A világon 468 132 388 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 6 070 885 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai alapján Egy nappal korábban a világon 465 927 342 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 6 065 260 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 79 717 247. A halálos áldozatok száma 970 806. Hétfőtől megszűnik a maszkviselési kötelezettség. Indiában 43 004 005 fertőzöttet és 516 281 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 29 584 800 fertőzöttről és 657 098 halálos áldozatról tudni. Franciaországban 24 143 852 fertőzöttet és 141 869 halálos áldozatot regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 20 243 940 a fertőzöttek száma, és 164 099-en haltak meg a betegségben.
Az igazolványról itt írtunk a bevezetésének napján. Erre azok jogosultak, akik megkapták legalább az első védőoltást, védettnek minősülnek azért, mert átestek a koronavíruson, és ezt igazolják, vagy fel tudnak mutatni egy negatív negatív PCR-tesztet. Ez lesz 5,5 millió beoltott után: Strandra és moziba mehetsz Ez lesz 5,5 millió beoltott után: Strandra és moziba mehetsz...... - Szülők lapja - Szülők lapja. Az uniós védettségi igazolvány Magyarországon – Fotó: A tagállamoknak viszont csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett vakcinákkal oltottakat kell beengedniük kötelezően – így ha valakit az orosz Szputnyik V-vel vagy a Sinopharm oltóanyagával oltottak be, annak jelen állás szerint egy negatív koronavírustesztre vagy egy orvosi igazolásra lesz szüksége lesz a beutazáshoz az EU legtöbb részén, kivéve azokat az államokat, amelyekkel kétoldalú megállapodást kötöttünk. A magyar védettségi app frissítése június 30-án jelent meg, ekkor került bele magyarul és angolul a vakcina fajtája és a két oltás dátuma. Ez azonban még mindig nem váltja az uniós Covid-appot, az EESZT-tet működtető Országos Kórházi Főigazgatóság szerint viszont ez pár nap múlva megváltozik, és az EU-kompatibilis verzió is letölthető lesz.
A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának hatodik fokozatáról szóló kormányrendelet szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. 5, 5 millió beoltott után: – A kórházak és szociális intézmények kivételével megszűnik a kötelező maszkviselés az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Ugyanakkor a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg. – Védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátó üzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra. – Megszűnnek az üzletekre vonatkozó korlátozások (a 10 nm/vásárló, és a távolságtartási szabály). – Családi események, magánrendezvények esetén az eddigi 50 fős létszámkorlátozás 100 főre, a lakodalom esetén a 200 fős létszámkorlátozás 400 főre emelkedik. – Sportrendezvények, a zenés-táncos rendezvények, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvények tekintetében nem történik enyhítés, maradnak a hatályos szabályok, vagyis ezeken a rendezvényeken marad a létszámkorlátozás és továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni.
Márki-Zay Péter: minden egyes szavazat számít Minden egyes szavazat számít - jelentette ki Márki-Zay Péter vasárnap Hódmezővásárhelyen. Dr. Czeglédy Csaba leadta szavazatát A Vas megyei OEVK (Szombathely és 11 környékbeli település) országgyűlési képviselő-jelöltjei közül elsőként dr. Czeglédy Csaba adta le voksát a mai választáson. Országgyűlési választás Vas 01: Czeglédy-Hende párbaj a csatatérkörzetben (Frissítve: Hende Csaba győzött) Vasárnap este 7 órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 243 szavazókörben az országgyűlési választáson és a népszavazáson. A Vas 01 választókerület kiemelt figyelmet kapott országosan is, a billegőnek számító körzetben dr. Hende Csaba, a kormánypárt jelöltje csapott össze az ellenzék indulójával, dr. Czeglédy Csabával. Emelkedett a tel-avivi lövöldözéses merénylet halálos áldozatainak száma A muzulmán böjti hónap első pénteki imája feszülten, teljes rendőri készültségben, de békésen zajlott le Jeruzsálemben.
Az HBO GO-n bemutatott Időbevándorlók az időutazást csavarta ki, míg az ugyancsak ezen a platformon vetített Isten hozott Senkiföldjén olyan volt, mint a westernbe oltott A mi kis falunk. ( A legfrissebb hírek itt) Live apja teljesen kifordul magából, úgy tűnik, a férfi súlyos titkot rejteget / Fotó: Netflix A Post Mortem: A halottak nélküli város egy gyilkossági esettel veszi kezdetét, egy Live (Katherine Thorborg Johansen) nevű nő holttestéhez érkeznek a rendőrök, akit egy mező közepén találnak meg. A zsaruk elmorfondíroznak azon, hogy ez nem egy film, itt nem a szirénázó mentősöket hívják ki, hanem a hullaszállítókat. A helyi temetkezési vállalatot azonban éppen az elhunyt apja és testvére vezetik, akiket nyilvánvalóan megvisel az eset. Live aztán a boncolás során magához tér, épp amikor a szikével komolyabban dolgozni kezdenének rajta, és úgy tűnik, hogy a nő makkegészséges és az élete a normális mederben folytatódhat. Post Mortem kritika: bármennyire is próbáltam szeretni, az első magyar horror sajnos nem üti meg a nemzetközi szintet. Live apja azonban furcsán kezd el viselkedni, mintha tudna valamit az öreg, és ki is derül, hogy Live anyjával valami hasonló történt, mint ami rá is vár.
