A fatáblát, két oldalsó lepkecsavarral módosíthatjuk – a facsúszkában - a megfelelő dőlésszögbe. A vászon tartó, rajztábla tartó rész a szerkezet hátoldalán szárnyas csavarral rögzíthető, nyolcféle magasság ban. A felső vászontartó fogó, facsuszkában mozog. Festőállvány mérete: 48 x 40 x 8 cm. A tartó felső határa 59 cm magasságig állítható. Festőállvány rajz- és írószer – Árak, keresés és vásárlás ~> DEPO. A festőállvány alapja: 37 x 42, 5. A stabil asztali állványt, széles hátsó táblája miatt akár könyvtartó állványnak is használhatjuk. Használja a világhírű szentpétervári cég sokoldalú Sonnet állványát műtermekben, galériákban, könyvesboltokban és iskolákban egyaránt! Hordozható, dönthető asztali festőállvány, mely összecsukva praktikus tárolódoboz is egyben. A Sonnet az egyik legjobban kihasználható állvány, mert alkalmas papírok, rajzlapok megtámasztására és - mivel az állvány rajzlap tartó része szélesebb peremmel is rendelkezik- feszített vásznat is lehet rátenni. Rendelkezik egy hosszúkás mágneslappal, hogy biztonságosan rögzíthessük a papírt vagy a kartont.
Maximális vászonmagassága: 67 cm. Ideális olaj-, akril- és akvarell technikához is. FSC tanúsítvánnyal rendelkezik. Alkosson kedve szerint, bárhol, bármikor a Daler Rowney St Pauls tábori festőállványon! Ez a klasszikus A alakú 3 lábú, álló festőállvány a legjobb választás műtermi festéshez és kiállításhoz. Könnyen használható, nem igényel különösebb karbantartást, ugyanakkor erős és tartós. Asztali festőállvány jysk webshop. A festőállvány magassága állítható, maximum 124 cm -es vásznat képes befogadni. Méretei: 71 x 80 x 170 cm. A Sonnet Lyre műtermi állvány felül fixálható vászontámasszal, alul stabil tartó polccal van felszerelve. A szerelvények közvetlenül a futón, a középső lécre vannak ráfogatva, ami extra erőt biztosít. A rögzítő elemek az állvány hátoldalán vannak elrejtve, így megjelenése szép, esztétikus! Használja a világhírű szentpétervári cég Sonnet állványait műtermekben, galériákban és iskolákban egyaránt!. 16. 500 Ft 13. 990 Ft Kis helyigényű, könnyen összeállítható, stabil, keményfa festőállvány műtermi használatra.
A komfortos használatot egy műbőr fogantyú biztosítja. A biztonságot pedig 2 zár. Belseje tagolt, így a festőeszközök nem keverednek. Nem utolsó sorban kis helyet foglal. Dőlésszöge állítható, és a szükséges pozícióban lepkecsavarral rögzíthető. A felső vászontartó fogó a megfelelő magasságra pozicionálható egy facsúszkában mozog. Alul egy tartóléccel rendelkezik, hogy a festővászon, alapozott tábla vagy rajztábla kényelmesen ráhelyezhető legyen. Az alján 4 darab gumitalp található, melyek csúszásgátlók és kopásállók. Ezek biztosítják a megfelelő tapadást az asztal felületén, hogy alkotás közben az állvány ne mozduljon el. Gyártó: Nevskaya Palitra Mérete: 32x24 cm. a maximális vászonmagasság: 47 cm. Anyaga: lenolajjal kezelt bükkfa 12. 900 Ft Az asztali állványok kiváló alternatívát jelentenek a nagyobb termetű stúdióállványokkal szemben, ha kisebb méretű vászonnal szeretne dolgozni. Asztali festőállvány jysk rs. A Sonnet asztali, dönthető festőállvány egy praktikus kihúzható fiókkal rendelkezik a festőeszközök számára.
