A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek – véli a költő és a két műben rémes dolgok vannak szerinte. A Könyves magazin Tizenegyes - Mit olvas az író? című sorozatában legutóbb Tóth Krisztina fejtette ki a véleményét egyebek között arról, hogy mit kellene felvenni és levenni a kötelező irodalom listákról. A költő Berg Judit Lengemesék sorozatát venné fel a listára, ezt nem kommentálta az interjúban. Jókai Mór Az Arany ember című regényét és Szabó Magda Bárány Boldizsár című verses meséjét viszont kihagyná a listáról, ehhez magyarázatot is fűzött. Mint mondta, nem elsősorban azért venné le Jókait például, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. "Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Index - Kultúr - Az irodalomtörténész szerint Jókai nőpárti volt, maradjon kötelező olvasmány. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy.
Azt írta: "Minden, amit a kötelező olvasmányok témájában gondolok, olvasható az eredeti interjúban. " És: "Betiltásról senki nem beszélt, a véleményemet kérdezték. Szabad elmondanom, ugye? " Amellett arról is írt, hogy "egy írót nem illik ismeretlenül letegezni. Lekurvázni, csak mert valamiről mást gondol, főképpen nem. Bájtalan gesztus. " Panaszolta még, hogy Jókai-rajongók kutyaszart tettek a postaládájába. Vajon Jókai nem a cancel culture áldozata lesz így? Nem. A cancel culture tipikus esete az, amikor például egy filmesről kiderül, hogy erőszakoló, ezért a mozik vagy a streamoldalak leveszik a műsorról, mondva, hogy nem szeretnék egy ilyen ember alkotásait terjeszteni. A cancel culture természetesen vitatható, éppen azért, mert az alkotó művein áll bosszút az alkotó bűneiért. Tóth Krisztina és Az arany ember, avagy olvassunk, beszélgessünk, gondolkodjunk! / PRAE.HU - a művészeti portál. Jelen esetben teljesen másról van szó. Tóth Krisztina azért venné ki a kötelezők közül Jókai Mór Az arany ember és Szabó Magda Bárány Boldizsár című könyveit, mert nem tartja helyesnek a művekben tálalt etikát.
Az interjú szemléi alatti kommentfolyamban olyan indulatok szabadultak el, ami a magyar internetes nyilvánosság legsúlyosabb terepein is ritkák. Erre reagálva fogalmazta meg tegnapi posztjában a cikk elején kiemelt mondatot, sok más mellett. Hogy Tóth Krisztinának igaza van-e, valamint, hogy ki kell-e vezetni Az arany ember t a kötelezők közül, azt az irodalomtörténészek, tantervszerzők és egyéb szakértők, azaz nem e cikk dolga eldönteni – bár, ami azt illeti, nekem is lennének ötleteim –, az viszont, ami Tóth Krisztinával történik, szépen példázza az online tér egy tragikomikus jelenségét. A dolognak neve is van, még ha csak angolul is: stanning. A stan szó a stalker (zaklató/kukkoló) és a fan (rajongó) szavak összeolvasztásából keletkezett Eminem Stan című, egy magát a gyilkos őrületig túráztatott fanatikus rajongóról szóló slágerére utalva. Jégtáblán bárhol – Tóth Krisztina nyitóbeszéde a 92. Szegedi Ünnepi Könyvhéten : hirok. A szót azokra használják, akik mániákusan és elfogultan rajonganak egy hírességért, művészért, sorozatért, filmért vagy franchise-ért, és ezt vérre menő rivalizálásban és abban élik ki, hogy rajongásuk tárgyát tűzön-vízen keresztül védik a vélt vagy valós támadásoktól, akár kéretlenül, sőt, rajongásuk tárgyának kifejezett tiltása ellenére is, sokszor kimondottan agresszíven.
Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt. Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér – fogalmazott Tóth hozzátéve, hogy Szabó Magda meseregényével, a Bárány Boldizsár ral szemben is a nemi szerepek miatt vannak aggályai, szerinte ugyanis a gyerekek az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek a nemi szerepek. Akárhogy is, a véleményből lett nemulass. Talán e cikk olvasói sem gondolták volna, hogy Jókai Mór rajongói nem mind halk szavú, derűs könyvmolyok, hanem soraikban meghúzódnak olyanok, akik a kedvencük elleni kulturált véleményre is lekurvázással, kapálni küldéssel, és hasonló keresetlen szavakkal reagálnak, de valóban ez a helyzet.
