Egylet hivatalos oldala. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.
A rommá lett hazára pedig az egyedül maradt asszonyok és idősek magánya és a megdöbbenés, az iszonyat csendje borult. Magyarország ki volt szolgáltatva az idegen kényuralomnak. Oláh Gyula irodalommal is foglalkozó orvos volt, aki tizenhárom esztendős korában látta a kivégzett tábornokokat a vesztőhelyen. Visszaemlékezéseit többször is megírta. Oláh Gyula: Oláh Gyula visszaemlékezése. Október 6-a 1849-ben Aradon (részlet) Dies irae. Az 1849-i október 6-a minden emberséges ember mély gyászának a napja volt Aradon. Azóta ötvennégy év telt el. 1849 október 6 utca. Hosszú idő. Ma már csak kevesen élnek azok közül, akik annak a borzasztó napnak részleteire emlékeznek. Én Aradon laktam, tizenhárom éves fiú voltam már akkor. Megmaradt emlékezetemben. Mintha most is látnám a kilenc tábornokot egy sorban a bitófán függeni, és a négy agyonlőtt vértanút az aradi vár sáncában holtan feküdni. Emlékezetem visszaszáll azokra a messze időkre, és ma, annak a gyászos napnak évfordulóján elmondom azokat, amiket abban az időben láttam.
Bízom benne, hogy ezután a Te sorsod is jobb lesz. Barátsággal: Hidvégi Áron Arnold
Forrásunk szerint Habonynak a napi kommunikációba nincs beleszólása, az továbbra is Szijjártó Péterhez, az elnöki stáb vezetőjéhez tartozik, az azonban nem teljesen világos, hogy milyen konkrét feladatai vannak a kampányban. Több fideszes képviselő is azt mondta az [origo]-nak, nem tudják, pontosan mi a szerepe Habonynak, a párt sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig írásban feltett kérdéseinkre azt az egymondatos választ küldte: "Habony Árpád a Fidesz elnökének szokott tanácsokat adni. " A tanácsadót nem sikerült elérnünk, és nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre sem. Kaján vigyor az arcunkon: a közmédiás Fidesz-nyalonc is Soros-ösztöndíjas volt | Alfahír. Bűnbaknak kiáltották ki Habony annak ellenére maradt meg Orbán szűk környezetében, hogy aktív részese volt a Fidesz számára rossz emlékű 2006-os választási kampánynak. A párt kevesebb mint egy évvel a választás előtt is győzelemre esélyesnek tűnt a felmérések alapján, a vereségért ezért a párton belül sokan az utolsó hónapokban levezényelt kampányt okolták. Különösen sok kritika érte az elhíresült, "Rosszabbul élünk, mint négy éve" szlogennel futó hirdetéssorozatot, és fideszes politikusok szerint a párt belső fórumain keményen bírálták személyesen a kampánystáb tagjait, köztük Habonyt is.
1968-tól a szombathelyi főiskola népművelés-könyvtár szakán tanult, 1971-ben szerzett diplomát. Világszemléletének alakulásában nagy szerepet játszottak az 1968-as csehszlovákiai események, a prágai tavasz leverése után kezdett behatóbban foglalkozni történelmi témákkal. Főiskolásként került kapcsolatba a Kilencek elnevezésű költőcsoporttal, amelynek tagja volt többek között Utassy József, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, az ő közvetítésükkel talált rá mestereire: Nagy Lászlóra, Kormos Istvánra, Weöres Sándorra. A diploma megszerzése után Budapestre került, könyvtárosként dolgozott, 1972 és 1975 között pedig esztétikát tanult. Életrajz - Blikk. 1975-ben jelent meg első verseskötete Koronatűz címmel. 1976-ban Kormos István a Móra Kiadóhoz hívta szerkesztőnek, az itt töltött négy év alatt csaknem száz könyv szerkesztésében vett részt, az ő munkáját dicsérte a Gyöngyszem-sorozat köteteinek összeállítása. 1981-től négy éven keresztül a Magyar Írók Szövetségének titkára volt, ezt az időszakot később élete egyik legizgalmasabb, legtevékenyebb időszakának tartotta.
Bognernek elküldtünk több kérdést e-mailben, de asszisztense közölte, hogy a művészettörténész nem nyilatkozik cége ügyeiben. A láthatatlan francia kapcsolat Habony már idézett életrajzában az is szerepel, hogy "szakmai karrierjét művészként kezdte". Orbán Viktor a férfiöltözőből országot, a politikából focimeccset csinált - Könyves magazin. Ezt nem részletezi, de a CCC + alapításában részt vevő forrásunk szerint Habony néprajzi tárgyak restaurálásával foglalkozott. A régiségekhez való kötődését jelzi, hogy korábban kapcsolatban állt az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal is. Erről tanúskodik legalábbis egy 2000 decemberéből származó, a Sándor-palota rekonstrukciós munkálatainál készült MTI-fotó is, amelyen többek között Habony látható, és a képaláírásban a hivatal tanácsadójaként tüntetik fel. Az OMVH-t akkor Cselovszki Zoltán vezette, aki azonban az [origo]-nak most azt mondta, nem emlékszik rá, hogy Habony milyen tevékenységet végzett a hivatal számára. Habony a műemlékvédelem tanácsadójaként 2000-ben (a kép bal oldalán) A kendó nevű japán harcművészetet versenyszerűen űző tanácsadó idejét most vélhetően lekötik a kampánnyal kapcsolatos teendők, de a cégnyilvántartás szerint egy kisebb betéti társaságban és az Adriatiq Groupban betöltött tisztségén kívül nincs is más üzleti érdekeltsége.
A sportolói életrajz népszerű, ám ritkán nagyon izgalmas műfaj: a hőst minden olvasó ismeri, hiszen sikeres, a történet nem lehet más, mint az addig tartó út bemutatása - nem úgy Rényi könyve, ami abban hasonlít a Lance Armstrongról szóló riportkönyvre, hogy nemcsak egy portrét, hanem egy sportot, egy közegetés rendszert, egy filozófiát is megismerhetünk. Orbán focista múltjáról eddig is tudtunk, de Rényi az, aki az elejétől 2010-ig elmeséli, hogyan lett a focistából politikus, majd államférfi, miközben egy pillanatra sem veszítette el focistajellegét. A magányos középpályás, aki a férfiöltőzben és a pályán érzi a legjobban magát, aki a politikában is csapattársaival veszi körbe magát, aki bemelegítőkrémmel illatosít, mert minden belső feszültségét a pályán dolgozta fel, mert ott lehetett az, akinek mindig álmodta magát. Az apjától tartó fiú a nagyapjával nézi a meccseket, szívesebben jár edzésre, mint haza, ott lesznek barátai és sikerélményei, és akármilyen elszánt, lehetőségei behatároltak, viszont a focista nemcsak a meccs idejében focista, hanem mindig.