Mindkét formátumot külön kell vizsgálni sajátos szabályrendszerük miatt, azonban engedtesse meg a nyájas olvasó, hogy mégis némi párhuzamot vonjak A holnap határa könyv, illetve film verziója között. Kezdeném azzal, hogy közkedvelt kiadói fordulat egy film megjelenése kapcsán annak plakátját rátenni a hozzá kapcsolódó könyv borítójára, mint ahogy az is, hogy valamilyen méltató idézettel kell feldobni. E két "klasszikus" vizuális elemmel bír A holnap határa regény is, de kivételesen egyik sem dühítő. Előbbi azért nem, mert még Tom Cruise véres koponyája sem rontja el a látványt, amit az exoskeletonba bújt Emily Blunt nyújt Full Metal Bitchként, a másik pedig azért nem, mert a Vének háborújá t is jegyző John Scalzi szavai tényleg igazak (ráadásul a regényre és filmre egyaránt): "Sci-fi az adrenalinfüggőknek. Gyorsan olvastatja magát, oda vág és megsoroz. Kösd be a biztonsági övet és élvezd! " – írja. Scalzi, aki amellett, hogy felkapott Hugo-díjas író, és tart ott, hogy a fülszövegbe bekerüljön a neve, írásaiban hasonlóságot vélhetünk felfedezni közte és Szakurazaka Hirosi között.
Ami a Holnap határa címet kapta. Valamikor a jövőben, egy Mimicnek keresztelt idegen faj megtámadja a Földet, és sorra nyeri a csatákat az emberiség fölött. Az idegenekkel speciális robotruhába bújt katonák küzdenek meg. Közülük is kiemelkedik egy Rita nevű katona, aki a legtöbb Mimic skalpot szedte eddig össze. Az emberiség egy végső nagy ütközetre készül, amibe Cage őrnagy nem akar belekeveredni. Lévén ő propaganda filmeket forgat. A vezetőséggel összerúgja a port, azok pedig dezertálással vádolják, lefokozzák, majd bedobják a húsdarálóba. A kiképzés nélküli Cage véletlenül megöl egy Mimicet, aminek a vére ráfröccsen, majd ő is meghal. Ezután újra felébred, egy nappal korábban pont akkor, amikor megérkezett a támaszpontra. Majd újra harcol, és megint meghal és újra és újra és újra megismétlődik az a két nap. Hamar rájön, hogy egy időhurokba került, és meg tudja változtatni a csata végkimenetelét, de ehhez Rita segítsége is kell. A film egy japán regény, az All You Need is Kill (remélem megbocsájtotok, hogy az eredeti japán címet nem írtam le, nem mertem. )
A változtatások pedig nem olyan jók, mint ahogy azt eredetileg Hirosi úr megírta. Térjünk vissza a filmre. A legelső kérdésem az volt, mielőtt még olvastam volna a könyvet, vagy láttam volna a filmet: hogy mégis, hogy a fenébe nem lesz unalmas és repetitív, az újrakezdődő és ismétlődő idő? Kár volt ezen rugóznom, mert tökéletesen megoldotta mindkét platform. A film gyors vágásokkal és humorral, illetve minimális drámával, mikor az kellett. A film egyszer sem válik unalmassá, vagy fárasztóvá, folyamatosan megy előre, pörög. Szinte levegőt venni sincs időnk. Aztán, valahol a helikopteres résznél, kicsit megtörik a film lendülete és kissé leül. Mintha az írók nem tudták volna pontosan, hogyan és hova is menjen a sztori tovább, illetve az időhurokból mégis hogyan szabadítsák ki a szereplőket. Aztán a film végi nagy ütközetre összekapták magukat és kapunk is egy megoldást, ami viszont nem épen a legjobb (a legjobb a könyvben van). Kicsit erőltetett és átgondolatlan is, de végül is nem volt rossz.
