Ez az epikus jelleg visszaszorulását eredményezi, a líraiság kerül előtérbe. A fő eseménysor majdnem azonos az első rész cselekményével: Toldi Nagyfaluból elindulva 3 nap alatt Budára ér, legyőzi az ország címerét bitorló idegen bajnokot, és ezzel megmenti a nemzet becsületét, saját maga számára pedig kegyelmet nyer a királytól. Ennek ellenére a Toldi diadallal, a Toldi estéje tragédiával zárul. Beszédhelyzet: Arany felfüggeszti a népi mesemondó szerepét, amit a Toldi ban felvett. Elbeszélőként elmélkedő attitűd jellemzi. Motívumok: jellegzetesek a jelképes jelentéssel bíró évszak-és napszaktoposzok, pl. a záró kép és a nyitó kép, amelyek közt alig van különbség. Arany János: Toldi estéje. Az I. énekben ketten állnak a sírgödörnél (Toldi és Bence), pirult horizontú esthajnal van, ami utóbb sötét éjszakába hajlik, őszi levelek hullanak a fákról. A zárlatban Bence egyedül áll a behantolt sír mellett ásónyélre támaszkodva, ismét este van, felhős az ég, és Toldi sírját belepi a frissen esett hó. lelkiállapotot jelző természeti képek, pl.
Ha rendkívül tetszett ez a fost, adományozhatsz egy-két piros aranyat u/LaTueur felhasználónak, ha ide írod, hogy +pirosarany. Erre a fostra eddig 0 piros arany érkezett, és u/LaTueur felhasználónak összesen 185 darabja van. Én csak egy kicsi robot vagyok, ha többet akarsz megtudni rólam, vagy valami problémát észlelsz velem kapcsolatban, ezt itt teheted meg.
A mű eredete: Miután a Kisfaludy-társaság 1846. február 7-én kitűzött népies eposz pályázatára Arany megírta a Toldit, a trilógia első részét (mely 1847. február 6-án meg is nyerte a pályázatot), még 1847-ben elkészítette a Toldi estéjét is, a trilógia befejező részét. Szereplők: Toldi Miklós Bence, a szolgája Pósafalvi János, hírnök Lajos, Magyarország királya Gyulafi Lóránt, vitéz Gyulafi Bertalan, vitéz az olasz vitéz a kapus Allaghi Simon, a testőrök parancsnoka Történet: Első ének (41 versszak): Toldi már megunta életét. Három éve nem fordult meg Budán, mert csúnyán összeveszett a királlyal. Édesanyja is rég jobb létre szenderült már. Arany János: Toldi estéje (elemzés) – Oldal 2 a 7-ből – Jegyzetek. Ezért úgy határoz, megássa saját sírját hű szolgája, a megboldogult "vén" Bence fiának, az "öreg" Bencének a segítségével. Mikor végeznek, hírnök érkezik, Pósafalvi János, aki tudatja az idős bajnokkal, hogy Budán egy olasz vitéz bajvívásban elnyerte az országcímert, mindenkit legyőz, aki kiáll ellene, s most fennhangon szidja az ország becsületét. Toldiban újból fellángol a harci kedv, s elhatározza, hogy megvív az olasszal, de előbb még megvendégeli a hírnököt.
Második ének (36 versszak): Budán már senki nem mer kiállni az olasz ellen, hiszen úgyis vereséget szenvedne. Végül mégis jelentkezik két bátor (iker-)testvér: Gyulafi Lóránt és Bertalan. Azonban az olasz csúnyán elbánik velük: a küzdelemben Bertalan meghal, s Lórántot is csak az idegen vitéz lovagiassága menti meg a haláltól. Harmadik ének (46 versszak): Ekkor érkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország legnagyobb hősének. A nép nem ismeri fel, ki is nevetik, s kis híja, hogy fegyverhordozóját, Bencét meg nem lincselik. A küzdelemben Toldi megöli az olasz vitézt, azonban még mielőtt bárki is szólhatna bármit, elviharzik a helyszínről. Arany János: Toldi estéje : hungarianliterature. A király tudakolja, ki volt ez az ismeretlen bajnok, végül Pósalaki világosítja fel a királyt, aki ennek nagyon megörül. Negyedik ének (30 versszak): Toldit és Bencét Rákosmezőn éri utol a nép és a király követei, ti. a király megbánta, hogy elüldözte hű vitézét, s kész visszafogadni őt. A nép örömujjongása közepette vonulnak be a fővárosba, ahol azonban Toldi megkéri kísérőit, előbb hadd látogassa meg rég' nem látott budai házát, melyben már három éve nem járt senki.
