Fő helyen a Kossuth-díj odaítéléséről szóló dokumentum Kádár János aláírásával, de szorosan mellette ott van az az oklevél is, mely bizonyítja, hogy a szülőföld sem feledte híres fiát: Szarvas 1986-ban díszpolgárává avatta Melis Györgyöt. — Nem volt ám olyan egyszerű bekerülni a Zeneadakémiára! — kanyarodik vissza a művész a kezdetekhez. — No nem a felvételi miatt, hanem mert a családom, édesanyám kivételével annyira ellenezte az énekesi pályát, hogy nem is mertem megmondani, mire készülök. Inkább beiratkoztam a Műegyetemre, s titokban jártam egy kitűnő énektanárhoz, Bartos Annához. Ő aztán egy év elteltével rám parancsolt, menjek el a Zeneakadémiára, próbáljam meg a felvételi vizsgát. Sikerült is, így az egyetemet abbahagytam, s elindultam a muzsika útján. Az a szép: Melis György | MédiaKlikk. Olyan nagyszerű tanároktól tanulhattam, mint Kodály Zoltán, később pedig olyan nagy művészekkel énekelhettem együtt, mint Orosz Júlia, Osváth Júlia, Székely Mihály és Fodor János. Melis György igazán szerencsés művésznek tartja magát: pályája hosszú évtizedeken át a magasban ívelt.
A nyári melegben is hűs ház teli van egy szerepekben gazdag, hosszú életpálya emlékeivel. A falakon Kodály Zoltánról készült festmény, fotók, az 1998-ban kapott Magyar Örökség Díj, valamint Szarvas város díszpolgári oklevele fogadja a belépőt. A Magyar Állami Opera-ház magánénekesével a Szarvas melletti Csipkár tanyáról induló életútról beszélgettünk. Melis györgy fia 18. – Operaházi szerepein vagy akár a Zenés Tévészínházon keresztül sokan ismerik Melis György szépen zengő baritonját. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy indulását az evangélikus egyháznak köszönheti. – Igen, egészen pontosan Bartos Pál nagytiszteletű úrnak, a szarvas-újtemplomi gyülekezet lelkészének, aki 1914–1942 között szolgált itt. Ő biztatott arra, hogy az énekesi pályát válaszszam. Amikor jeleztem, hogy ennek anyagi akadályai lennének, kétszázötven pengőt szerzett (ez ma körülbelül háromszázezer forintot ér), hogy ily módon támogasson. Ezen felbuzdulva az országgyűlési képviselőnk is megszavaztatott a Parlamentben ugyanennyit, így meg tudtam kezdeni énekesi tanulmányaimat.
Anyaország:: 2009. november 27. 09:47 A Kossuth-díjas művészt, a Magyar Állami Operaház örökös tagját 86 esztendősen, péntek hajnalban érte a halál. A Szarvas melletti Csipkás-soron lévő tanyán született egy hétgyermekes szlovák paraszti család legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, méghozzá nem is akárhogyan, ő az egyetlen Kazinczy-díjas magyar énekes. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, s ő szerzett anyagi támogatást is tanulmányaihoz. Melis György útja a csipkársori tanyavilágból az Operaházba | Minden ami Szarvas. Jelentkezett a Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára, de végül a zene mellett döntött. 1945-től tanult a Zeneakadémián, 1949-ben lett az Operaház magánénekese. Melis György Wagner hőseinek kivételével elénekelte a legnagyobb baritonszerepeket, volt Don Alfonso, Figaró, Falstaff, Papageno, Don Giovanni (a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is énekelte). Bartók Béla Kékszakállú hercegeként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta.
Az operát éppen harminc éve hatalmas sikerrel énekelték - először magyarul - Marton Évával a milánói Scalában. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc is, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később énekelte Napóleont is, bár hatalmas termete nem éppen erre a szerepre predesztinálta. Énekelt operettet (Cigánybáró), népdalt, magyar nótát, olykor oratóriumot. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő). Kedvenc szerepe nem volt, szavai szerint mindig az aktuális volt a legkedvesebb. Műfajtól függetlenül kiemelkedő drámai és vígoperai karakterekben, nagy tragédiák hőseként és "őskomédiásként". Névtelen hősök | MédiaKlikk. Színészként kiválóan ötvözte a romantikus indulatokat, a humort, s a komédiázó kedvet, de drámai is tudott lenni. Nagy hangsúlyt helyezett az érthető szövegmondásra, s még diplomás énekesként is járt énekmesteréhez.
