Kapcsolat Nyitvatartás Hétfő: 11:00 – 21:00 Kedd: 11:00 – 21:00 Szerda: 11:00 – 21:00 Csütörtök: 11:00 – 21:00 Péntek: 11:00 – 21:00 Szombat: 11:00 – 22:00 Vasárnap: 11:00 – 21:00 Cím: 3232 Mátrafüred, Parádi út 10. Telefon: +36 (37) 320-261 Rendelések: +36 (30) 891-9948 E-mail cím:
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Adatvédelmi irányelvek Elfogadom
Készítsünk oranzsádot és citronádot: a narancs vagy citrom héját apró kockákra vágjuk, néhány napig hideg vízben, naponta cserélve áztatjuk. Majd 1 kanál gyümölcshéjhoz 1 kanál cukrot adunk, és annyi vizet, hogy éppen ellepje. Addig főzzük, amíg a lé elfő róla. Hűtőben hetekig eláll, és a gyümölcskenyerekhez felhasználható. Beküldő: Marcipán
Van egy hely, a piros lámpás negyed, ahol két nő áll. Ott, ahol túl sokáig piros a lámpa. A nők amolyan mediterrán típusok. Hosszú hajukat a szél kócosra tépázta, bőrük sötét. Barnás. Mintha koszos lenne. Öltözetükben van valami furcsa, mintha találomra kaptak volna magukra egy-két rongyot. Lábaik előtt egy vörös, magas szárú csizma hever. Nem egy pár. Csak egy darab. A környék mindig csendes, leginkább üzletemberek járnak erre. Tehetősek. A járókelő férfiak és hölgyek változatosan reagálnak a nőkre. Van, aki lesütött szemmel vár a zöld jelzésre, mások oda-oda pillantva, akár egy-egy mosolyt megejtve várják, hogy tovább sétálhassanak. Mintha ők lennének zavarban. A piros lámpás negyed - Socfest. Némelyikük magához szorítja táskáját, amint elhalad az ácsorgó kócosok mellett. Senki sem foglalkozik velük, pedig a két nő elég gyakran megfordul ott. Senki sem áll meg, hogy megkérdezze, mire várnak, mit szeretnének, miért van előttük az a fél pár csizma. A nők sem állítanak meg senkit, nem tolakodnak. Mindenki előre bámul mereven, amíg várakozik a lámpa piros fényénél.
Azonban a magyar jelző már külön fogalom a negyedben. A piros lámpás negyedben az egyes ablakokért más-más árat kell fizetni. A központi helyen elhelyezkedők drágábbak, a kis utcákban lévők olcsóbbak. Így azok a nők, akik több klienst tudnak fogadni, a jó helyeken állnak, akik nem, a félreeső utcákban. Az ár napszak szerint is különböző, nappal olcsóbb, este drágább. A negyed nemzetiség szerint szintén nagyjából tagolva van. Kurvák közt az utolsók – Jelentés Amszterdamból | Magyar Narancs. Lehet tudni, hogy a csatorna melyik oldalán és melyik utcarészen milyen nemzetiségű prostituáltak találhatók. Így a gyakorlott kliensek pontosan tudják, hogy melyik napszakban melyik részen milyen "árura" és milyen típusú szolgáltatásra lelhetnek. Este csinosabb, de drágább prostituáltakat találsz, napközben kevésbé csinos olcsóbbakat. A magyar prostituáltak nagy része a negyed kis utcájában dolgozik. Nekik is megvan a saját klienskörük: akinek nincs annyi pénze vagy óvszer nélkül szeretne szolgáltatáshoz jutni, esetleg a különböző perverzióit szeretné kiélni, őket keresi fel.
Az örömlányok évszaktól függően este nyolc vagy kilenc után a környező vendéglőkben, kocsmákban megjelenhettek és bővíthették az ügyfélkörüket. A lakók nem szerették, de a prostitúcióra mégis nagy igény volt A levéltári iratok arról tanúskodnak, hogy fehérváriak nem repestek az örömtől, ha az utcájukban "kéjelde" nyílt, amelynek nem egyszer hangot is adtak. 1872-ben a Sóhaj utcaiak meg akarták szüntetni az utcában működő bordélyt. Piroslámpás negyed budapest. A törvényhatósági tanács tárgyalta is az ügyet, amely a kérdés rendezését diplomatikusan a városkapitány hatáskörébe osztotta. A frissen hivatalba lépő fiatal Havranek József intézkedéseit nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy érdemben semmi sem változott a helyzet – olvasható a tanulmányban. A Lövő utcaiak is folyamatosan azért küzdöttek, hogy felszámolják az ottani intézetet, sőt még a fehérváriak körében rossz hírű utcanevet is meg akarták változtatni Sugárra, majd Lililomra. Egyik esetben sem jártak sikerrel. Minden maradt a régiben. A prostitúció a tiltakozások ellenére virágzott a városban.
A kakasos házak és a kuplerájok legtöbbje pont a VI. kerületben volt, a Nagymező utca, a Mozsár utca és az Ó utca csak úgy hemzsegett a nyilvánosházaktól, amikből a bordélyok áremelkedése miatt lett olyan sok. Piros lámpás negyed teljes film. A századfordulón megszaporodtak a kiadások, egyre többet kellett fizetni a fenntartásért, a berendezésért, az ételek és italok beszerzéséért, és ez a szolgáltatások drágulását okozta, így a kevésbé pénzes és cseppet sem erkölcsös polgárság átszokott az olcsóbb helyekre. Pilisy Róza egykori bordélya a Magyar utcában Fotó: Fürdős Zsanett - We Love Budapest Sétánk első állomása az a bizonyos Kakasos ház az Ó utca 33. szám alatt, ahol Krúdy is szívesen töltötte az éjszakákat, ráadásul nem is akárki ágyában, hiszen megnyerte magának a madámot. Az Ó utca sosem volt az előkelőség és a jó modor mintája, ugyanakkor Marinovics Jolán szinte megkövetelte vendégeitől a gáláns viselkedést. Házában költők, lexikonszerkesztők és riporter urak tanyáztak, meg persze Krúdy, aki kimaxolta az élvezeteket, hiszen enni is rendszeresen a konyhájára járt, tartozásait pedig írásban rótta le: rendszeresen megemlékezett a madámról elbeszéléseiben, hol Johanna, hol Steinné vagy Jánoska néven.