De amikor az egyik beszélgetésben feltettük nekik a kérdést, hogy ha te megvered a testvéredet és ő azt mondja, hogy háromszor fogja visszaadni, jogosnak érzed-e, akkor ők is kapcsoltak és elindult valamifajta kritikai gondolkodás. A másodikasok és a negyedikesek pedig szinte a teljes komplexitásukban értették a történetet. Ludas matyi álruhái. Volt például egy olyan iskolás nézőnk, akinek az édesapja elmesélte, hogy a gyerek két nappal az előadás után azzal a kérdéssel ébredt, hogy miért mondta azt Matyi, hogy a nép őt választja, amikor nem választotta meg senki, hanem ő maga nevezte ki saját magát uralkodónak. Nekem ezek a visszajelzések nagyon fontosak, mert azt jelentik: nem az történt, hogy a gyerek megnézte az előadást, hazament és elfelejtette, hanem két nap múlva is ott motoszkál benne egy nagyon fontos, az előadás által felvetett kérdés. Ezért vagyunk itt, ezért csináljuk az egészet: hogy kritikai gondolkodásra serkentsünk, hogy megmutassuk, hogy ne csak az ösztöneink szerint cselekedjünk, hanem valami felettes ént működtessünk.
- Ezek szerint sok mindent meg is változtattatok. - A nyelvi regisztert megtartottuk, de míg a szombathelyi változatban Matyi három mesterhez megy el, nálunk csak kettőhöz, illetve a három verés helyett a mienkben csak kettő szerepel. Az anya szerepe is jelentősebb hangsúlyú a Bóbitában a szombathelyi előadáshoz képest. És ami a legfontosabb, hogy feltesszük azt a kérdést, mi lesz azután, hogy Matyi hatalomra jut. - Boráros Szilárd régi alkotótársad, terveződ, a Lúdas Matyit is együtt jegyzitek, ráadásul az első pillanattól, a darabválasztástól együtt tudtatok dolgozni a darabon. Ez mit eredményezett? Ajka Ludas Matyi. - A Matyi könyörületességét megmutató nagyon fontos momentum, a három helyett kettő verés Szilárddal közös beszélgetések során kibontakozott gondolat volt. Engem alapvetően az érdekelt ebben a darabban, hogyan működik a hatalom, és hogyan torzítja el az ember személyiségét. Ehhez pedig témájában nagyon jól passzol a Lúdas Matyi. Abból a gondolatból indultunk ki, hogy valaha Döbrögi is biztosan tehetséges és jóakaratú fiatalként indult, csak a hatalom, ha akarjuk, ha nem, deformál.
Azt szeretném megtalálni és kifejezni, hogy 2018-ban mit jelent az, hogy valami magyar, illetve népies. Nyilván nem a matyóhímzést jelenti, meg azt, hogy népdalokat éneklünk a színpadon, mert az – főleg a gyerekek számára, akik más ingerszinten mozognak – nem annyira kézzelfogható. Ebben az előadásban képzőművészetileg, valamint főleg zeneileg és mozgásában mutatkozik meg, hogy ezt az említett népiséget, a néphagyományt kortárssá tegyük. Azt hiszem, a zenében egyértelműbben jelentkezik, a táncban talán kicsit közelebb van az autentikushoz, mint a kortárshoz, de a formai kérdésünk ez volt a Lúdas Matyival kapcsolatban. A népiség képzőművészeti oldalát illetően pedig azt gondoltuk Szilárddal, hogy az a népi, ami otthon van. Meghalt a Ludas Matyi karikaturistája, Dallos Jenő - Hir3k.hu. És ha már a köznapiságnál tartunk: aktuálpolitikai vonatkozása annyi van ennek a Lúdas Matyinak, amennyi Fazekas Mihály Lúdas Matyijának is van. A 19. században ezt a művet politikai szatíraként lehetett értelmezni. És rá lehet olvasni a történetet a jelenlegi és a mindenkori politikai rendszerre is: bizonyos erők hatalmon vannak, alattuk pedig bizonyos néptömegek, és ami érdekes, hogy mi történik, ha a kettő helyet cserél.
