A székely gondolatok menete a legtömörebb kifejezésre jut a kopjafák szimbolikus jeleinek összeillesztésével. Ilyenek az õsi, elõdeinktõl fennmaradt mértani alakzatok alkalmazása: a kör, a négyzet, az átlósan áthúzott négyzet, a kereszttel osztott négyzet vagy kör, a zegzugos és a csigavonal, virágok megjelenítése... Ezekben a bevitt, rávitt jelek, felosztások mind-mind értelemmel bírtak-bírnak ma is. Ezek tudatában a téves összeillesztések kizártak, zavart okoznának. Általában vannak azonnal elvihető kopjafák. Igyekszem, hogy a készlet méreteiben és szimbolikájában nagyon eltérő legyen. A pillanatnyi készlet megtekinthető a galériában. Persze ez hetente vagy havonta változik. Fába róva, földbe ütve. Napközben bármikor meg lehet tekinteni a kínálatot, és bármilyen egyedi rendelést felveszünk.
Másik megoldás az, ha a föld alatti részt horganylemezzel hermetikusan körbezárjuk, és a fenti részen sziloplaszttal tömítjük. Legtökéletesebb megoldás, ha a kopjafát acéllábakra szereljük és úgy betonozzuk be a földbe, hogy a kopjafa alja és a föld között 5 cm-es hézag maradjon. Mielőtt a fa felületkezelésébe kezdünk, a 2 mm-nél szélesebb repedéseket a fa saját anyagából megfelelően méretre vágott ékkel ragasszuk be és gyaluljuk szintbe. Lehetőleg víz- és főzésálló faragasztót használva. Kopjafa szimbolumok jelentése. A kisebb repedéseket elegendő fatapasszal tömíteni. A tapasz tökéletes megszáradása után a felületet szintbe csiszoljuk. Hunor Auro kerti bútorolajat használ, összekeveri az alapozó- és fedőolajat 1/1 arányban, égetett umbrával színezi és puha ecsettel jól beitatja a kopjafába. Miután a mester mind a négy oldalát körbekente, vár 10 percet és puha ronggyal leitatja a fölösleget. Ezt a műveletet 3–4-szer megismétli, az oszlop két bütüjét 6–8 alkalommal is beitatja, mert vízfelvétel szempontjából itt a legsérülékenyebb.
A kopja gyakorlatilag egy lándzsához hasonló 3, 5-4, 5 méter hosszú kétkezes hadifegyver, amit őseink gyakran használtak ütésre, szúrásra és hajításra a csatákban és a vadászatok során. Az íjhoz hasonlóan ez is testreszabott személyes tárgy volt (hiszen eltérőek a fizikai adottságaink, testméreteink) és ahelyett, hogy a csatában elesett harcos mellé temették volna a sírba, annak fej felőli oldalába szúrták le heggyel az ég felé mutatva. Kopjafák faragása – Ambrus Aladár fafaragó oldala. A kopján gyakorta fel voltak tüntetve azok a sikerek, amelyeket a tulajdonosa elért (mint például a megölt állatok száma, illetve személyes jellegű rovások, stb. ). Az évszázadok során ez némileg módosult és a temetkezések során a fegyver helyett már inkább kopjaszerű faragott fejfákat használtak, amely a sírhant alatt nyugvó neméről, jelleméről, gazdasági állapotáról, életkörülményeiről és családi életéről adhatott hírt azoknak, akik ismerték a szimbolikákat.
Már akkor látszott, hogy nem kis tehetséggel van megáldva. Agrármérnöki végzettségével, a munkakeresés közbeni meghallgatásokon elborzadva inkább a fafaragás mellett döntött. Elvégzett egy OKJ-s faműves szakképzést, ahol kiváló eredménnyel vizsgázott le és kiváltott egy kisiparos működési engedélyt. Egyáltalán nem bánta meg, mert a faragást egyre jobban imádja, nagyon szereti a kihívásokat. Nemrég például Halász Sándor karnagy kitüntetése alkalmából egy olyan karmesteri pálcát tartó kezet faragott, hogy ránézve az ember azt várja, mikor mozdul meg. ALAPANYAG Kopjafa faragására a legalkalmasabb fafaj a kocsánytalan tölgy, időjárásálló, nem nagyon csomós és – habár keményfa – könnyen faragható. A jó minőségű faragható faanyag beszerzése nem egyszerű feladat. A kopjafák alapanyaga a terjedelmes keresztmetszet miatt 10x10 cm-es vagy 25x25 cm-es, és nem bírja a műszárítást. Érdemes 8–10 évvel korábban méretre vágottan beszerezni és fedett, szellős, árnyékos helyen tárolni. Kopjafák — Magyarság Okosság.hu. A természetes száradás folytán megrepedezik, de ezeket lehet kezelni és a tölgyfában lévő hatalmas feszültségek nagy része is megszűnik.
