221-ben felvette a Csin Si Huang-ti nevet, mely az" első Csin császár" jelentéssel bírt. Kína egyesítése után az uralkodó szinte emberfeletti erővel látott hozzá birodalma konszolidálásához. Csin Si Huang-tit a későbbi korok történetírói rengeteg bírálattal illették erőszakos módszerei miatt, a következő tíz évben elért eredményeket azonban így sem lehet
2008 január 8. | Szerző: Melange Csin Si Huang Csin Si Huang, akinek eredeti neve Csin Cseng volt, hercegként született a háborúzó államok korában. 13 évesen emelkedett a trónra, és 21 évesen teljesen kezébe vette a hatalmat. Leigázta a feudális államokat, és Kr. e. 221-ben egész Kína területét uralma alá vonta. Csin kihirdette önmagát Si Huang-tinek, azaz "eredeti uralkodónak", egy szintre emelve magát így az istenekkel és hirdetve isteni jogát a Kína feletti uralomra. Qin Shi Huangdi (Terebess Ázsia Lexikon). Kína-szerte rendeleteket vésetett a hegyek oldalába az általa kifejlesztett birodalmi írással, melyek az ország uralma alatt való egyesítését hirdették. Csin egységesítette a súlyokat és a mértékegységeket, a pénznemet de még a kocsik tengelyének hosszát is, ami lehetővé tette, hogy ez utóbbiak simán gördüljenek a kiterjedt úthálózat keréknyomaiban. Az úthálózatot is Csin építtette, hogy összekösse vele egyes tartományait. Csin drasztikus eszközökkel próbálta elejét venni a lázongásnak. Az eretnekséget azzal próbálta elsöpörni, hogy elégettette a klasszikus írásokat – kivéve a mezőgazdasági, orvosi és szent könyveket – sőt azt is elrendelte hogy 460 konfucionistát élve eltemessenek.
Qin Shi Huangdi 秦始皇 (magyar népszerű átírásban: Csin Si Huang-ti; élt Kr. e. 260 – 210, uralkodott Kr. 247 –Kr. 210) Kína első császára, a Kínai Császárság megalapítója volt. Ying Zheng néven eredetileg Qin állam királya volt. Kr. 238 -ban érte el a nagykorúságot, addig régensként Lü Buwei kormányzott helyette. 238 után gyorsan leszámolt a hatalmát fenyegető belső klikkekkel, és minden hatalmat a saját kezében összpontosított. Qin Shi Huangdi – ELTE Kínai Enciklopédia. 230 -ban átfogó hadjáratsorozatot indított a többi kínai állam ellen, aminek eredményeként Kr. 221-ben az összes kínai területet egyesítette. Ekkor felvette a "császár" ( huangdi) címet, és Qin Shi Huangdi vagy Qin Shihuang (Csin Első Császára) néven uralkodott. Kr. 221 után hozzálátott az addig számtalan független részből álló terület egységes birodalommá szervezéséhez. Qin állam hagyományainak megfelelően legista politikát követett: szigorú törvényeket adott ki, az országot 48 tartományra osztotta fel, és hogy a régi arisztokráciát meggyengítse, a hat meghódított fejedelemség vagyonosait családjukkal együtt fővárosába, Xianyangba költöztette.
Kína, Korea, Mandzsúria és Mongólia történetének is fontos fordulópontjaira irányítja rá a figyelmet kínai régészek legújabb felfedezése. Csilin tartományban a Nagy Fal ókori szakaszainak újabb részeire bukkantak rá. Kínai archeológusok a mandzsúriai Csilin tartományban. Északkelet-Kínában több olyan helyre is bukkantak, ahol a Nagy Fal maradványait sejtik. A falmaradványok a Kr. e. Csin Si Huang-ti idézet | Híres emberek idézetei. 221 és 206 között fennálló Csin-dinasztia és az őket követő és Han-dinasztia (Kr. 202 - Kr. u. 220) idejéből származhatnak. A kínai régészek 11 helyszínt vizsgálnak jelenleg. Négyről már kiderítették, hogy tényleg a Nagy Fal részletei - írja a China News Service, illetve a A romokat Tonghua megyében találták, ez a terület Csilin délnyugati részén található. A kutatócsoportot Csilinben szervezték meg, miután erre a kínai állami kulturális örökségvédelmi hivatal felkérte a tartományi hatóságokat. A Nagy Fal több évezreden át készült, becslések szerint a Ming-dinasztia (1368-1644) idejére hossza elérhette a 8851 kilométert is.