Erről is sokat gondolkodtunk Szilárddal közösen, ezek az elmélyült beszélgetések nem mindig általánosak egy tervezővel való munka során. Magában a próbafolyamatban is aktívan részt vett Szilárd, több, mint felénél itt volt a Bóbitában. Egyrészt azért, mert folyamatosan készült az előadás tárgyi világa, a díszlet, a jelmez, a bábok, de másrészt bent is volt a próbákon. Ha az ember nem otthon rendez, hanem egy másik városban, ráadásul ott is lakik a színházban, a négykor vagy hatkor befejeződő próbák után is aktívan benne tud maradni a munkában, akár egy kávézó- vagy kocsmaasztal mellett. Ezekben az esti beszélgetésekben volt Szilárd nagyon jó partner számomra, nagyon sokat építkeztünk a másnapi próbára, vagy megbeszéltük, hogy milyen irányba lehetne továbblépni. Ludas matyi álruhái 3. - A Lúdas Matyiban a népmesei szerkezet az egész darabban áll, amit megerősítettetek népművészeti elemekkel, ugyanakkor kortárs eszközök, közéleti áthallások vannak benne. - Amint mondtam, a hatalom természete az egyik téma, ami foglalkoztat, a másik pedig inkább formai, mint tartalmi dolog.
2020. okt 5. 15:49 #Caramel #Kadarkai Endre #cigányozás #előítéletek Caramel / Fotó: RAS-archívum Kadarkai Endre új, Legnagobb félreértés című videó-sorozatában Molnár Ferenc Caramellel beszélgetett. Az énekes őszitén vallott az előítéletek miatti rossz tapasztalatairól. Ezúttal Caramel válaszolt Kadarkai Endre kérdéseire az új videó-sorozatában. Az énekes elárulta, hogy élete legnagyobb félreértésével a Megasztárt követően szembesült, mikor a győzelem után elmondása szerint a közönség beskatulyázta, ami egészen pontosan a "cigánytelepről jött cigányfiút" jelentette. ( A legfrissebb hírek itt) "Nagyon sokszor szembesültem ennek az elvárásaival zeneileg" - magyarázta az énekes hozzátéve, hogy ennek hangot is adtak az emberek. Borzalmas tragédia érte Verebes Istvánt, a műsorban vallott róla | Femcafe. "Nyilván a közönségnek azon része, amelyik mást várt tőlem, valami más skatulyába helyezett el, azok így ennek hangot is adtak, hogy miért nem csinálok olyan zenét, mint a roma előadók szoktak. Hogy elfelejtettem, honnan jöttem, megváltoztam, gádzsó lettem, nem is vagyok igazi cigány. "
2022. márc 1. 10:14 #Hegyi Barbara #Kadarkai Endre #Klubrádió #Vígszínház Hegyi Barbara - fotó: Blikk/Zsolnai Péter Nagyon nehéz, de már tud beszélni róla. Pályájáról, ismert szüleiről, veszteségeiről, örömeiről vallott Hegyi Barbara Kadarkai Endrének a Klubrádió Szavakon túl című műsorában. A Vígszínház ünnepelt színésznője 18. házassági évfordulóját ünnepelte Zoránnal. Kováts Adél úgy érzi, ha nem ide születik, akár világsztár is lehetett volna | Story. Nem indult nagyon könnyen, hiszen Balikó Tamással kötött korábbi házasságának kudarca után nehéz volt bizalmat adnia egy másik embernek, de rá kellett jönniük, hogy működik a dolog kettejük között. "Ki van jól egy válás után? Én különösen rosszul voltam, mert nekem kellett elválnom a férjemtől. Nekem kellett elszakítanom a gyerekemet az apjától. Én döntöttem így. Én, aki apa nélkül nőttem fel, és mindig szerettem volna valakinek a szeme fénye lenni, és sosem voltam az, nekem kimondani a gyerekem részére. Nehéz másra jutni, mint arra, hogy nem benned van a hiba. Elbizonytalanodsz magadban, mert ha te annyira fantasztikus lennél, nem akarna valami mást, mert itt erről volt szó" - beszélt a nehéz időszakról a Jászai Mari-díjas színésznő.
"Van a romaságnak egy olyan része, aki nem fogad el engem úgy romaként, ahogy én roma vagyok" - folytatta az énekes. "Sokszor kaptam ezt, egyébként nem csak a roma társadalomtól, hanem a többségi társadalomtól is, hogy ez nem illik a képbe, és hogy ez nem lesz jó. És nyilván a közönségem roma részének egy része ezt azért nyersebben kommunikálta, úgy, hogy ez olyan bántó legyen. És pont ezért esett rosszul, mert úgy éreztem, hogy pont miattuk is próbálok valami mást csinálni, hogy mi romák néha kiléphessünk pont ezekből a skatulyákból. " "Most nem azt mondom hogy nagyon megviselt, vagy megvisel a mai napig, inkább sajnálom, hogy vannak, akik nem ismerik fel közülünk, hogy én egyébként értük is vagyok ilyen. Szóval, ez azért rosszul tud esni az embernek, de az a helyzet ezzel, hogy megmagyrázni meg nem szabad. Az már régen rossz, ha meg kell magyarázni ezt a dolgot, hogy miért próbálsz kilépni egy picit a keretek közül. Caramelt a mai napig bántják a romasága miatt - Kiskegyed. Nem csak magam miatt, hanem a következő generációk miatt is, akik ugye ebben próbálják majd bontogatni a szárnyaikat.