A magyar lovasok a 17. század végéig használták. Történészek, néprajztudósok egyhangúlag vallják, hogy a mai temetõi kopjafák az õsi kopjás-zászlós temetkezés emlékeit õrzik. Az õsi magyar halotti kultusz az õsvallásban is fejlett volt, amely napjainkig fennmaradt népi szokásokban, motívumokban, például: a temetésig el kellett készíteni az ún. fej fát vagy gomb fát, népiesen fütül való fát. Az eredetileg halottat ábrázoló szobor fából volt. A temetés alkalmával a sír mellé állították azzal a céllal, hogy a lélek felismerje és majd ott pihenjen, ebben a szoborban... A fejfa és a fából faragott szobor tehát a halottat kellett ábrázolja. Kopjafa szimbólumok jelentése magyarul. A fejfa a faragó ácsoknak a mûszava, megkülönböztetünk rajta fejrészt és testet. A napjainkban újra divatba jött KOPJAFA nem pontosan azonos a fejfával. A kopja eredetileg egy dárdaszerû szúró- és dobó fegyver. A távol elesett katonák sírjára a kopjáját szúrták. A XIX. századtól jött szokásba, hogy a sír elejébe kopjafát helyezzenek. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a fejfa vagy kopjafa a reformátusok és unitáriusok kizárólagos sírjele.
Az aracsi pusztatemplomnál ideiglenesen(? ) eltávolított rovásos kopjafákról kérdeztek délvidéki szakembereket. Tájidegen-e nálunk a kopjafa? A címben feltett kérdésre az aracsi történések kapcsán kerestünk választ Recskó Béla zentai festőművésznél, kopjafafaragó mesternél és Valkay Zoltán magyarkanizsai műépítésznél. A kopjafa történelmi hagyaték Recskó Béla festőművész és kopjafafaragó mester: — Gondolkoztam ezen a kérdésen, de továbbra sem tudom, miért nevezik némelyek nálunk tájidegennek a kopjafát. Talán azért, mert korábban csak Erdélyben volt honos? Én úgy vélem, az összmagyarságot kellene szem előtt tartani, a kopjafa pedig ezt jelképezi. Ha a kopjafa tájidegen, akkor miért ünneplik nálunk a halloweent, melyhez valóban semmi közünk? Nem a miénk, csak utánozunk vele valakiket. A kopjafa viszont ősidők óta a mi kultúránk része. A honfoglaló magyarok például a halott harcosok sírját a lándzsájukkal jelölték meg. Én egyébként járom az egész Kárpát-medencét, és elmondhatom, a kopjafa a reneszánszát éli, minden tájegységen megtalálható.
A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori vörösmárvány szökőkút helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek alkotása látható. A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete. Fájl:Hungary, Mór, a Lamberg kastély 05.JPG – Wikipédia. Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, a többi ábrázolást, jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg. A kastély ma Ma a kastélyban a Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ működik.
Ingyenes tárlatvezetésre jogosultak: - 6. életévét be nem töltött kiskorú - fogyatékkal élő személy + kísérője - közoktatásban dolgozó pedagógus - 70. Fájl:Hungary, Mór, a Lamberg kastély 03.JPG – Wikipédia. életévét betöltött személy - móri lakosok - minden hónap első vasárnapján, aki a 26. életévét még nem töltötte be, illetve 18 év alatti személyt kísérő legfeljebb 2 fő További információk: Kapcsolattartó: Viola Andrea telefon: 22/562-086, 30/481-5784 e-mail: Látogasson el hozzánk Mórra a Lamberg-kastélyba, szeretettel várjuk Önt, családját, barátait! Lamberg-kastély
Az emeleten működik a könyvtár, a földszinti tereken szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat. A kastély udvara nyáron hangverseny, nemzetközi néptáncest kedvelt színhelye. A műemlék épület sok látogatót vonz, így az intézmény által működtetett MÓRINFORM Idegenforgalmi és Turisztikai Irodát sokan keresik fel. A kastélyban 1993. óta látható a Helytörténeti és német nemzetiségi gyűjtemény. A "sváb szoba", az ide telepített német lakosság életébe enged bepillantani, megtekinthetők az 1900-as évek elejéről származó bútoraik, használati tárgyaik, népviseletük. A helytörténeti kiállítás színes képet nyújt Mór múltjáról. Megszűnt! - Lamberg-kastély Mór. Fotókat láthatunk a város régi, nevezetes épületeiről, az egykor itt élt emberek viseletéről, szokásairól, ünnepeiről. A gyűjteményben – a Schwarcz József által készített, és a városnak adományozott – régmúltat idéző használati eszközök fából faragott apró makettjeit láthatjuk (szőlőprést, szekereket, gémeskutat, falusi házat udvarával, állataival stb.