Timea ráadásul kifejezetten modern, emancipált nővé válik a regény végére: Timár távollétében üzletasszony lesz, amikor pedig férje megrendezi saját halálát, független, vagyonos nőként szerelmi házasságot köthet. Timár Mihály döntése, hogy Noémit választva visszaadja Timea szabadságát, annak a beismerése, hogy addigi kettős, hazugságokra épített élete erkölcsi és érzelmi zsákutca. Vagyis a regény megmutatja, hogy egy rossz élethelyzetből igenis ki lehet lépni. Jókai egyébként az egyik leginkább nőpárti írónk volt, támogatta a nőírókat, előadásokat tartott különböző nőegyletekben, a női újságírók nemzetközi kongresszusa kapcsán pedig azt nyilatkozta, jót tenne a magyar újságírásnak, ha több nő dolgozna a magyar sajtóban. Beniczkyné Bajza Lenke regényeiről recenziót is írt, ezzel segítve őt az irodalmi érvényesülésben. A nőírókról folyó vitában kiállt mellettük Gyulai Pállal szemben, aki a nőket szívesebben látta volna kizárólag a hagyományos női szerepekben, a tűzhely körül. Jókai saját tapasztalatából tudta, nem lehetetlen a hagyományos női szerepek és a művészi hivatás összeegyeztetése.
Észre sem veszi közben, hogy ugyanazt az érvet használja, amiért néhány hete még teliszájjal nevették ki annak hangoztatóit. Bizony ám: a Meseország mindenkié-gumicsontot bedobó (a könyvet pedig egyenesen a darálóba küldő) politikus "asszonyság" és hívei éppen erre hivatkoztak. Hogy Pistike lát a mesekönyvben két egymásba szerelmes herceget, aztán ettől máris Petikét akarja majd. Akkor a művelt közönség (joggal) hüledezett e bornírt gondolatmenet hallatán. Most meg kiderül, hogy a könyvek mégis döntően befolyásolják a gyerek nemi szerepeit? Netán csak azok hatnak a későbbi magánéletre, amelyek csúnya, retrográd szerepeket mutatnak, de azok aztán semmiképp, amelyek a megfelelő, haladó szellemben vázolják ezeket? Érdekes. Még érdekesebb, hogy ezúttal nem a darálás nemzetközi csúcstartója, hanem egy író hagyta figyelmen kívül a legfontosabb szempontot, amely irodalommal kapcsolatban szóba jöhet. Hogy melyiket? Nos, a szépség szempontját. A fő kérdés pedig mégiscsak ez: van-e a mondatoknak, a szerkesztésnek, a történetvezetésnek szépsége, s – ami ugyanaz – igazsága.
Ő ugyanis nem ezt mondta. Nyitókép: Csorba András és Pécsi Ildikó Az aranyember című filmből (1962), stilizált képkocka Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen "előfizetőnk" akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
Még csak most nyitott újra az étterem, de annyi pozitív visszajelzés érkezett, hogy mondhatni, a vendég, aki ott étkezik, nem csak finom ételekkel tölti meg a hasát, hanem nyugodt és barátságos idővel is gazdagabb lesz, így jó szívvel térnek vissza az emberek. A la carte ételeiket és a napi menü kínálatukat a teraszon elfogyasztva, a természet közelségében is megtehetik a vendégek. Az ételek minősége és esztétikuma nem megy a mennyiség rovására sem, hiszen a tulajdonosok nagyon ügyeltek rá, hogy ne a nagy tányéron kis semmit kapjuk, hanem egy megkomponált, ízekben gazdag, harmonikus tányért szolgáljanak fel, és igazi élmény legyen még akár egy egyszerű menü elfogyasztása is. Az Erzsébet Liget étterem otthont ad esküvőknek, baráti, családi- vagy céges rendezvényeknek is. Igényes és felejthetetlen helyszínéül szolgál a rendezvények lebonyolításában. Erzsébet Liget Étterem- Ahol a szíved is jól lakik! - GYŐRI HÍREK. Lehetőséget biztosítanak a vendégek bel-és kültéri elhelyezésében fedett teraszukon. Kedvezményes ajánlatokat kínálnak a változatos menük és italok kiválasztásában is.