Második felesége, Albert Györgyi pedig elmondása szerint "maga alatt vágta a fát", és úgy gondolja, észre kellett volna vennie, hogy nem szabad belemenni a második házasságba. Albert Györgyi könyvével kapcsolatban, amiben róla is szó esik, elmondta, hogy nem olvasta el, mert jobbnak látta, ha nem foglalkozik vele, nem akarta megosztani az olvasókkal a magánéletét. "Én is írjak egy könyvet, hogy mi volt? " - mondta, illetve hozzátette, a kettejük közötti konfliktus soha nem oldódott fel, nem békében váltak el. Györgyi betegségéről, a depresszióról elmondta, akinek ilyen betegséggel kell együtt élnie, az egész embert kíván. Ő az öngyilkosságról úgy beszélt, mint a nagyszerűség maga - hozzátette, illetve kifejtette, hogy a depresszió teljesen váratlanul tört rá mindig. Azoktól az orvosoktól pedig, akik ezt kezelték, nem tudott segítséget kapni, mert az orvosi titoktartás kötelezte őket. Elmondta, ő nagyon hamar jól tud lenni a gasztronómiai élvezeteknek köszönhetően, nincs az a trauma, amin ez ne segítene.
Trauma volt, közösségi trauma - jelentette ki, illetve azt is elmondta, nagyon rossz volt a hangulat akkor a színházban. "Azt is mondhatnám hogy még a covid is úgy jött, mintha még az is akart volna csavarni rajtunk valamit" - mondta, majd kifejtette, hogy még mindig nem sikerült túltennie magát a történteken. "Még pereskedem. Egy bizonyos felületet bepereltem" - mondta, majd így folytatta: Még nem vagyok túl rajta teljesen, az biztos. Ez, hogy a színházigazgatói munka erről kell hogy szóljon, az nincs benne a pakliban. Elmondta, máshogy csinálná már, mert ez volt az egyik érve annak, hogy megszűnt az SZFE és fővárosi fenntartásba került a Katona József Színház. "Zaklatószínháznak kezdtek minket nevezni" - fakadt ki. Mint mondta, biztos abban, hogy valamit valahogy másképp kellett volna csinálna, de nem tudja, hogy mit. Azt remélem hogy soha senkit nem aláztam meg. Biztos volt olyan pillanat az életemben, amikor valakihez ingerültebben szóltam - tette hozzá. Elmondta, egyszer-egyszer lehet, hogy fel is ordított próbán vagy óra közben.
A Megasztár 2 egykori győztese őszintén beszélt arról, hogy mi fáj neki a mai napig. A Legnagyobb alábbi videójából kiderül Caramel életének legnagyobb félreértése. Oldalak
Elolvasta a könyvet és elmondása szerint az alak, akit megírtak a könyvben az egy az egyben Andorrai Péter volt. Mikor A magyar szépség filmben játszott, az nagy hatással volt rá, mert egy olyan krízist kellett eljátszani, hogy az az életére is kihatással volt. Meg is kellett híznia a szerep miatt, ami egészségileg is rossz hatással volt rá. Ezt követően jött a Testről és lélekről című film, amit amiatt nem vállalt el mert félt, hogy nem tudja úgy elvállalni, hogy ne adja oda magát teljesen a szerepnek. Ha teljesen odaadom magam a szerepnek, akkor öngyilkos leszek a végén - fejtette ki, illetve hozzátette, hogy azt bánja, hogy Borbély Alexandrával nem játszhatott együtt, mert rajongásig szereti. A házasságairól Máté Gábor elmondta, le akarta beszélni Jakupcsek Gabriellát arról, hogy a tévében szerepeljen. Mint elárulta, amikor Jakupcsek már befutott a tévénél, akkor nem voltak együtt. Elmondta, hogy a tévézés személyiségtorzulással is jár, ami például a rádiónál nem volt jellemző. "Az ember férjként azt gondolja, hogy van ebbe beleszólása" - mondta, illetve azt is hozzátette, nem nézte a tévében Jakupcseket kezdetben.