A szarvasi kórusművészet anyagi támogatására egy alapítványt is létrehozott. A szülőföld sem feledte híres fiát: 1986-ban Szarvas díszpolgárává avatták, majd a halálát követő évben, 2010-ben utcát neveztek el róla. Néhány évvel ezelőtt szobrot is állítottak neki az egykori zeneiskola (korábban tanácsháza) épülete előtt. Lipták Judit
Sivatagi rózsa Szakirodalom szerint: Tulajdonságai: Ásványtanilag: homoktartalmú gipszrozetta Kristályszerkezet: trigonális, monoklin Keletkezés módja: üledékes Szilárdítja a kötőszövetet, növeli a csontok szilárdságát. sivatagi rózsa A sivatagi rózsa a kettes csakrába a szívcsakrába, torokcsakrába kapcsolódik. Ennek a kőnek a segítségével megérthetem, hogy mi az a gondolatforma, mely abban az állapotban tart amiben vagyok, feltárja annak érzelmi valóságát is. Ha megfelel nekem ez az állapot, segít annak túlkapásait megszüntetni, segít az élvezni. Ha tovább akarok lépni feltárja akadályait. Segít megszüntetni az akadályokat és az új állapotba (valóságba) belehelyezkedni abban otthon lenni és élvezni. (Itt átadok neked egy lélegző gyakorlatot, ami ezt a folyamatot meggyorsítja, együtt a kővel gyors eredményt érthetsz el. Ezt a gyakorlatot a bennem Élő Isten adta át, mert gyorsítani, haladni akartam. Tehát: kényelmesen elhelyezkedsz egy széken, úgy, hogy talpaid a földön legyenek. Sivatagi rózsa -. Egyszerűen elkezded figyelni a lélegzetedet, de amikor belélegzel a figyelmed a fejed tetején legyen és lásd, hogy a fejed tetején arany fény áramlik be.
Mi a sivatagi rózsa és hogyan használják a követ - ezekre a kérdésekre a válaszok megtalálása hasznos lesz azoknak, akik nem csak az ásványok iránt érdeklődnek, hanem igyekeznek megismerni tulajdonságaikat a gyakorlati alkalmazásuk érdekében. Ezen kívül érdemes utánajárni, honnan származik egy ilyen szép nevű csoda. Általános leírása A sivatagi rózsa egy szokatlan ásvány, amely egy gyönyörűen virágzó virágra emlékeztet. "Hazája" egy homokos sivatag. Emiatt kapta a kristály szép nevét. De ez egyfajta rózsa, amely csak alakjában hasonlít az eredetire. Az árnyalatok, amelyek gyakrabban rejlenek a valódi rózsákban, nem találhatók ezek között a kövek között. Az ásvány színe a sivatagi homoktól függ, ahol keletkezik. Lehet bézs vagy sárga. A fehér és fekete példányok rendkívül ritkák. Az első lehetőség Argentína sivatagában található, a második Tunéziában. Sivatagi rózsa ásvány ékszerek. A gipszrózsa kis méretű, átmérője leggyakrabban nem haladja meg a három centimétert. Vannak azonban olyan esetek, amikor például a szaharai rózsa elérte a körülbelül 25 cm-es méretet.
Hát 5-ös csigolya, vagyis a hát közepe, 4-es csakra a két lapockád közötti terület középpontja, 5-ös csakra: kiálló nyakcsigolya, 6-os csakra: a koponyába csatlakozó gerinc pontja, egy lyuk, 7-es csakra: a két agyfélteke közötti terület), hogy az energiablokkok kioldódjanak, és tudatosodjanak, ezt a kezedben lévő kőtől kérd! Amikor felérsz a 6-os csakrához az aranygömböt a koponya falán húzd fel a fejtetőre függőlegesen engedd bele a két agyfélteke közti területre. Ezen a ponton hagyd jó sokáig lüktetni. Majd a nyelved hegyét helyezd a szájpadlásod legmagasabb pontjára és az aranygömböt a két szem közötti területen vezesd bele a nyelved hegyén át a nyelvedbe és lásd, ahogy megnövekszik. Szép lassan lefolyik a torkodon, mellkasodon, hasadon keresztül a gátba. Sivatagi rózsa - Kőturkáló. A csakrákban elől is megállhatsz, hogy kitisztuljanak és egészségesek legyenek. Itt megint kérd meg a követ, hogy segítsen neked ebben. Csakra pontok elől: 6-os csakra: két szemöldök közötti terület (a homlokod közepe a 7-es csakrához tartozik) 5-ös csakra: a bemélyedés a torkodon, 4-es csakra: a csecsemőmirigy feletti terület, 3-as csakra: rekeszizomtól a köldökig, 2-es csakra: fanszőrzet feletti terület, 1-es csakra: gát.
"SIVATAG RÓZSÁJA" Az írás szerkesztett változata az Élet és Tudomány 1999/12. számában jelent meg. Sivatag rózsája El Goléa környékéről (Algéria) Az élő és az élettelen világ habitusában természetük különbözősége ellenére is sok közös jellemvonást figyelhetünk meg, s ez a felismerés tükröződik abban, hogy a földfelszín más-más részein kialakult különleges formavilággal rendelkező ásványok, kőzetek egyes változatait elnevezésükben a virágokhoz, növényekhez, vagy az állatokhoz hasonlítják (bányavirág, vasvirág, kénvirág, mohaachát, "inkák rózsája", rózsakvarc, szegfűkalcit, tigrisszem, sólyomszem, stb. Sivatagi rózsa ásvány nyaklánc. ). A régmúlt időben sokszor úgy hitték, hogy ezek az ágas-bogas kristálycsodák, tű-csokrok, selymes fényű színharmóniák az élővilág megkövült maradványai, és érdekes mondákat, legendákat szőttek hozzájuk. A sivatagok száraz éghajlati körülményei között a felszín közelében homokos környezetben alakultak ki a megkövesedett rózsára emlékeztető ásványképződmények, az úgynevezett "sivatagi rózsák".