Batsányi János: A franciaországi változásokra A vers 1789-ben született, először a Magyar Museum hasábjain jelent meg. Szellemisége, királyellenessége szemben állt Batsányi akkori foglalkozásával, és a királyi kamara tisztviselőjének felségáruló szavait nem tudták megbocsátani, még Kassát is el kellett hagynia a hatóság zaklatása miatt. A vers műfaja epigramma, a felvilágosodás költői megnyilvánulásainak egyik legnépszerűbb formája. Az epigramma rövid vers, tömör, szentenciózus nyelve kiválóan megfelelt a röpiratszerű összefoglalásoknak és a didaktikus költői szándéknak egyaránt. Batsányi verse mindössze nyolc sor, de terjedelménél és a költői szándéknál is lényegesen többet képvisel. Annak a forradalmi hevületnek a kivetülése, amely a franciaországi események hatására az európai értelmiségi gondolkodókban egyértelmű lelkesedést váltott ki. A franciaországi változásokra, címlap Epigramma: "felirat" (gör. ) szóból; disztichonban írt vers; eredetileg sírfeliratok szövege vagy isteneknek szánt épületek falára vésett írás, rövid, tömör, csattanóra épülő vers; a hexameteres sor szerepe az előkészítés volt, az utolsó pentameteresé pedig a csattanó, illetve a lezárás megteremtése; két típusát különböztetjük meg az antik irodalomban: a görög epigramma magasztos tárgyú, patetikus hangvételű dicsőítő költemény; a római vagy latin epigramma ezzel szemben csipkelődő, humoros, néhol szatirikus hangvételű.
Csokonai Vitéz Mihály: A Magánosághoz Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb alakja. Nagy hatással van rá az európai felvilágosodás két alakja: Voltaire és Rousseau. Új műfajokat hoz az irodalomba, valamint új témákat emel irodalmi témává. Szerelmi líráit Vajda Juliannához írta, akit verseiben Lillának hívott. Az 1798-ban írt Magánossághoz c. verse a szentimentalista művei közé sorolható. A vers műfaja elégik-óda. Az elégia és az óda tulajdonságai is fellelhetőek a műben. A verset a külvilágtól való elzárkózás és a boldogság utáni vágyakozás jellemzi. A vers ihletője egy csendes, békés, természeti szépségektől gazdag park lehetett Kisasszondon, ahol lelki fájdalmai enyhültek. A magányosságban keresi a vigaszt a Lilla iránt érzett viszonzatlan szerelem gyötrelmei elől. Csokonai reményei 1798-ban összeomlottak, amikor Lillát egy kereskedőhöz adták. A költő lelkében kavargó érzelmeinek keres megnyugvást, amit a csendes magányban talál meg. Megszemélyesíti a magányosságot, úgy szól hozzá, mintha nő lenne.
Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek: A gazdasszony épen az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta. Ballag egy cica is - bogarászni restel - Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel, Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarba terem. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye Oly hivogatólag süt ki a sövényre. Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja. Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyűl a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag. Vasalót tüzesít: új ruhája készen, Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.
A műfaj ( görög: genosz, ) a különböző típusú műalkotások csoportosítására szolgáló fogalom. Műfajokat egyrészt tartalmi, másrészt alaki sajátságok, különbségek és egyezések alapján állapítunk meg. Irodalom [ szerkesztés] Az irodalmi művek egy-egy csoportjára érvényes, koronként és területenként változó (idővel módosuló) kategória. Remekművekből elvont normarendszer, amely az egyes további alkotásoknak is például szolgál, illetve a megítélésükhöz, értelmezésükhöz támpontot nyújthat. Elkülönítésében (változó súllyal és érvénnyel) formai és tartalmi ismérvek játszanak szerepet: a műnembe tartozás, jellegzetes terjedelem, a szövegforma, a nézőpont és a magatartás, a beszédhelyzet, a hangnem, a művészi cél, a jellemző téma vagy tárgykör, a sajátos ábrázolási mód, a szereplők, a világkép, a kommunikációs funkciók, a stilisztikai eszköztár, a szerkezet, a közlésmód (írás, szó, látás) stb. Jellegzetes ismérve még: eredete, virágkora, jelentős alkotói, kiemelkedő példái. A megszülető mű módosíthatja, megújíthatja a mércét.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul, S keble áttüzesül és arca felpirul, Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak - Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak. Elbeszéli vágyát hona szent földére, Hosszu terhes útját amíg hazaére. (2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet, Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed; És mihelyt a koldús megáll a beszédben: "Meséljen még egyet" - rimánkodik szépen. "Nem mese az gyermek, " - így feddi az apja, Rátekint a vándor és tovább folytatja: Néma kegyelettel függenek a szaván Mind az egész háznép, de kivált a leány: Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják, Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját: Három éve múlik, hogy utána kérdez, Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez. Este van, este van... a tűz sem világit, Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; A gyermek is álmos, - egy már alszik épen, Félrebillent fejjel, az anyja ölében. Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol; Közbe-közbe csupán a macska dorombol. Majd a földre hintik a zizegő szalmát... S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.