Házi gyermekorvosok elérhetőségei: dr. Nagymányai Zsuzsanna 9011 Győrszentiván, Kör tér 79. - Telefon: 96/348-389 Rendelési idő: Hétfő: 8. 00-10. 00, 14. 30-15. 30 Kedd: 8. 00 Szerda: 8. 00 Csütörtök: 8. 00 Péntek: 8. 00 Tanácsadás: Kedd: 10. 00-12. 00 Csütörtök: 13. 30 dr. Petrovicz Éva 9011 Győrszentiván, Kör tér 79. ᐅ Nyitva tartások Dr. Petrovicz Éva gyermekháziorvos (Rendelés) | Kör tér 79., 9011 Győrszentiván. - Telefon: 96/347-182 Rendelési idő: Hétfő: 10. 00 Kedd: 13. 00-15. 30 Szerda: 10. 00 Csütörtök: 10. 00 Péntek: 10. 30 Tanácsadás: Hétfő: 13. 00
T. né F. né Tovább Vélemény: Úgy érzem a DOKTORNŐ nem a hivatásának megfelelően kezeli a körzete alá tartozó betegeket, vagy legalábbis nem mindegyiket. Több, mint 1 hete tartó torokgyulladás/tüszös mandulagyulladás tüneteit mutató problémára nem törődömséget mutatva, felírt olyan "gyógyszereket" amik egyáltalán nem hatnak, és az újabb telefonhívásra az volt a válasza, másnak is sokáig tart a köhögés, torok fájdalom majd elmúlik! Természetesen mindezt látatlanul, vizsgálat nélkül. Köszönjük a kedves és szakmailag precíz hozzáállást... Tovább
asdf Tipp a kereséshez szöveg Egy link Másik oldalra link dr. Gorondi Katalin, Kisvárda dr. Szücs Mária, Kecskemét dr. Rákóczi Ferenc, Tatabánya dr. Rövid Klára, Tapolca (Diszel) dr. Ventilla Márta, Budapest dr. Benkó Márta, Érd dr. Vass Lucia Ottilia, Kiskunlacháza dr. Horváth Ágnes, Nyíregyháza (Butykatelep) dr. Halmágyi Mária, Budapest dr. Diófási Erika, Budapest
Leírás Szerző(k): Orhan Pamuk Cím: Fekete könyv Kiadó: Ulpius-ház Nyelv: Megjegyzés:
Orhan Pamuk regénye három éve ünnepelte első kiadásának huszonötödik évfordulóját. Tényleg ünnepelték. Törökországban díszkiadást kapott, és honunkban is megjelent. Harmadszor! A Fekete könyv nem a ma világát követi nyomon, hiszen már megjelenése pillanatában is egy emberöltővel korábbra emlékeztetett. Az egyik főszereplő, Celâl, a tárcaszerző életének írással töltött harminc éve is a történet törzsökös része. Vagyis elsősorban a múlt a könyv jelene. Ez a kép azt bizonyítja, hogy a hatvanas években a Taksim tértől nem messze még ilyen volt Isztambul. Itt jártak nap mint nap a Fekete könyv hősei Van ennek a múltnak magyar vonatkozása is. Celâl kacatjai között kutató Galip rátalál a meccsjegyre, amely a belépést biztosította arra a mérkőzésre, amelyen Törökország Isztambulban, a beşiktaşi Inönü Stadion gyepén 3:1-re legyőzte Magyarországot. Ez pedig nem tegnap volt, hanem 1956. február 19-én (az egyetlen magyar gólt a mérkőzés végén Puskás Ferenc lőtte). Maga a stadion alig negyedórányi sétaútra van a regény egyik gyakran szereplő helyszínétől, a Taksim tértől Ahogy mondani szokás, a múltban "minden más volt".
A Fekete könyv harmadjára városregény. Arról az Isztambulról szól, amely úgymond vidéki város lett (a kormányzás centruma Ankarába költözött), és amelyben a nyugati-keleti életforma állandóan keveredett. Ahol mindent az enyészet vett birtokba kóbor kutyafalkákkal, és mint Ígéret Földje csak az anatóliai szegények szemében lebegett, akik Magyarország összlakosságánál másfélszer nagyobb méretűre növelték meg Isztambul népességét. És ezt a negyedet nevezték előkelőnek! Igaz, ma már nyoma sem látszik, és tényleg nagypolgári lett A múlt ábrázolása azonban nem papírízű okoskodás, hanem misztikum is. Középpontban egy deviáns dervis áll, akinek tanításai – minden tiltás ellenére – még a modern török világot is átszövik. Mevlâna (1207–1273) vezetésével a kis-ázsiai Konyában magasröptű filozofálás folyt, míg a magyar királyságot a tatárok dúlták, és Anonymus egy magyar geszta megalkotásával küszködött. Ennyit a két világ egykori különbségéről. Egyébként a filozófia is egy réteg. Emészthető formában.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
"- Mert csak akkor kezdhet az ember önmagává válni, ha már nem marad mit mesélnie" "Mert semmi sem lehet meglepőbb az életnél. "
A történetek szimbolikája hol kiegészítette, hol felülírta egymást, és minden történet újabbat szült. Történetek nélkül nincs semmi, csak az üresség. Mert a történetek rejtik a titkot, de megfejtésük, értelmezésük is széles skálán mozog. Most sem tudom, igazából mi is történt Celállal és Rüyával. Nem is ez a fontos. A fontos az, hogy legyen történet (=emlékezet) és legyen álom. Fekete ez a könyv? Igen. Szomorú? Lehet. De a történetek mondója, a titok tudója, Celal tovább él valaki másban, és Rüya, "az álom" elveszett ugyan, mégis megmaradt. Paradoxon? Igen. Az egész könyv az. Nem gondoltam néhány évvel ezelőtt, hogy képes leszek ennyire belemerülni Pamuk prózájába. Akkor ugyanis a Fehér vár ral nem tudtam mit kezdeni. Azóta elfolyt sok víz a Dunán, és az érdeklődésem is ebbe az irányba fordult. Lehet, hogy egyszer megint előveszem a Fehér vár at. _