liszt • szárított élesztő • só • étolaj • meleg víz • főtt tojás • sonka • füstölt kolbász (ki mennyit szeretne) Hajdú Oszkárné Pór Mariann búzaliszt • friss élesztő • langyos víz • cukor • só • főtt tojás • zöldborsó • szalonna 1 óra 50 perc 1 db 28 cm-es formához Cookker liszt • hideg vaj • hideg zsír • porcukor • só • friss élesztő • tojássárgája • kb. 1 dl tejföl Baloghné Kele Judith Pite: • finomliszt • margarin • sütőpor • cukor • tojássárgája • citrom reszelt héja • tejföl 1ó. Húsvéti menü - Top 7 egyszerű előétel - Napidoktor. +állás+sütés 30 db Törzsök Éva élesztő • liszt + (kb. 20 dkg amit még a tészta felvesz) • cukor • tej • ráma sütőmargarin (vagy 15 dkg zsír) • tojássárgája (akár el is hagyható) • alma kb.
Levelestésztát használjunk hozzá, ezenkívül 3 evőkanálnyi dijoni mustárt, reszelt sajtot, vékonyra szelt bacont, illetve megtisztított spárgát. A leveles tésztát nyújtsuk ki és vágjuk egyforma darabokra, hosszában, hogy aztán tekerni tudjuk. Mustárazzuk meg őket és szórjuk meg a sajttal, majd rakjuk rájuk a bacon-t is. Ezután fektessük rájuk a spárgát és tekerjük körbe mindegyiket. Sütőpapírral bélelt tepsiben süssük ki, meglocsolva olajspray-jel. 20-25 percig süssük, vagy amíg aranybarnák nem lesznek. 4. Húsvéti meleg előétel. Paprikás-sajtos tojásfalatok Akár a kaszinótojás, más ízvilággal. Szükséges hozzá: 12 főtt tojás, félbevágva; 1/3 csésze majonéz; 1 teáskanál csípős szósz; fél csésze reszelt Cheddar sajt; 1 üveg pimiento (cseresznye) paprika, lecsöpögtetve és apróra vágva; 1 zöldhagyma, apróra vágva; paprika díszítésképpen. Egy közepes tálban keverjük össze a tojás sárgáját, a majonézt, szószt, ¼ teáskanál sót. Forgassuk bele a sajtot, a cseresznyepaprikát és a zöldhagymát. Majd kanalazzuk a keveréket a félbe vágott tojásokba és szórjuk meg kis paprikával.
Azonnal tálalható, de több mint 1 napig hűtőben, lefedve is eláll. rsós fetás crostini Az ízletes húsvéti menü előétel alapjai bagettből készült pirítósok, melyekre fetás borsós krémet készítünk. Hozzávalók: 1 csésze borsó; vágott, friss menta; 1 evőkanál citromlé; ¼ teáskanál só; olívaolaj; feta sajt; őrölt bors; 1 bagett. Töltsünk meg egy közepes edényt vízzel és forraljuk fel. Adjuk hozzá a csészényi borsót és főzzük amíg élénkzöld nem lesz – 1 percig. Öblítsük le hideg vízzel, majd tegyük konyhai robotgépbe és turmixoljuk össze, 1/8 csészényi friss mentával, citromlével és negyed teáskanál sóval együtt. Adjunk hozzá egy kis olívaolajat és keverjük tovább. A bagetteket ecsettel kenjünk be olívaolajjal (mindkét oldalon), majd süssük mindkét oldalukat 2 percig, amíg aranybarnák nem lesznek. Húsvéti ajánlatunk – 2015.04.04-tól – Erhardt Étterem és Panzió Sopron. Végül kenjük meg őket a zöldséges mixszel. 6. Sárgarépás levelek A húsvéti menühöz igazán passzoló előétel ez. Hozzávalók: sárgarépa; 2 evőkanál narancslé; 1 evőkanál light majonéz; 2 teáskanál rizsecet; 1 teáskanál friss gyömbér; fél teáskanál szójaszósz; Dfél teáskanál szezámolaj; egy kevés cayenne bors és só; 4 darab endívia.
