Főoldal Választás 2022 A jogvédők szerint jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat a kormány a népszavazás előtt, és ez sérti az esélyegyenlőséget. A Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság, mert szerintük a kormány jogszerűtlen kampánytevékenységet folytat azzal, hogy a koronavírus-járvány alatti tájékoztatás céljából megadott e-mail címekre saját népszavazási válaszát népszerűsítő üzeneteket küld az április 3-i "gyermekvédelmi" referendum előtt. A polgárok ahhoz nem járultak hozzá, hogy e-mail címeiket a kormány saját kampánytevékenységére használja. Ráadásul a kormány e-mailjének tárgyában a "tájékoztatás" szó szerepel, ami félrevezető és megtévesztő, hiszen valójában népszavazási kampánytevékenység és nem tájékoztatás a levél tartalma - írja közleményében a jogvédő szervezet. A kormány levele szerintük súlyosan sérti a népszavazási kampánytevékenységet folytató szervezetek esélyegyenlőségét is, ezért azt kérik az NVB-től, kötelezze a kormányt arra, hogy a civilek érvénytelen szavazatra buzdító üzeneteit is küldje szét ugyanezekre a címekre.
Kussolnak a "jogvédők" a botrányos Lackner-ítélet kapcsán A magyar bíróságok munkáját rendre éles szemmel leső civil szervezeteknek most egy szavuk sincs arra, hogy a XIX. kerületi bíróság a Lackner-botránnyal kapcsolatban lefolytatott eddigi egyetlen büntetőügyben azt ítélte el rágalmazásért, aki mindössze kimondta, amit egy fél ország a saját szemével látott. Ennyire védik Soros civiljei az igazságot... Megint kavarnak: megakadályozta a karanténban balhézó irániak kitoloncolását a Helsinki Bizottság A jog és az igazság nem mindig fedi egymást: a Magyar Helsinki Bizottságnak sikerült bírósági úton megakadályoznia, hogy a magyar állam kitoloncolhassa azokat a koronavírus-fertőzés gyanújával karanténba helyezett iráni diákokat, akik a magyar egészségügyi ellátást úgy köszönték meg, hogy törtek-zúztak a Szent László Kórházban. Lehet, hogy ideje lenne a különleges jogrend keretében a sorosista NGO-k tevékenységét is korlátozni?! Titkolja a Soros-NGO, hogy milyen bűnözőnek szereztek újabb milliókat Nagy hangon tudatta a világgal a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) saját honlapján és az Indexen keresztül, hogy egy elítélt csak azután kapta meg Strasbourgban kikényszerített börtönkártérítését, hogy meghalt.
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2017. augusztus 8. kedd 06:15 Uniós pénzből tájékoztatják az elkövetőket arról, hogy hazudhatnak a rendőröknek Több tíz millió forintot kapott az elmúlt években a Soros támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottság arra, hogy tudatosítsa a bűnözőkben, milyen jogaik vannak az ellenük indult eljárás során, valamint az elítélésük után. A szervezet emellett aktív jogvédelmet, hazai és nemzetközi bíróságok előtti képviseletet is ellát, amiből képviseleti díjak formájában jelentős bevételei származhatnak. Uniós milliókból tájékoztatja jogaikról a bűnözőket a Soros György által busásan támogatott Magyar Helsinki Bizottság. Gazdálkodási beszámolói szerint a szervezet két projektre 83 millió forintot kapott Brüsszeltől azért, hogy vizsgálja és véleményezze a tájékoztatáshoz való jog érvényesülését a büntetőeljárásokban. Ebből a pénzből készült el például az a honlapjukon elérhető büntetőeljárási kvízjáték is, amely egyebek között felhívja a gyanúsítottak figyelmét arra, hogy bűnösségükről nyugodtan hazudhatnak a rendőröknek.
2022. január. 07. 12:45 Itthon Harmincnégyen perelik egyszerre a "Soros-listázó" Figyelőt Személyiségi jogi pert indítottak a Figyelő 2018-ban megjelent cikke miatt, amelyben listázták a civileket. 2021. december. 16. 14:29 Döntött a Kúria, ki kell adni a kórházkiürítésről szóló adatokat Kásler Miklós tárcája mindent elkövetett, hogy az adatok ne kerüljenek nyilvánosságra, de a próbálkozás többször is elbukott. 2021. 03. 14:35 Helsinki Bizottság: Furcsa a kutyapártos aktivisták ellen folyó nyomozás Átragasztották a kormány konzultációs plakátjait, rongálással gyanúsítják a kutyapárt aktivistáit. 2021. november. 30. 18:13 Ötmillió forintot kap a nő, akivel "ismétlődő szülés veszélye" miatt nem hosszabbítottak szerződést A Kúria már korábban kimondta, hogy a munkáltató, egy országos állami szerv megsértette a nő egyenlő bánásmódhoz való jogát. 2021. 18:50 Élet+Stílus Meseország Mindenkié-ügy: A Magyar Nemzet egymilliót fizethet sérelemdíjként Egy elsőfokú – nem jogerős – ítélet szerint a kormányközeli lapot kiadó Mediaworksnek emellett bocsánatot is kell kérnie a mesekönyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesülettől.
