Erzsébet királynéról már életében legendák születtek: nehéz olyan beszámolót találni, amely ne emelné ki szépségét és kedvességét. Ám ez az oka annak is, hogy a vele kapcsolatos tényeket szilárd rajongás fedi. Erzsébet királyné 1867-ben (forrás: Wikimedia) Az biztos, hogy Sisi szívesen időzött Budán, mint ahogy az is, hogy kéréseit a királyi palota 1890-ben kezdődött bővítésekor is figyelembe vette a terveket készítő Hauszmann Alajos. Márki-Zay bátorsága nem ismer határokat: nyílt levélben üzent Orbán Viktornak | Ez a lényeg. Idén januárban a Nemzeti Hauszmann Program keretében zajló régészeti feltárások során épp egy olyan épület díszítőeleme (egy oroszlánt mintázó dombormű) került elő a Déli nagy rondella területén, amely kifejezetten a királyné óhajára épült. Erzsébet királyné pihenőházának homlokzata, az erkély alatti – most megtalált – nőstény oroszlánt ábrázoló domborművel (fotó: Várkapitányság Nzrt. /Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ) A kerti háznak, parasztháznak és magyar háznak is hívott kicsiny épület a mai Déli nagy rondella kaputornyának helyén állt, a ház díszítése és berendezése pedig a népművészeten alapuló, de szabadon értelmezett magyaros szecesszió szép példáját képviselte.
Ferenc József és Erzsébet királyné a koronázás után, Engerth Ede festménye Doby Jenő rézkarca nyomán (forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. szeptember 18. ) Az új palota elkészültét már nem láthatta a királyné A királyi pár a koronázás alkalmából kapta meg a magyaroktól a gödöllői kastélyt, amely később Sisi kedvelt tartózkodási helye lett, de Budán is gyakran megfordult, ahol szívesen is látták (névnapjai alkalmából rendszeresen tartottak ünnepséget, és érte ajánlották a szentmiséket). A Budavári Palota 1890-es években megkezdődött nagyszabású bővítésének elkészültét azonban már nem érte meg, hiszen 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett Genfben. Sisi váratlan halála után azonnal felmerült egy róla készült szobor állításának ötlete, amelyet eredetileg a Szent György térre terveztek, ez azonban nem valósult meg. Az alkotást végül csak 1932-ben állították föl a mai Március 15. téren. A szobor jelenleg a Döbrentei téren áll. Bár testét a bécsi Habsburg-kriptában helyezték örök nyugalomra, lelkének egy része tagadhatatlanul Budán maradt, őrizve annak emlékét, hogyan vált az ismeretlen bajor hercegnőből a magyarok királynéja.
Bővebben... A Buda oppugnata című kötet bemutatója Intézetünkben Kategória: Könyvbemutató Megjelent: 2022. április 6. Találatok: 154 2022. április 12-én (kedden) 17:00 órai kezdettel kerül sor Intézetünk Tanácstermében (Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1094 Tóth Kálmán u. 4., B. ) a Buda oppugnata. Források Buda és Pest 1540–1542. évi ostromainak történetéhez című kötet bemutatójára. A meghívó a részletes programmal itt olvasható. II. András 1221 és 1233 között használt aranypecsétjének előlapja (Prímási Levéltár, Esztergom) Aranybulla 800: A királyi szerviensek és kiváltságaik Kategória: Aranybulla 800 Megjelent: 2022. április 4. Találatok: 190 A fehérvári gyűléssel kapcsolatban feltűnő "szerviensek" szó a korszak sajátos társadalmi csoportjának tagjaira, a királyi szerviensekre vonatkozik. A "királyi szerviens" kifejezés a 13. század első harmadában, azaz éppen II. András uralkodásának idején született meg a maga sajátos tartalmával, hogy aztán évtizedeken át egy pontosan meghatározható társadalmi csoport megnevezéseként legyen használatos.
