A rabszolgák, nők, és metioszok nem vehettek részt a népgyűlésen. A METIOSZOK az athéni polgárjoggal nem rendelkező idegen bevándorlók. Athén város a kikötővel együtt körülbelül 100. 000 fős város volt, ebből 14. 000 ember rendelkezett polgárjoggal. Fontos része az athéni demokráciának a bíróság, mely 6000 tagból állt. 600-600 fő minden phüléből. Közülük kerülnek ki az egyes konkrét ügyekben intézkedő bíróság tagjai, akik szolgálatuk idejére napidíjat kaptak. A demokrácia egyik újítása volt a CSERÉPSZAVAZÁS, mellyel ismét csak a zsarnokság visszatérését szeretnék megakadályozni. Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, akkor a cserépszavazással száműzték Athénből 10 évre. Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tekető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó PERIKLÉSZ, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr. V. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabd polgárok számára már megvalósult.
A lakosság korábbi származási, majd vagyoni alapon történő besorolása helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává. A területi felosztás biztosította a szélesebb demokráciát, mivel megszüntette a szabad polgárok közötti jogi különbségeket. A legfőbb hatalom a népgyűlés kezébe került, melynek munkájában minden teljes jogú athéni polgár részt vehetett. Az athéni demokrácia az emberi történelem legszebb idoszakai közé tartozik, melyet késobbi korok haladásért, demokráciáért küzdo fiai gyakran tekintette példaképüknek. Stiahnuté z Légy az első, aki hozzászól! Ha megvolt a 6000 szavazat, a szavazás érvényes volt, a legtöbb szavazatot kapót elűzték. Lehetőség nyílt visszaélésekre. Elűzték Miltiádészt és Temisztoklészt is, akik nyertek a perzsák ellen. Periklész: 444-429-ig sztratégosz Athén fénykora A görög-perzsa háborúkban nyertek a görögök. Nincs új intézmény, már kialakultak. Nagy építkezések: Akropolisz Az Athén vezette perzsa-ellenes szövetség: Déloszi-szöv.
Bevezette a cserépszavazást (= osztrakiszmosz). Ha a nép valakit veszélyesnek tartott, azaz félt, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazást tartottak: a legtöbb szavazatot kapót 10 évre száműzték a városból, bár vagyonát megtarthatta (a szavazás akkor volt érvényes, ha legalább 6000-es részt vettek rajta). Később folytatódott a demokrácia kiteljesedése: Kr. e. 462-ben az Areioszpagosz hatalmát jelentősen csökkentették és eltörölték azt a rendszert, miszerint a legfőbb tisztségeket csak a magasabb jövedelműek tölthették be. A demokrácia virágkorát a Kr. 5. század közepén, Periklész idejében élte, akit 15 éven keresztül megválasztottak sztratégosznak, így az állam tényleges vezetőjévé vált. A jogok szélesebb biztosításának útja az állami életben való gyakorlati részvétel volt. A szegényebbeknek azonban jövedelem-kiesést okozott a politizálás, mert időt vont el a termelőmunkától, ezért számukra bevezették a napidíj at (esküdt bíróság, 500ak tanácsa, színház). Az athéni államnak nem okozott megterhelést a napidíjak rendszere, mert a polgárok nem fizettek ugyan adót, de a metoikoszok és a felszabadított rabszolgák igen.
Peiszisztratosz a démoszra támaszkodott, őket támogatta. Egy idő után azonban a démosz oly mértékben megerősödött, hogy a türannosz gátjává vált a további fejlődének, így Peiszisztratosz utódjait elűzték. 508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be. A korábbi vagyoni felosztás helyett, most Athén lakosságát területi alapon 10 phülébe osztotta. Minden phülé 3 részből állt. Tengerparti sáv, vidék és városi rész. A legfőbb hatalom a népgyűlés (eklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár rész vehetett. Továbbra is működött a bulé (tanács). Ennek 500 tagja volt, akiket minden phüléből sorshúzással sorsoltak. E szervezet javaslatokat tehetett a népgyűlés számára, melyeket már előre megtárgyalt, valamit kisebb döntésekben határozhatott. Ezen kívül működött még az Areioszpagosz, az arkhónok tanácsa. 9 tagja volt, ebből 3 volt a gazdasági, a politikai, a katonai és vallási élet felelőse, a többi pedig őket ellenőrizte. Jelentős lépés volt még a hadsereg átszervezése. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak.