2018. május 9., 09:01 77 külföldi egyetemi oktató és tudós fejezte ki szolidaritását a magyar civilekkel. 2018. március 29., 14:02 Az ombudsman így határozott tíz hónappal az iszonyú állapotok feltárása után. 2018. február 20., 20:52 Legalábbis ügyvédje szerint nem, pedig korábban határozottan sorosozta a szervezetet, amely be is perelte őt. 2018. február 1., 13:21 Bár a bíróság elutasította a Helsinki Bizottság keresetét, azt kimondta, hogy az MTI a korábbi gyakorlattal szemben helyreigazításra kötelezhető. 2018. január 9., 18:26 EP 2017 Kötelezettségszegési eljárásokkal nem lehet védeni az európai jogállamot, mondják a civilek, akik közvetlen pénzügyi támogatást szeretnének. 2017. október 26., 17:54 A 93 forintos percdíj után most ez, a szegényebb elítélteket megfosztják a kapcsolattartás jogától. 2017. augusztus 7., 18:18 A rendőrség tétlenül nézte, ahogy rájuk támadnak. Itthon elbukták a pert, de őket is kisegítették a perköltséggel, most viszonozzák a segítséget. 2017. augusztus 1., 11:34 Bocsánatkérés és egymillió forint sérelemdíj.
Például a Kárpát-medencét és Mongólia területét összeköti egy közös hatalmi szimbólum, a nemesfémből készült, lunula alakú mellkasdíszek használata. Az is ismert, hogy a kengyelt az avarok terjesztették el tömegesen Európában. Mindezek ellenére eredetüket mégsem lehetett pontosan nyomon követni a széles eurázsiai sztyeppéken. A avar kori népesség genetikai vizsgálata | National Geographic. A tanulmányban vizsgált lelőhelyek a Kárpát-medencéből, megjelenítve a vizsgált mintaszámokat temetőnként () A közlemény szerint a most megjelent tanulmányban 66 Kárpát-medencei, a 4-8. században élt embert elemeztek, köztük a valaha felfedezett nyolc leggazdagabb, aranytárgyakkal együtt eltemetett avar előkelőt. A genetikai elemzések az ELKH BTK Archeogenomikai Intézetében kezdődtek, majd a lipcsei MPI EVA Archeogenetikai Osztályán folytatódtak, kiegészülve a harvardi laboratórium eredményeivel. A tanulmányban a régiónkból az avar kori egyéneken kívül más (szarmata és hun kori) csoportokat is vizsgáltak. Az elemzések során kapott genomszintű DNS-adatok határozott nyomokat szolgáltattak a népesség eredetéről.
A kutatás következő fázisában a Max Planck Institute for the Science of Human History németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1, 24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik. A Scientific Reports-ban megjelent "Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin" című tanulmány innen érhető el.
Õ is arra az eredményre jut, hogy igen nagy mennyiségû késõ avar népesség keveredett a honfoglaló magyarokkal. (Lipták: A magyarság etnogenezisének paleoantropológiája. )… Idézhetnénk ugyanis más "objektív külföldi krónikásokat" is – egykorúakat és maiakat-, akik szerint az avar birodalom felbomlása után a nép nagy tömegei a Kárpát-medencében maradtak (pl. Altheim: Geschichte der Hunnen). Ellenérvek: A griffes-indás díszítés, ekkoriban a legtöbb nomád, fél-nomád népre jellemző volt. A viszonylag békés bevonulást pedig azzal indokolják, hogy ekkoriban a Kárpát-medence nagyon ritkán lakott terület volt, hiszen Nagy Károly a 8. században kiirtotta az avarok nagy részét. Avar kori temetőjét rejtette a föld Babarcnál - Hírek - Pécsi Hírhatár. A terület jelentős része bolgár gyepű volt, tehát lakatlan terület, a Dunántúl részben a keleti-frank állam, részben pedig a Morva Fejedelemség peremterületéhez tartozott. A Kárpát-medence tehát nem volt túlságosan védett terület, így a magyaroknak nem kellett véres küzdelmeket vívni az itt élő gyér lakossággal. – (Ha annyira gyér volt a lakosság, akkor hogy lehetett olyan nagy hatással a szláv népesség a magyarra, mind nyelvileg mind kulturálisan a finnugor elmélet szerint?
Vörs52), akár pedig az Alföldön53. " [6] Szalontai Csaba: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője) (1989). Szalontai Csaba (2014): " Be kell lássuk azt is, hogy miközben 20 évvel ezelőtt még komoly reményt fűztünk az úgynevezett Kákapuszta-típusú temetők 16 számának gyarapodásához és szisztematikus elemzéséhez, ezek sajnos nem váltották be a hozzá fűzött reményeket, számuk nem szaporodott. " (In: Éltek vagy továbbéltek az avarok a 9. századi Alföldön? (Kérdések, válaszok, módszerek és lehetőségek). Avar kori lelőhelyek e. ) Szalontai grafikonja: összesen 100 db 9. századi feltárt avar sírunk van az Alföldről [7]. -- Ulrich von Lichtenstein vita 2019. október 12., 11:12 (CEST) [ válasz]