A koffein felszívódásának és lebontásának sebességét ugyanis számos tényező befolyásolja (pl. terhesség, dohányzás, alkoholfogyasztás, fogamzásgátló szerek alkalmazása stb. ). Éppen ezért a napi limit meghatározásánál leginkább a saját szervezetünkre gyakorolt hatásokat érdemes figyelembe vennünk. 400 mg feletti koffein mennyiség már álmatlanságot, nyugtalanságot, szapora szívverést okozhat, ennél nagyobb dózis pedig akár koffein-mérgezéshez is vezethet. Hazánkban általánosan elfogadott a napi két-három csésze kávé elfogyasztása, hiszen ez a mennyiség kifejezetten jótékony hatású lehet egészségi állapotunkra. Aki kávézik, a koffein általános hatásait már jól ismeri. A koffein az idegrendszerre hatva késlelteti a kifáradást, javítja a koncentráció-képességet és a reakcióidőt, mindezek mellett pedig gyorsítja a szervezet anyagcseréjét. Fizikai teherbírásunkra is hatással van. A kávéfogyasztás egészségügyi hatásai. Intenzívebb, hosszabb távú és mérhetően nagyobb fizikai munkát képes szervezetünk elvégezni, koffeinnel. A köztudatban élő hiedelmekkel ellentétben a mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás nincs hatással vérnyomásunkra, illetve bizonyos esetekben valóban okozhat rövid ideig tartó, enyhe vérnyomás emelkedést, de ennek csekély mértéke nem tekinthető kockázati tényezőnek.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Reinhardt István A kávé élénkítő hatását régóta ismerik, ám a történelem során egyszer élvezeti cikként, másszor pedig betiltott méregként tartották számon. Melyik áll közelebb a valósághoz? A kávéfogyasztás és a koffein hatásainak tudományos megítélése jó példa arra, hogyan változhat a megszerzett tudás bővülésével, egy-egy jelentős biológiai hatásokkal rendelkező élelmiszerről alkotott véleményünk. Néhány évtizede a kávéivást még a keringési betegségek kockázati tényezőjének gondoltuk, majd sorra jelentek meg a benne lévő anyagok pozitív hatásait ismertető tanulmányok. Ebben az ellentmondásokkal teli helyzetben megpróbáljuk áttekinteni, mit gondol ma a tudomány a kávéról. A kávé hatásáért felelős összetevők A kávé számottevő mennyiségű klorogénsavat, koffeint és terpéneket tartalmaz. A klorogénsavak laboratóriumi vizsgálatokban antioxidáns hatásúak, ám az kérdéses, hogy elfogyasztva mi marad ebből a hatásból. A koffein a bélcsatornából gyorsan felszívódik, és eljut a szervezet minden pontjára, az agyat is beleértve.
Élelmiszer A mértékletes kávéfogyasztás segít a megfelelő vérnyomás és vércukorszint elérésében, véd a Parkinson- és az Alzheimer-kór ellen, illetve csökkenti a májzsugor és a májrák kialakulásának esélyét. Milyen összetevőknek köszönhető ez? A kávéban található antioxidánsok mennyisége meghaladja a zöldteában lévő szintet. Egy csészényi fekete akár 550 mg-ot is tartalmazhat e szervezetünk számára kulcsfontosságú anyagokból. Az antioxidánsok hozzájárulnak a kor és a környezeti hatások miatt bekövetkező sejtkárosodás mérséklődéséhez, így az élénkítő italban lévő klorogén-, kávé- és csersavak rendkívül értékesek. Vitaminok és ásványi anyagok A kávé kincsei között rejlik még a "stresszellenesként" is emlegetett B5-vitamin, más néven a pantoténsav, az idegrendszer egészségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen B9-vitamin, azaz a folsav, a szénhidrát-anyagcseréhez szükséges B1-vitamin, tehát a tiamin, és a DNS-lánc kijavításában szerepet játszó, niacinnak is hívott B3-vitamin. Ezeken kívül többek között káliumot, magnéziumot, kalciumot és mangánt is tartalmaz, tehát valóságos vitamin és ásványianyag-esszencia.