A Lamberg-kastély a kultúra otthona az ezerjó városában. Itt működik a múzeum, a könyvtár, de vannak kihelyezett intézményei is, főleg a közművelődést tekintve. Kovács Gergővel, az intézmény igazgatójával kultúráról, közművelődésről beszélgettünk. Utóbbi helyzete nagyot változott a rendszerváltás óta. Módosult az intézmények tevékenysége, szerepe. Az igazgató szerint a népművelői hivatás szakmává lett, a művelődésszervezőnek sajnos nem kell feltétlenül népművelőnek lennie. Annál is inkább, mert a hajdani kiscsoportok, önművelő társaságok, amatőr művészeti tevékenységet folytató együttesek önálló egyesületté alakultak. Ez jó is, meg rossz is. Miért jó, és miért rossz? – Jó, mert a felelősség picit kisebb, így az e tevékenységet végzőkre rakódó teher is csökkent. De a munkák, a folyamatok összehangolása nehezebb lett. Móron önkormányzati rendelet szabályozza, hogy a bejegyzett civil egyesületeknek, amatőr alkotócsoportoknak helyet kell biztosítanunk a próbákra, rendezvényekre. Mivel önálló egyesületekről van szó, nehéz összehangolni, hogy mindenkinek helyet tudjunk adni.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (2 272 × 1 704 képpont, fájlméret: 1, 36 MB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2014. augusztus 26., 10:33 2 272 × 1 704 (1, 36 MB) Szalay3 User created page with UploadWizard Az alábbi lap használja ezt a fájlt: A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: Kastelo de Mór מור (יישוב) Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Fényképezőgép gyártója Canon Fényképezőgép típusa Canon PowerShot SX10 IS Expozíciós idő 1/640 mp. (0, 0015625) Rekesznyílás f/5, 7 ISO érzékenység értéke 100 EXIF információ létrehozásának dátuma 2014. augusztus 8., 12:47 Fókusztávolság 100 mm Tájolás Normál Vízszintes felbontás 180 dpi Függőleges felbontás 180 dpi Utolsó változtatás ideje 2014. augusztus 8., 12:47 Y és C pozicionálása Szomszédos EXIF verzió 2.
A Lamberg-kastély ma kulturális központ Forrás: Tóth Judit "Egyes móri emberek, akik az első földrengés ideje alatt éppen hazatérőben voltak a Csókahegyről, mikor hátuk mögött dörgést hallván hátranéztek, azt hitték, utánuk jön a hegy, olyan hevesen mozgott. Többen, akik a dörgéstől és mozgástól megrettenve futásnak eredtek, visszahőköltek, s úgy látták, hogy a falak feléjük mozognak. Néhány helység tornyában a harangok úgy meglódultak, hogy megszólaltak. " Az ezerjó hazája A kastélyban ma könyvtár működik, de különböző kiállításokat is láthatunk itt. Például Wekerle Sándorról, az ország első polgári származású miniszterelnöke volt. Móron született, édesapja a Lamberg család tiszttartója volt. A kastély angolkertjében egy pávapár és néhány galamb mellett egy vadkan is a lakik. Persze nem kell aggódni, ez a vadkan meglehetősen szelíd és mozdulatlan. Dorogi János alkotása a gyerekek nagy kedvence, ezt magam is tanúsíthatom: a kisfiam hosszú percekig nem volt hajlandó elszakadni tőle. A város legbarátságosabb vadkanja Forrás: Tóth Judit Mór környékén már a középkorban is műveltek szőlőt, de a török megszállás megakasztotta a további fejlődést.