Történetünk Tradíció évtizedek óta... Van egy étterem Győrben, ami egy "erdő" szívében található. Van egy étterem, ahol a székek kényelme azt sugallja, hogy nem kell sietned. Van egy étterem Győrben, ahol az ételek nem csak a hasadat töltik meg, hanem a szívedet is. Van egy étterem, ahol a városi pörgésben egy falat nyugalmat kapsz. Erzsébet Liget Étterem - Hagyományos ízek, megújult környezetben - GYŐRI HÍREK. Van egy étterem, ahol nem csak jó enni, de jó lenni is! Ételeink elkészítésekor nem csak az ízek ínycsiklandozó összhangjára figyelünk oda, hanem ezek esztétikus szervírozásra is. A minőségi alapanyagokban hiszünk és ez a Ligetben nemcsak egy levegőbe eleresztett mondat. A tökéletes recept vendégeink elégedettségével és a nálunk töltött nyugodt és barátságos idővel lesz igazán teljes. Személyzetünk minden nap jó hangulattal tölti meg kis oázisunkat és egy olyan plusz értéket ad vendéglőnknek, ahová jó szívvel térnek vissza a nálunk járt emberek. A la carte ételeinket és a napi menü kínálatunkat teraszunkon elfogyasztva a természet közelségében is megteheted.
Kiállításunknak az úgynevezett Új- bástya ad otthont, mely Győr török kori végvárának maradványa a XVI. századból. Az ide látogató... Győr Tourinform A Látogatóközpontban otthont kapó Tourinform Győr munkatársai hasznos kiadványokkal, naprakész információkkal fogadják az érdeklődőket. A magyar mellett angol és német nyelven nyújtanak teljes körű tájékoztatást a városról. Az irodában koncertekre, opera- és színházi előadásokra, fesztiválokra,... Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár Az első világháború kitörésének hónapjaiban országszerte mozgalom indult a templomi javak megmentésére, így a győri egyházmegyében is több vidéki templom beadta a püspökségre féltett darabjait. Ebből alakult ki az igen jelentős Egyházmegyei Múzeum gyűjteménye. Erzsébet liget étterem és panzió. Több évtizedes tervezgetés után a két... Jedlik Ányos Emlékkiállítás Győr városában 1802 óta élnek és tanítanak bencés szerzetesek. Közülük nagyon sokan híres tudósai lettek saját tudományterületüknek. Néhányukat név szerint is meg kell említeni: Czuczor Gergely (irodalmár), Rónay Jácint (természettudós, biológus), Rómer Flóris (régész), Vaszary Kolos (történész) és... Kovács Margit Állandó Kiállítás - Kreszta-ház Az Apáca utca sarkán található, klasszicista stílusban helyreállított Kreszta-ház nevét a századfordulón itt működő fűszer- és vegyeskereskedés tulajdonosáról kapta.
Ez a XVIII. század eleje óta emeletes épület ad otthont az 1974-ben megnyitott, majd 1982-ben jelentősen kibővített Kovács Margit... Kármelita Templom Győr A Sarutlan Kármelita Szerzetesrend 1697-ben települt be Magyarországra. Szelepchényi György hercegprímás 50. 000 forintnyi hagyatéka lehetővé tette számukra, hogy Győrben a Perger-féle házat, - mely a várbástyákhoz közel, s a Katonai Építészeti Hivatal szomszédságában volt - megvásárolják és 1699-ben... Patkó Imre Gyűjtemény A 17. században épült "Vastuskós-ház" ad otthont Patkó Imre (1922-83) újságíró, művészettörténész gazdag gyűjteményének, mely képzőművészeti – benne Kassák Lajos, Bálint Endre, Vasarely és Kondor Béla stb. Erzsébet Liget Vendéglő Gyôr vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést!. alkotásai. Püspökvár-toronykilátó Győr Az államalapítás korában épült vár ma is a győri püspökség székhelye. A főpapi rezidencia mai arculata gróf Zichy Ferenc püspök (1743-1783) nevéhez kötődik. A csonka toronyban a püspökvár építésének történetét, a győri püspökök portréit és címereit láthatjuk. A legfelső szinten Győr városképe tárul... Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum A középkori eredetű apró házak összeépítésével a XVIII.
10 fő Csapolt sörök Dreher Classic, Pilsner Urquell Legnépszerűbb cikkek Érdekes cikkeink