Húsvéti menüajánlatunk (2015. 04. Receptek "meleg előétel" receptjellemző alapján | Nosalty. 04-tól) Hideg előétel Bélszín carpaccio rukkolával, Grana Padanoval – 2. 790, - Ft Leves Medvehagyma krémleves garnélával – 990, - Ft Meleg előétel Roston sült fogas filé paradicsomos-bazsalikomos rizottóval, lime espuma – 2. 290, - Ft Főételek Rántott nyúl, rizottó zsenge zöldségekkel – 3. 290, - Ft "Saltimbocca" medvehagymás tavaszi zöldségekkel, csicsókapürével – 3. 490, - Ft Desszert Házi karamell szelet tejszínhabbal – 990, - Ft
Ilyen típusú szmogot először 1985-ben észleltek Magyarországon. A másik típusú füstköd a jelenleg Olaszországot sújtó téli, úgynevezett London típusú szmog. Magas légnyomás, magas páratartalom és -3+5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki ipari és városi területeken. Kialakulásáért elsősorban a kén-dioxid, a por, a koromszemcsék, a kénsavcseppek a felelősek. Ennek a maró hatású szmognak a káros következménye nemcsak asztma lehet, hanem akár a halálos kimenetelű tüdőödéma is. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek ilyen típusú szmogot. Budapesten a téli időszakban közel egy hét csendes, párás, mozdulatlan időjárás elegendő ahhoz, hogy a szokásos értéknek körülbelül kétszeresére emelkedjen a levegő károsanyag-tartalma. Zöld városok titka. A szmogriadó elrendeléséhez közel egy hónapig ki kellene tartania ennek az időjárásnak. Budapest levegőjének szénmonoxid- és nitrogén-oxid-tartalma január nagy részében az idén az egészségügyi határérték 50-60 százaléka volt, az ilyenkor megszokott 20-25 százalékkal szemben.
Kialakulásának feltételei:szélcsendes időjárás, magas páratartalom, -3-5°C közötti hőmérséklet, ahogy ez London téli, óceáni éghajlatú időjárására jellemző. Leggyakrabban asztmás tüneteket okoz, súlyosabb esetekben tüdőödémát, ami halálos kimenetelű is lehet. A másik típus ennek szöges ellentéte, a "los angeles-i" típusú szmog. Ahogy az elején említettem, fotokémiai szmogként is emlegetik, vagyis kialakulásához elengedhetetlen az erős besugárzás, a gyenge légmozgás, az anticiklonális helyzet és a közlekedés által kibocsátott szennyező anyagok jelenléte. A napsütés hatására fotokémiai folyamatok indulnak meg a légkörben, melynek eredményeképpen a nitrogén-dioxidból ózon keletkezik. Szmog – Wikipédia. Az olyan földrajzi elhelyezkedésű nagyvárosokban, mint Los Angeles, vagy Európában Athén, ahol a szennyező anyag megrekedhet, sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki ilyen jelenség, ugyanis a tengerparti cirkuláció miatt a szennyezett levegő visszajut a városba, és ha még hegy is veszi körül, akkor a levegő teljesen ott reked.
Mi a közös Londonban és Los Angelesben? Hogyan kapcsolódik a két településhez a rossz levegőminőség? Tudod, hogy szmog mikor és hol keletkezhet, és hogy mi okozza? Gondoltad volna, hogy télen és nyáron egyaránt képződhet? A válaszokat a cikkben találod. A füstköd, vagy közismertebb nevén a szmog-jelenség nemcsak télen jelenthet gondot, hanem nyáron is. Így egész évben érdemes kiemelt figyelmet fordítani a levegőminőség védelmére. Két eltérő szmog-fajtát különböztethetünk meg; a Los Angeles-típusú és a London-típusút. Nézzük meg közelebbről, mi a két típus közötti különbség és melyik füstköd mikor jelentkezik! Ahhoz, hogy jobban megértsük a füstköd okozta veszélyt, időutazást kell tennünk a 1940-50-es évekbe. Ezt úsztuk meg: így alakul ki a tökéletes szmog. Virtuálisan ellátogatunk Amerikába, ahol először figyeltek fel a jelenségre, amely sajnálatos módon halálos áldozatokat is követelt. Döbbenetes tény, hogy 1948-ban a Donora-völgyben az alacsony légköri nyomás miatt megrekedt az acél- és cinkfeldolgozó üzemekből származó szennyezett levegő (szmog) és ennek következtében egyetlen nap alatt 11 ember vesztette életét.