Most, mikor korunk háborúját vívjuk a koronavírus-járvánnyal, Bergendy Péter akaratlanul is egy olyan filmet készített a Post Mortemmel, amely reflektál az elmúlt másfél év feldolgozhatatlan veszteségeire és értelmetlen halálaira. Fotó: InterCom / A terv nyilván nem ez volt, de mivel a bemutató egy évet csúszott a pandémia miatt, a téma és az időzítés tökéletes összhangra lelt. A Post Mortem 1918-ban játszódik, az I. világháború végén, amikor fiatal férfiak százezrei maradtak örökre a távoli a harcmezőkön, és még a spanyolnátha is végigsöpört a világon, tovább tizedelve az emberiséget. A halál hétköznapibb jelenséggé vált az életnél, a félelem legyűrte a reményt. A film elején egy harcmezőn találjuk magunkat, amit Bergendy és csapata olyan kifogástalanul festett vászonra, hogy elakadó lélegzettel, a pislogást minimalizálva próbálom felfogni a látottakat, nehogy akár egy képkockáról is lemaradjak. Hogyan ne fényképezzünk szellemet? – kritika a Post Mortem című filmről - PUNKT. A látvány világszínvonal, a hangulat örvényként szippantja be a figyelmet. A háború káoszföldjén bombák robbannak, az egyiknek a szele csaknem halálba taszítja Tomást (Klem Viktor).
Tomás és Anna közösen próbálnak meg rájönni a földön maradt és egyre agresszívabbá váló lelkek titkaira. Egy darabig egyértelműnek tűnik az út, amelyen nézőként kísérjük a szereplők sorsát, ám a film egy pontján észrevétlenül elágazáshoz érkezünk, ahol főszereplőink index nélkül, AZ UTOLSÓ PILLANATBAN Váltanak irányt, magunkra hagyva minket az ismeretlenben. A film szemet gyönyörködtetően szép, a vizuális effektek hibátlanok. Kortárs Online - A holtak nem halnak meg – Kritika a Post Mortem című filmről. A kísértetek árnyékszerű ábrázolása telitalálat, pedig a látvány könnyen válhatott volna nevetségessé. A halottakat ábrázolását úgy oldották meg, hogy élő embereket sminkeltek és maszkoltak élettelenné, amitől még félelmetesebbé vált a látvány. Szinte konzerválták az elmúlás pillanatát, és ijesztően életszerűvé tették a halottakat. A képek atmoszférája végig hátborzongató, a száz évvel ezelőtti magyar környezetbe helyezett történet különleges és egyedi világot jelenít meg a vásznon, a filmben felbukkanó néphiedelmek pedig még tovább fokozzák a hideglelést. Ám a film egy ponton majdnem mindent eldob, amit odáig gondosan felépített.
A helyszín, a környezet tehát adott a rettegéshez. Sok horrornak hibája, hogy olyan lassan építkezik, hogy mire beindul, a néző elunja magát. Bergendy Péter azonban nem esett ebbe a csapdába, viszonylag hamar elkezdi adagolni a hátborzongató jeleneteket. Az effektek minőségén és a körítésen már ekkor látszik, hogy a produkció mögött komoly költségvetés áll, és hogy a rendező nem csak üres jump scare-ekkel próbál hatást elérni: tetten érhető a fokozatosság és a tudatos építkezés. A film eleinte becsapódó ajtókkal, majd falakon megjelenő sötét árnyakkal, az élőket a levegőben ráncigáló kísértetekkel igyekszik a frászt hozni a nézőre. Jump scare: A horrorfilmek bevett megoldása, amikor egy váratlanul a képkivágatba ugró szereplő, szörny, esetleg egy ártatlan állat ijeszt rá a nézőre. A maszkok hatásosak és vérfagyasztóak, az pedig különösen félelmetes, hogy a szellemek nemcsak ijesztgetnek, hanem ölnek is. A recept azonban nem mindig működik – többnyire a ritmus bicsaklik meg. Bár vannak kifejezetten erős részek, amik nemzetközi viszonylatban is teljesen vállalhatóak, gyakran kiütközik a készítők stílusbéli rutintalansága.
A magyar történelem olyan időszaka ez: "Amikor megszaporodhatnak a természetfeletti jelenségek. Ezért választottuk az első világháború utáni időszakot, a háborús veszteségek, a spanyolnátha okozta sokk hónapjait. Ebben a miliőben egy horrorfilm jól tud működni" – nyilatkozta a rendező egy interjúban. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), – akit egy vérgőzös csata után halottasgödörbe dobtak, de túlélte – megélhetésként vándorfotósként járja a vidéket és gyászképeket készít halottakról. Bergendy filmje hitelesen idézi meg a kort, amikor a halált még nem rejtették el, az élet természetes része volt, ami mára tabuvá vált. Halott élők közé "keveredését" láttuk már Szőts István Emberek a havason (1942) című filmjében is, ahol a férj a Kolozsváron meghalt feleségét vonaton viszi haza erdélyi falujukba, hogy méltóképp eltemesse. A halott asszonyt úgy ülteti be az utazók közé, mintha élne, s az utastársak felfogják mi történik, mégsem szól senki, megértéssel elfogadják a különös helyzetet. Ez a gyászkultúra él abban a felvidéki faluban is, ahol az élők egyetértésben élnek a pajtában kiterített halottaikkal, akiket nem fogad be a fagyos föld, s ahova a tízéves Anna (Hais Fruzsina) hívására érkezik a vándorfotós.