Ez egy tök érdekes téma. Lehetett volna még boncolgatni, csak akkor nem akciófilm lenne. Más címek egyébként foglalkoztak már ezzel a témával. Az Idétlen időkig is érinti ezt aranyosan, kedvesen, viccesen. Újra bebizonyosodott, hogy Tom Cruise és sci-fi találkozása a legtöbb esetben kifizetődő, Különvélemény, Feledés ugyebár. Ez a fim számomra valahol a kettő között helyezkedik el színvonalban. Nagyon tetszett, szerintem bőven elé ültethető bárki, aki szereti az igényesen összerakott sci-fi akciófilmeket. Kellően pörgős, kellően vicces, nagyon látványos, jók a színészek. A vége sajnos eléggé el van baltázva és nem minden változtatás működik. Illetve, van néhány logikai baki és lyukak a sztoriban. De egy időmanipulálós filmnél ezek elkerülhetetlenek, és a film nézése közben fel sem tűnik az embernek. Aki teheti nézze meg. Illetve, ha felkeltette az érdeklődéseteket a sztori, vagy tetszett a film, akkor a könyvet semmi képen ne hagyjátok ki! Az az igazi! 8/10
ANTIKVÁR -60% Bestseller Szukits könyvek Életrajz, interjú Science Fiction Fantasy Szuperhős Horror Videojáték Adaptációk Ifjúsági irodalom Pszichológia Krimi Ezotéria Életmód, egészség Gasztronómia Hobbi, szabadidő Kaland Képregény Kultúra, művészet Manager Mese Pedagógia, nevelés Romantika Sport Szépirodalom Thriller Történelem Tudomány Vallás Sorozatok egyben Ajándéktárgy Hangoskönyv Előkészületben Vevői információk Belépés / regisztráció Vevőszolgálat Szállítási költségek Garancia Hírlevélre feliratkozás Műfajok Hiba! a termék már nem elérhető A kosárban 0 termék van 0 Ft értékben. Szállítási költség: 0 Ft Mindösszesen: 990 Ft A kosárban 0 termék van 0 Ft értékben. Termékek ára: 0 Ft Még 0 Ft hiányzik az INGYENES szállításhoz! A minimális rendelési érték 6000 Ft!
Kelt: 2021. 02. 12 A Hungária és Fenyő Miklós életműve előtt tisztelegve született meg a Csókkirály, a koncert, ami Budapestről indul országos turnéra. A Csókkirály koncert 2021. június 9-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz látható! Jegyvásárlás itt! A Hungária és Fenyő Miklós életműve előtt tisztelegve született meg a Csókkirály, a koncert, ami Budapestről indul országos turnéra. A másfél órás koncert show a Puskás musical és az Apáca show musica rendezője Szente Vajk rendezésében lesz látható. A koreográfiát pedig a We Will Rock You Queen musicalt koreografáló Túri Lajos Péter fogja készíteni. Az előadás különleges látványvilágát az Ákos koncertek és a Madách Színház számos előadásánk látványtechnikáját is megalkotó Madarász Madár János készíti. Az elődás producere Feke Pál, aki az István a király koncerttel már nagy sikert aratott munt producer. A Csókkirály koncert 2021. június 9-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon lesz látható! Jegyárak és jegyvásárlás hamarosan itt!
1972-ban a felállás ismét változott: Fenyő Miklós maradt, a szólógitáros Kékes Zoltán, a gitáros Sipos Péter, a dobos pedig Szikora Róbert lett. A korabeli politikai helyzet miatt az együttes 1976-ig főként csupán Németországban játszott, itthon a Hanglemezgyár nem kedvelte őket. 1977-ben a Metronóm '77 c. vetélkedőn is részt vettek. 1978-ban vették fel a Beatles Láz című albumot, ez csupán 1997-ben jelent meg, mivel a Hanglemezgyár nem foglalkozott a lemez kiadásával. 1979-ben Sipos Péter kilépett az együttesből, Fekete Gyula visszatért, a basszusgitáros pedig Novai Gábor lett, aki korábban a Generál együttesben játszott. Fenyő ekkor elhatározta, hogy a zenekarnak egy női tagra is szüksége van. A posztra gyermekkori ismerősét, Dolly-t kérte fel, akinek hangja és egyénisége már az iskolában is magával ragadta. Az együttes innentől változtatott a stílusukon mind zenében, megjelenésben és előadásmódban. Ezzel a magyarországi jampikat keltették életre, az ötletgazda Fenyő Miklós elvárta hogy a tagok a mindennapi életben is képviseljék a zenekart öltözködésükkel.
Az InterEUropa Balett előadásában külföldi sztártáncosokkal úgy, ahogy különleges élményként, soha nem látott formációban a világhírű Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, Boros Misi, a Virtuózok győztese, a zongora hercege, Binder Károly Erkel Ferenc-díjas nemzetközi hírű jazz-zongorista, zeneszerző és Varga Gábor, a hazai jazz kiemelkedő zongoristája játsszák a darabokat a színpadon koncertszerűen a magyar fejlesztésű Bogányi-zongorákon. Az új barlangszínházi évadra olyan nagy az érdeklődés, hogy Zorán koncertje, Huszka Jenő és Szilágyi László Sissi, a magyar királyné című operettje, Rúzsa Magdi évadzáró fellépése már most pillanatok alatt megtelt. Ugyancsak ez jellemző Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje címmel most készülő musicalre, amely Árpád-házi Szent Erzsébetről szól. Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: [email protected]