Ezt a rendszert nevezzük türannisznak, az élén álló személyt pedig türannosznak. Athénben Peiszisztratosz teremtette meg a türanniszt. Nagy építkezésekbe kezdett, fejlesztette a kereskedelmet, vidékre kiszálló bíróságokkal védte a parasztságot, az első drámákat is a türannisz idején adták elő (a Dinüszosz-ünnepek alkalmával). 508. Kleiszthenész reformjai A türanniszok elűzése (Kr. 510. ) után Kleiszthenész szervezte újjá az athéni államot: • Attikát tíz phülébe (kerületbe) osztotta. Minden phülé három részből (trittüsz) állt: város, partvidék, szárazföld belseje. • Minden phülé 50-50 tagot küldött az ötszázak tanácsába. Tagjai 1 évig voltak hivatalban, fizetést kaptak. Feladatuk volt a népgyűlés elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása. • Népgyűlés: a hatalom tényleges birtokosa. Tagja volt minden teljes korú athéni polgár. (Nem lehetett polgár: rabszolga, nő, betelepedett idegen. ) Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött hadüzenetről. • Cserépszavazás (Osztrakiszmosz): a célja az volt, hogy megakadályozzák a türannisz visszaállítását.
Déloszi szövetség 478 Spárta kivált a háborúból mert gazdasági érdekei nem kívántak terjeszkedést, míg Athén azonban az iparra és kereskedelemre fektette a hangsúlyt, így kellett a domináns pozíció az Égei-medencében. Ezért egy perzsaellenes védelmi szövetséget hívott létre: tagjai közösen védekeztek a perzsák ellen, ám 1 idő után a védelmet Athén oldotta meg a tagok pedig adóztak neki. Athén és Spárta közt feszültség kerekedett, és mikor az arisztokrácia Spárta-barát politikája kudarcot vallott Athénban, a demokrácia hívei új reformokat vezettek be-> megszüntették az Areioszpagosznak azt a jogát, h a tisztviselőket ellenőrizze. A demokratikus irányzat élén Periklész állt. Ezzel a reformmal a népgyűlés lett a legfőbb hatalom Athénban: demokrácia 100%-ig.
Ha megvolt a 6000 szavazat, a szavazás érvényes volt, a legtöbb szavazatot kapót elűzték. Lehetőség nyílt visszaélésekre. Elűzték Miltiádészt és Temisztoklészt is, akik nyertek a perzsák ellen. Periklész: 444-429-ig sztratégosz Athén fénykora A görög-perzsa háborúkban nyertek a görögök. Nincs új intézmény, már kialakultak. Nagy építkezések: Akropolisz Az Athén vezette perzsa-ellenes szövetség: Déloszi-szöv. Periklész a kincstárat Délosz szigetéről Athénba hozatta és a pénzt felhasználta az építezésekhez. (Gyakorlatilag elsikkasztotta a pénzt, de kulturális célokra. ) 431-404: Peloponnészoszi háború 429: Periklész pestisjárványban meghal. A háború után: görög városállamok hanyatlása, jön a makedónok felemelkedése. Reader Interactions
ICM Tisza-tó ITT A VÉGE! - YouTube
Hétszáz millió forintot költhet idén a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a vízparti utak fejlesztésére és egyéb felújításokra - mondta Tiszafüreden Godó Lajos országgyűlési képviselő, a fejlesztési tanács elnöke csütörtökön. A Tisza-tavi nyári vízszintavató rendezvényt harmadik alkalommal szervezték meg, melynek célja a térségi önkormányzatok, vállalkozások számára az idegenforgalmi szezon indulásához kapcsolódó újdonságok ismertetése - közölte. Főtér / Tisza-tó. Hozzátette: a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács pályázati rendszerek keretében 258 millió forintot oszt szét idén idegenforgalmi rendezvények szervezésére, kerékpárutak fejlesztésére, strandok vízforgató berendezéseinek megépítésére. A Tisza-tavon a Poroszlói medencében június 15-ig elkészül az ökoturisztikai tanösvény, július 15-re pedig az a kishajó, amellyel a madárvártákat lehet majd megközelíteni - ismertette a legújabb turisztikai fejlesztést Szabó Lajos, a Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda menedzsere. Utazzon velünk! Tekintse meg kedvező utazási ajánlatainkat!
A részletes keresésért kattints ide: Keresés