Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát. [1] Ady Endre a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. 28 éves szűz csillagjegy. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét.
a fiú pedig a meghallgatáson elmondta: korcsolyázni akart a rabolt pénzből. Na ja, gondolom a nagy terv következő lépése a korcsolya megszerzése lett volna... Az a szomorú, hogy jövő héten ugyanott lesz, ha meg esetleg valaki felrúgja, akkor azt leültetik kiskorú bántalmazásáért.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Fedák Sári Fedák Sári sírja Budapesten. Farkasréti temető: 28/1-1-35. Lásd még Szócikk a Wikipédiában Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25. ) az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Idézetek tőle [ szerkesztés] A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?... de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne... Nem tudtam megnyugtatni. 28 éves szűz puncik. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az "Egy rózsaszál szebben beszél"-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor.
Amugy a magyarorszagi kozlemenyekben mindig az all, hogy elhunyt xy kronikus beteg. En itt Erdelybol nezem, hogy roman testvereink ebbol a szempontbol korektebbek. Bejelentik, hogy elhunyt 100 beteg, amelyekbol, 98 esetben jelentettek kronikus betegseget, egynel nem, meg 1nel nincs adat. Ugyanugy, leirjak, hogy a 100bol hanyan vannak 30- 40 korhatarbol, hanyan 41-50, es ugy tovabb. Nap mint nap. L. E. Ne próbálják feltartóztatni, szóljanak a zsaruknak: kettős gyilkosság miatt keresik a 28 éves Dánielt : hirok. Szarmazastol fuggetlenul, egy fiatal halala mindig tragikus. Nyugalma legyen csendes:(
Szerintem túl van ez az ügy lihegve, azért nem a mentő vitte el úgy, hogy magánkívűl volt, de a Bede nevű fostargonca sejthalmazt ha leültetik miatta akkor sem fog hiányozni az eddigi tevékenysége alapján. Ráférne. Fedák Sári – Wikidézet. Mert, hogy ha nem is ütött csak széttépte a plakátot, meg lökdösődött akkor is vigyék el a faszba, hiszen ezt csak úgy lehetne kivédeni, hogy ott a helyszínen pépesre vered, de azt ugye nem lehet, mert társadalomban élünk. De akkor a rendőrbácsik akadályozzák meg a lökdösődést, vagy ha nem teszik akkor ne vonják felelősségre azt sem aki véletlenül felkapja azon a vizet, hogy lökdösik és babapempővé tapossa szét az agyvelejét az aszfalton miután bekötötte a kis gennyes fasztestét a közeli villamos áramhálozatába, hogy a sisteregve bugyborékoló kipárolgott szemei ne ragadjanak annyira rá a cipőtalpra, amikor azok az ütemes agyi és aszfalti emulziós eljárást és ezek szinterezését végzik az utcakövön.
[1] Németh László a 60 éves Fedák Sáriról Források [ szerkesztés]
Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincéről tudományos megalapozottsággal beszél és komoly felkészültségéről tesz tanúbizonyságot. Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Magyar pálos rend 2018. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendből, vagy aki felfedte a Pálos-rendbeni történeti igazságokat (P. Árva Vince atya. ) Az meglepő, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetőségét. A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ősi Pálos-rend értékeivel ellentétes "A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik.
Ha járjuk az országot, számos helyen találkozhatunk a pálos rend emlékhelyeivel; kolostorok romjaival, ma is működő egyházi intézményekkel, templomokkal. Gondoljunk csak a gellérthegyi Magyarok Nagyasszonya sziklakápolnára, a pécsi Pálos templomra, a sopronbánfalvi Hegyi templomra, vagy a talán legjelentősebb emlékhelynek tartott klastrompusztai kolostorromra, ahol Boldog Özséb 1250-ben megalapította a rendet a pilisi erdőben remeteként élő szerzetesekkel. Boldog Özséb, esztergomi kanonok volt, híres magyar családból származott, káptalani iskolában tanult és élénk kapcsolatban állt az Esztergom környéki remetékkel. Magyar pálos rend teljes. Jótettei miatt általános megbecsülés övezte, híres volt szeretetéről és nagylelkűségéről, házába fogadta a szegényeket, ápolta a betegeket, és gondozta a városlakók lelkét. Özséb az 1241– 42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba.
Erre az időre a világon 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt, melyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt. A török hódoltság ideje alatt az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakjai: Csepelényi György vértanú és a nagy államférfi, Martinuzzi György bíboros, esztergomi érsek. Magyar Pálos Rend. Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a Rendet a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar Horatiusként emleget. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy kis mag. A pálosoknak a rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon, csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre.
Mindkét film csak a lengyelországi száműzetésig tárgyalja a Rend történetét. A Pálosok film harmadik egyben befejező része, amely a száműzetéstől napjainkig tárgyalja a fehér- és szürkebarátok történetét. Nagyrészt leforgatott állapotban leledzenek és várják a most elsőnek megjelenő második rész sikerét, valamint remélik, hogy az eredetileg első résznek szánt filmünk is hamarosan napvilágot lát! A filmben megszólalók, közreműködők: Árva Vince Pálos testvér, Bakk István Magyarok Világszövetsége, Dr. Gyárfás Ágnes őstörténet kutató, Dr. Horváth István régész, Mengyi Károly templom szolga, Rostás László, Rumi Tamás, Szántai Lajos magyarságkutató, Dr. Tóth Judit jogtörténész, Dr. Varga Tibor jogtörténész, Virág László Gábor teológus Ajánljuk mellé: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. Magyar Pálos Rend | Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft.