A borbély mesterség írásos dokumentációja egészen a középkorig nyúlik vissza, ami kezdetben szorosan egybefonódott a sebészettel, fogorvoslással. Önálló szakmának csak az 1700-as évek végétől számíthatjuk, keresettsége pedig a divat hullámzásával együtt nőtt és csökkent. A 2000-es években egyre felkapottabb hivatás ma már szűken véve csak a haj- és szakálligazításra terjed ki, a műhelyek pedig igazi férfi klubokká avanzsáltak, ahol az urak egymás közt lehetnek, noha kivétel itt is akad. Ilyen üdítő színfolt a palettán az a békéscsabai szalon, ami az országban elsőként épített a női borbélyok szaktudására. A Lívia Borbély Műhely társtulajdonosa, Recskiné Bunzel Lívia beszélt a HelloVidéknek a szakmáról, divatról és az igazi gentleman's klub hangulatról. A legtöbb üzletet úgy hirdetik, hogy csak pasik, hölgyek a küszöböt sem léphetik át. A piackutatásos élményeim közé tartozik, amikor Pécsett és Pesten órákat kutyagoltam az utcán, miközben a férjemet vártam. Ez azért gáz szerintem, mert ha valaki esetleg a kisfiát vinné hajvágásra, ami legtöbbször az anyukák reszortja, egy ilyen helyről eleve ki vannak zárva.
Azonban, kedves férfiak, legyenek óvatosak, ha szakállat növesztenek! Fontos, hogy arcszőrzetet megfelelően ápolják és rendben tartsák! Annak ellenére, hogy néhány férfi azt vallja, azért van szakálla, mert lusta borotválkozni, a szakáll ápolása nem igényel kevesebb törődést, sőt! Először is fontos a megfelelő speciális sampon, balzsam és fésű. Nyírásnál, formázásnál fontos a szakáll határainak a kijelölése a nyak vonalánál, de ugyanilyen lényeges, hogy a szájra sem lóghat rá. Havonta pedig mindenképpen érdemes egy frissítő vágást eszközölni, a szép és ápolt szakáll érdekében. Aki nem akarja házi módszerekkel ápolni a szakállát, hanem szeretne biztos, szakértő kezek közé kerülni, keresse fel a Lívia Borbély Műhelyt. És hogy mit kap itt a vendég? Profi szolgáltatást, laza hangulatban és autentikusan berendezett környezetben.
Felhívás Mielőtt bármelyik cikkünket elolvasnád a Fodrászinfón, szeretnénk kijelenteni, hogy szolidaritást vállalunk Ukrajna népével, és támogatásunkat fejezzük ki a konfliktus által érintett valamennyi ember számára. A Fodrászinfó Pro szakmai közösség hétről-hétre megosztja veletek munkásságát más és más témakörben, most azonban második otthonukat mutatják meg nektek, a fodrászszalonjukat. Magyarország minden tájáról érkeztek fotók, amelyek egytől-egyig gyönyörűek és különlegesek. Inspirálódj velünk, inspirálódj a Fodrászinfó Pro szakmai közösség üzleteivel! A fodrászszalon arculata kommunikál a vendégek számára a szakember karakteréről és stílusáról. Ahogyan számára sem mindegy, hogy milyen közegben tölt el akár órákat is, akkor képzelhetjük, hogy fodrászként mekkora szükség van a komfortos és otthonos érzés megteremtésére az üzletben is. Éppen ezért legújabb trendanyagunkban most kivételesen nem frizuraalkotásokkal, hanem a legkülönfélébb szalonokkal találkozhattok. Magyarország számos pontjáról érkeztek fotók, így a vendégek is könnyebben rátalálhatnak a szívüknek legkedvesebb szalonra, és ezáltal szakemberre.
Járványhelyzet ide vagy oda, idén is elérkezett a december, az év egyik legszebb időszaka mind a gyerekek, mind a felnőttek szempontjából. Az utolsó hónap egyik első nagy ünnepsége pedig a Mikuláshoz, a nagyszakállú piros ruhás öregúrhoz köthető, aki megajándékozza a jó gyerekeket és virgácsot ad a rosszaknak. Tudjuk-e azonban, hogy honnan eredeztethető a Mikulás története, egyáltalán mióta ünnepli a világ ezt a legendát? Sőt, tudjuk-e, hogy ki az igazi Mikulás? Ennek jártunk utána az alábbiakban! Szent Miklós legendájától indulhatott az egész Amiben a legtöbb Mikulás-kutató egyetért, hogy a piros ruhás jótevő története alighanem Szent Miklós legendájához vezethető vissza, aki egy valóban élt és létezett személy volt a harmadik században. Ha a keresztény hagyományokat és kultúrát vesszük alapul, akkor a Mikulás legendáját az ő alakja, az ő fizimiskája ihlette és testesíti meg már évszázadok óta. Ennek az oka, hogy Szent Miklós azzal vált híressé, hogy még éltében segíteni próbálta a szegényeket és a rászorulókat, így például titokban, az éjszaka homályában aranyat vitt azokhoz a családokhoz, ahol szegénység uralkodott és gyermekek is éltek.
Hogy lett a Mikulás Mikulás? Honnan ered a története, mióta ünnepeljük december 6-án, és ki is az "igazi" Mikulás? Ebben a cikkben megnézzük, hogy alakult a Mikulás története, mióta jellemző világszerte, hogy egy "kedves, öreg Télapó" megajándékozza a jó gyermekeket. A Mikulás történetének kezdete: Szent Miklós A "Mikulás" megnevezés sok, egykori és ma is élő, fiktív és valós személyt is takarhat. Kire gondolunk pontosan, amikor a Mikulást emlegetjük? A legrégebbi – és egyedüli, aki nem csak legenda, de valóban létező személy is volt – Mikulás maga Szent Miklós, a 3-4. századból. A keresztény kultúrában az ő alakja testesíti meg azt, akit ma "Mikulásként" ismerünk és emlegetünk. Szent Miklós életében segítette a jólelkű szegényeket. Az éj leple alatt aranyat vitt azokhoz a házakhoz, ahol jólelkű, ám de szegény családok, gyerekek éltek. Halála után a gyerekek, házasulni vágyó nők, hajósok, kereskedők, zarándokok védőszentjévé vált. Halála napja (december 6. ) ünnepnap lett. Szent Miklós legendája tovább élt, de megjelenése módosult Európa egyik legnépszerűbb szentje volt akkoriban, így széles körben ünnepelték december 6-át.
December 6-a a gyermekek egyik kedvenc napja az évben, hiszen ekkor érkezik a Mikulás, hogy jól megtömje cipőiket mindenféle finomsággal. De vajon honnan ered a jóságos, fehér szakállú Télapó legendája? A Mikulást a keresztény világban szinte mindenhol ajándékot hozó, fehér hajú és szakállú, jóságos öregemberként ismerik, ám látogatásait a legtöbb helyen a karácsonyhoz kötik. Kivétel ez alól például Magyarország, ahol Szent Miklós napján, december 6-án érkezik a Mikulás. Nem véletlenül, hiszen a nagyszakállú legendája Szent Miklóshoz kapcsolódik, aki egy görög püspök volt. Az ókori Hellász Müra nevű városában élt pap nemes cselekedeteiről híresült el. Szüleitől örökölt vagyonát szétosztotta a szegények között, gyámolította az elesetteket, ezenkívül a gyógyszertárosok és hajósok védelmezője volt. A Szent Miklós legenda egyik változata szerint egy Torosz-hegységben elvonultan élő jótevő a házak kéményeibe ejtett ajándékokkal lepi meg Müra városának lakóit. Egy ízben egy lány éppen kimosott harisnyáját akasztotta száradni a kémény nyílásába, amikor az ismeretlen jótevő éppen beleejtette ajándékait.
Ezután összezárták a két felet, és hűvös helyen tárolták, míg meg nem dermedt. A mai napig is egyes helyeken hagyományosan kézzel készülnek a Mikulások. A csokicsomagolás Eleinte mintákkal nyomtatott vagy áttetsző fóliákba csomagolták ezeket a csokikat, amiknek a szavatosságuk sokkal korábban lejárt, mint a most kapható alufóliázott változatoknak. Ez utóbbit nagyjából 100 éve alkalmazzák, és hatékonyan megakadályozza a mikroorganizmusok növekedését, miközben a csokoládé állagát nem befolyásolja. Amerikai és európai cégek is a tömeges gyártáskor ilyeneket használnak. A cikk az ajánló után folytatódik A modern kor üreges csokija A csokoládémassza legtöbbször kakaóból, kakaóvajból, cukorból és tejporból áll, az elegyet 10 órán keresztül 55 fokon homogenizálják. Amikor kész a massza, akkor az üresen várakozó Mikulás-formák felébe töltik a pontosan kiszámított adagot, majd a másik felét rápattintják a tetejére. Ezután centrifugálják a csokival töltött formákat, hogy a centrifugális erő egyenletesen eloszlassa a finom csokoládét.
December 6-án 10 és 17 órai kezdettel megtudhatják az egri gyerekek és a szülők, illetve a pedagógusok, de a tanulság és a humor garantált! Jegyet csak előzetes bejelentkezéssel vagy ide kattintva lehet vásárolni, az 1500 forintos belépő tartalmazza a csomagot, a felnőtteknek 500 forintért váltható kísérőjegy. A hangulat fokozásaképp mutatunk néhány képet az egri városházi Mikulás-ünnepségről. Köszönjük a fotókat Berán Dánielnek és a Heves Megyei Hírlapnak! 2018 december 05. /
Joulupukki Lappföldön él, melyet minden évben csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasok által repített szánján körbejárja a világot és megajándékozza a gyermekeket. A magyarországi Télapó elnevezésnek azonban ehhez a legendához nem sok köze van, hiszen az 1950-es években, az akkori politikai diktatúra nyomására terjedt el. Bár a kifejezés már Arany János vagy éppen József Attila verseiben is előfordul, köztudatba való bevezetése a szovjet Gyed Moroz, azaz "Fagy apó" politikai nyomásra történő elterjesztésének, és az ebből magyarosított Télapónak köszönhető. A finn Joulupukkihoz és a rénszarvasokhoz köthető szál csak a rendszerváltás után honosodott meg hazánkban is. Hívhatták azonban Mikulásnak vagy akár Télapónak, egy valami sosem változott: a gyermekek minden évben ugyanolyan lelkesedéssel várják, és generációról generációra ugyanúgy szeretik a fehér szakállú, jóságos öregembert. Wikipédia alapján.