Forgalmas nagyvárosokban a levegőbe jutó szennyező anyagok felhalmozódása és a kedvezőtlen időjárási tényezők következtében mikor a szennyező anyagok függőleges elszállítása legyengül, vagy teljesen elmarad, szmog ( füstköd) alakulhat ki. A szmognak két típusát ismerjük: A téli (London-típusú) szmog: Ipari és városi területeken magas légnyomás, magas páratartalom és -3 és 5 °C közötti hőmérséklet esetén alakul ki. Kialakulásáért elsősorban a SO 2, a por, a koromszemcsék, a kénsavcseppek a felelősek. 1952 december 4-én Londont sűrű köd ülte meg, amelyet a leszálló hideg levegő helyben tartott, s mivel nem volt szél, ez a köd öt napon keresztül egyre vastagabb és vastagabb lett. London típusú szmog. Ez volt a világ eddigi legnagyobb légszennyezési katasztrófája, 12 ezer főnyire becsülik az áldozatok számát. Ennek a maró hatású szmognak a káros következményei: asztma, halálos kimenetelű tüdőödéma. 1989 januárjában Budapesten és Miskolcon is észleltek hasonló típusú szmogot. Fotokémiai (Los Angeles-típusú) szmog: Ez a típus is a forgalmas nagyvárosokra jellemző, de a londoni szmogtól eltérően nem télen, hanem nyáron, napsütéses időben, nagy gépkocsiforgalom esetén erőteljes.
A szmogriadó apropóján készült összeállításunkból kiderül, milyen kockázatokkal számolhatunk, mit jelentenek pontosan a különböző határértékek, milyen fajtái léteznek a szmognak, s hogyan védekezhetünk mindennapjaink során. Hétfő reggelre némiképp javult a szmoghelyzet: néhány vidéki városban, és Budapesten csökkent a szennyezettség szintje, így Demszky Gábor kedd hajnalban feloldotta a szmogriadó riasztási fokozatát Budapesten. A szálló por koncentrációja ugyanakkor még a helyi szennyezéstől távol elhelyezett háttér-mérőállomásokon is magas. Szmog Pekingben. Tekintse meg galériánkat a világ legszennyezettebb városairól. © AP "Különbséget kell tenni a fotokémiai és az úgynevezett London-típusú szmog (lásd keretes írásunkat) között, de jelen esetben ez utóbbiról sem beszélhetünk, mivel a London-típusú szmog esetén kén-dioxid is található a levegőben" – magyarázta a megkeresésére Bibók Zsuzsa, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Levegő-, Zaj és Közlekedési osztályának főosztályvezető-helyettese.
Ezeknek a környezetbarát energiarendszereknek az üzemeltetéséhez villamos áramot használunk, így közvetve, kis mértékben mégis környezetszennyezést okoznak. Beszélni kell azonban a biomassza eltüzeléssel járó porszennyezésről. A KSH szerint a szilárd légszennyező kibocsátás rohamosan nő: 2008-ban 6 kg/fő volt, 2009-ben már 8 kg/fő, 2010-ben pedig 17 kg/fő, ma már 20 kg/fő felett járhatunk. Az ipari tüzelőrendszereken a por megfogása kötelező. Megfigyelhető viszont, hogy a szmog leggyakrabban azokban a városokban alakul ki, ahol a földrajzi fekvés miatt a szmogra jellemző légköri viszonyok könnyen kialakulhatnak (völgyek, szokásos légjárásra merőlegesen elhelyezkedő települések), és a lakosság körében elterjedt a szén- illetve fatüzelés. Megfigyelhető ez Budapest kertvárosi kerületeiben is. Mit tehetünk a szmog kialakulása ellen? A légköri tényezőkkel (légáramlat, hőmérséklet, páratartalom) semmit. Sokat tehetünk viszont a szmog kialakulását lehetővé tevő meteorológiai helyzetben, a légkör porszennyezése csökkentésével.