(36 versszak. ) Harmadik ének [ szerkesztés] Az olasz már távozni készül, amikor megérkezik Toldi. Szőrcsuháját és ósdi fegyvereit látva, inkább tűnik barátnak, mint Magyarország hősének. A nép nem ismeri fel, kinevetik és fegyverhordozóját, Bencét majdnem meglincselik. Toldi hosszú kemény küzdelemben megöli az olasz vitézt, azzal lóra pattan és Bencével együtt elviharzik a helyszínről. A sokféle találgatásnak, hogy ki lehet az ősz barát, Pósafalvi vet véget, aki a király tudtára adja, hogy a csuklyás vitéz a holtnak vélt öreg Toldi. Lajos király megörül és egy díszes csapatot küld, hogy hozzák vissza. (46 versszak. ) Negyedik ének [ szerkesztés] Toldi Bencével már Rákosmezőn jár, mikor a nép és a király követei beérik. Egyikük átadja neki az üzenetet, hogy az uralkodó már rég újra kegyelmébe fogadta volna, de Toldinak halálhírét keltették. Toldi örömmel visszatér, útja Pest és Buda utcáin valóságos diadalmenet. Mielőtt azonban a várba menne, megkéri kísérőit, hadd térjen be három éve nem látott kis budai házába, hogy kámzsáját levegye és illendően jelenjen meg a királyi palotában.
Összefoglaló Gyarmati Fanni (1912–2014) Radnóti Miklós felesége és múzsája 1935 januárjában, huszonhárom éves korában, néhány hónappal a költővel kötött házassága előtt kezdett naplót írni. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a harmadik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. Radnóti miklós gyarmati fanni. A tizenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett napló tehát egyszerre korrajz és személyes sorstragédia. Az olvasó előtt megelevenedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk a haladó magyar irodalmi és művészeti élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, hallhatunk a sűrű baráti összejövetelekről, a párizsi utazásokról, mindennapi apró-cseprő ügyekről, és nem utolsósorban betekintést nyerhetünk egy fiatal, felnőtt, dolgozó nő életébe is, aki legfőbb feladatának azt tekintette, hogy a háttérből minden lehetséges eszközzel segítse férje költői kibontakozását. Gyarmati Fanni mélyen tisztelte és rajongásig imádta a férjét: megkérdőjelezhetetlenül hitt az általa csak "Mik"-nek hívott Radnóti költői tehetségében.
A költő számára ő, a feleség jelentette a biztos pontot, a kapaszkodót, a köteléket az élethez. 1944-ben – nem sokkal meggyilkolása előtt – is hozzá írta verseit, a Hetedik eclogát és a Levél a hitveshez című költeményt. Gyarmati Fanni összesen kilenc éven át volt Radnóti kedvese, a költő 1944-es halála után sosem ment férjhez, tanított, és férje hagyatékát gondozta. A nyilvánosságot kerülte. 2008-ban ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának Radnóti Miklós teljes kézírásos hagyatékát, amelyet ezután digitalizáltak. Bächer Iván azt írta róla, Fanni nélkül nincs Pozsonyi út: "A hölgy úgy része a Pozsonyi útnak, mint a Palatinus-házak vagy a Szent István park. A Pozsonyi úton persze a kutyát is sokan ismerik, sokan tudják erre azt is, hogy tizenhét éves már a kis, öreg eb, süket, beteg és egyetlen társa a hölgynek, nevét is tudják sokan a kutyának, errefelé még akad csodabogár is, akiknek mond ez a név [valamit]: Dido. Radnóti miklós gyarmati fannie mae. Lakik erre még polgár, ki tudja, hogy Dido a hűség és önfeláldozás mitológiai asszonya, akinek mellesleg férjét megölték. "
Fanni valóban tudott róla. Naplójában megrendítő elfogadással nyilatkozik erről: "Ha Miklósnak örömet okoz, örüljön! " Ez a mondat beletörődőnek tűnik, pedig a feleséget nagyon zavarta, hogy férje akár a jelenlétében is mohó pillantásokkal néz Judit felé. Fanni nem veszekedett a nyíltan vállalt hűtlenség miatt, tűrt, akár azt is, hogy otthon találja Juditot férjével láthatóan zilált állapotban. Inkább bement a konyhába, hogy megfőzze "Mik" kedvenc ételét. Radnóti miklós gyarmati fanny's party. Az egy évig tartó kapcsolat után, melyben "Fifi" legnagyobb bánatára, férje még verset is írt Judithoz, az asszony csak lassan engedi vissza szívébe Miklóst. Radnóti egyik munkatáborból küldött levelében ezt írja: "Imádlak, és még szeretni sem hagyod magad. " Ám az engesztelő verset (Októbervégi hexameterek), Fanni sokra értékeli, gyönyörűnek találja, és tudja, milyen borzalmas körülmények között alkotta meg. A feleség ugyan nem csalta férjét, de neki is tetszettek más férfiak. Schöpflin Gyulát például csak nehezen tudta kiverni a fejéből.