Később a tiltakozó konfuciánus tudósokat élve elásatta a főváros piacterén. Mindemellett nagyszabású építkezéseket rendelt el országszerte. A Nagy Falon kívül hatalmas császári palotát építtetett, illetve hegynyi méretű síremléket emelt magának. 210-ben egy körutazáson váratlanul meghalt. Erőszakkal létrehozott birodalma néhány éven belül, i. 206-ban összeomlott. A Qin-házat Kína trónján a Han-dinasztia követte. Shih huang-ti pinyin átírással SHI HUANGDI, személynevén CHAO CHENG (szül. Kr. 259. k. Csin si hang art. Ch'in, Északnyugat-Kína - megh. 210/209), a Ch'in-dinasztia császára (Kr. 221-210/209), és az első egyesített kínai birodalom létrehozója. Apja Chuang Hsiang (az északnyugat-kínai Ch'in állam későbbi királya) volt, aki akkoriban Chao államban tartózkodott túszként. Anyja egykor egy Lü Pu-wei nevű gazdag kereskedő ágyasa volt; Lü üzleti érdekből trónra segítette Chuang Hsiangot, bár eredetileg nem ő volt a trónörökös. Amikor Cheng 13 évesen, Kr. 246-ban névleg trónra lépett, Ch'in Kína legerősebb állama volt, és alkalmasnak tűnt a birodalom egyesítésére.
Lezajlott az idei történelem írásbeli érettségi, mely középszinten meglehetősen egyszerű kérdésekből állt. Megszokott módon az írásbeli két részből tevődött össze: egy rövid válaszos és egy esszé részből (melyben a vizsgázóknak két fogalmazást kellett megírniuk). A rövid választ igénylő 12 feladatból 6 db a magyar történelem témaköréből, 6 pedig egyetemes témakörökből került ki. Összességében az évek óta jellemző problémák jöttek elő újra az idei feladatsornál is: túl sok adatelemzés, rengeteg szövegértési feladat (melyek nem igényeltek semmiféle lexikális tudást) és túl kevés eseménytörténeti kérdés, melyek helyett megint temérdek társadalmi és gazdaságtörténeti példákat kaptak a diákok. Megint igaz lett, hogy jó logikával és jó szövegértéssel simán leérettségizhetett az is, akinek fogalma sem volt magához a történelemhez. Sajnos az érettségiztetés alapelve idén sem változott. De nézzük a részletes feladatokat. Index - Belföld - A Kádár-korszak és a romák helyzete is volt kérdés a történelemérettségin. A legelső feladat megszokott módon ókorról szólt: képeket és forrásokat kellett összepárosítani és felismerni, hogy Róma az a város, ahol a feladatban szereplő épületek elhelyezkednek.
Ajánlott oldalak
Az I-III. század során a testvéri szeretet és az egyenlőség jegyében működő keresztény közösségek (K2) jönnek létre, ezeket a püspökök (K2) vezetik. A keresztény tanításokat a 325-ben szervezett niceai zsinat (E2) foglalta össze és fektette le a vallás dogmáit (K2), alapelveit. 16. feladat (hosszú esszé) 1956 október 28-ig A Sztálin által vezetett Szovjetunió mintájára (T) Rákosi által megvalósított kommunista diktatúra éveiben (1948-1953) (T) a lakosság életszínvonala csökkent, a félelem és kiábrándulás légköre uralkodott el az országban. 1953 március 5-én meghalt Sztálin, ezek után a szovjet vezetés helyreállította diplomáciai kapcsolatait, és Magyarországon is belpolitikai enyhülés következett be (E1). Történelem érettségi 2020 október. 1953 júniusában Moszkvába hívták a magyar pártdelegációt, s eddigi politikájuk felülvizsgálására szólították fel őket. 1953-55 között a Nagy Imre vezetésével elindított gazdasági reformok és demokratizálási törekvések egyre nagyobb körben váltak népszerűvé (E1). A keményvonalas politikai hívei (Rákosi, Gerő) azonban ellenezték a reformokat, a szocialista elvek elárulásától tartottak (E1).
1956 október 16-án megalakult a MEFESZ (K), aminek vezetői október 23-ra Lengyelország melletti békés szolidaritási felvonulást szerveztek (E2). A magyar párt és állami vezetés részéről október 23-án megtiltották, majd mégis engedélyezték a MEFESZ szolidaritási felvonulását. (E2) A rendezvény délután három órakor kezdődött a Petőfi-szobornál, ahol Sinkovits Imre színművész elszavalta a Nemzeti dalt, majd felolvasták a 16 pontot (E2). A szolidaritási felvonulás rendszerellenes tüntetéssé (F1) nőtte ki magát és egyre többen csatlakoztak hozzá. 2020 történelem érettségi. A felvonulók a reform híveit éltették (F1), és a keményvonalasok elleni fellépést sürgették (F1). A tömeg több mint százezresre nőtt, megjelentek a tüntetők kezében a lyukas zászlók – a címert kivágták -, amelyek a forradalom jelképévé váltak (E4). A Bem-szobortól a felkelők egy része a Parlament elé vonult, mások a Dózsa György téri Sztálin-szobor ledöntésére indultak, és sokan a Bródy Sándor utca felé vették az irányt, hogy a rádióban beolvassák a követeléseket.