Az Ezüst-tó Horgászcentrumban minden adott és alkalmas a terület egy baráti, céges – legyen az úszós, feeder vagy nagyhalas – verseny lebonyolítására. 2007. év legnagyobb magyar tőpontya Fenyvesi Attila 2008-01-30 Az új év kezdete a számvetések, visszatekintések időszaka. Ránk, horgászokra ez kétszeresen is igaz, hisz ilyenkor, télvíz idején rendre "elvermeljük" a botokat, szerelékeket, s leginkább az elmúlt élményekre emlékezünk. Már akinek van mire… Bujár János azon kevesek egyike, akiknek sikerült megfogni élete eddigi legnagyobb, rekordméretű halát, egy gyönyörű, 27 kilós tőpontyot. Ez egyben 2007-ben Magyarországon, magyar (! ) horgász által fogott, igazoltan a legnagyobb ponty!!! A boldog horgászt a részletekről faggattuk. Takács Péter 2005-07-11 Amikor elkezdtem írni ezt a cikket, nem igazán tudtam eldönteni, hogy melyik rovatba illene igazán. Lehetne a Finomszerelékes technikák rovatban, mint a Rakós botos ABC "különszáma", vagy a Fórumlakók életképeinél, hiszen Tibi is aktív fórumozó, de végül Rekordlista rovat mellett döntöttem a megfogott hal méretei miatt.
Cikkszám: ponty_formaju_diszparna Raktáron, azonnal tudjuk szállítani! 3 990 Ft Ponty formájú díszpárna a legnagyobb horgászoknak – A világ legjobb horgásza jelölővel. 40 x 22 cm méretű. Fizetés információ Rendelésed fizetheted utánvéttel (Azt jelenti, hogy a futárnak fizetsz készpénzzel, vagy bankkártyával), vagy bankkártyával Fizetés utánvéttel vagy bankkártyával 14 napos pénzvisszafizetési garancia Meglepetés: Nem kérek meglepetést:( Szeretnék mellé egy meglepetés bögrét +990 Ft
% leárazás horgászbotok (26) | orsók (28) | harcsázó felszerelések (20) | pontyhorgászat (16) | sátor, szék, ágy, ernyő (6) | ruházat (35) | táskák és dobozok (5) | zsinórok (45) | rodpodok, bottartók, leszúrók (8) | műcsalik (21) | horog (36) | kapásjelzők (8) | ólmok, etetőkosarak (29) | merítőhálók és tartozékok (3) | csalik, etetőanyagok (31) | úszók (4) | versenyládák és kiegészítők (6) | ragadozóhalas horgászat (6) | műlegyező horgászat (4) | kiegészítők (17) | egyéb (26)
A madarakat észak felé tartó vándorlásuk során először befogták, felszerelték a jeladókkal, majd mielőtt alkonyatkor (rendszerint ekkor kerekednek fel) útjukra bocsátották őket, kelet felé mutató mesterséges mágneses mező hatásának tették ki őket. Lepkék, Madarak honlapja: lepkefajok, madárfajok, madárhangok - Költöző madarak. A várakozásoknak megfelelően a madarak összezavarodtak: nyugat felé vették útjukat. A következő este azonban a kutatók meglepetésére korrigálták a hibát, és újra észak felé indultak. A madarak tehát minden este, a Nap állása alapján, újra kalibrálják belső iránytűjüket. William Cochran, az amerikai Illinois Natural History Survey kutatója valamint német ornitológus kollégái közös kísérletéről a Science magazin számolt be.
ezek hogyan változtak? "Bár továbbra is kiemelt jelentőségű a gyűrűzés, egyre több kisebb testű madár is kap jeladót. Műholdas telemetria segítségével kaphatjuk a legpontosabb képet a vonulás időzítéséről, a megtett út hosszáról és irányáról. A fajok vonulási viselkedésének kialakulását úgy valószínűsíthetjük, hogy a vizsgált fajok rokonsági és leszármazási viszonyait bemutató törzsfáját alapul véve, a mai vonuló fajok közös ősei között szintén vonuló fajokat keresünk. Minél több közös vonuló őse van egy fajnak, annál régebbre vezethető vissza vonulásuk megjelenése. Ennek megállapításához a program akár több ezerszer is elvégzi a műveleteket: a kapott eredmény statisztikai alapokon nyugszik. Például az ölyveknél 5 millió évvel ezelőttig lehet visszavezetni a vonulás megjelenését" – tudtuk meg a biológustól. Magyarország költöző madarai. Magyarországon számos helyen találunk madárgyűrűző, vonuláskutató központokat. Madárvárták működnek például: Ócsán, Fenékpusztán, Izsákon és Szegeden, de az egyik legújabb a Hortobágyi Vonuláskutató Központ.
Általában az augusztus 20-i héten indul el a hazai fehér gólyák nagy őszi vonulása. A műholdas jeladók adataiból tudjuk, hogy vannak olyan Magyarországon fészkelő gólyák, amik már két héttel ezelőtt elindultak, és vannak olyan madarak, amik csak most kezdenek el tartósan déli irányba mozdulni – mondta Orbán Zoltán. Hozzátette: új jelenség, hogy körülbelül egy-három tucatnyi fehér gólya áttelel Magyarországon, nem költözik délre. "Már azt is tapasztaljuk az elmúlt néhány évben, hogy mivel a klímaváltozás következtében egyre gyakrabban aszályosak a nyarak, már májustól elkezdenek kiszáradni a gyepek, így a gólyák számára sokkal kevesebb a táplálék. Ezért sokkal előbb – július végén, augusztus elején – kezdődik a nagy fehér gólya vonulás" - közölte az egyesület szóvivője, de hozzátette, hogy idén inkább az általánosan megszokott menetrend szerint zajlik a vonulás. Tengelic | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A szakember elmondta, hogy a fecskék általában a gólyáknál kicsit később kezdik a vonulást. Fecskehajtó kisasszony napja szeptember 8-a, de ha elhúzódó, nagyon kellemes kora ősz köszönt be, akkor ez jelentős mértékben kitolódhat.
Hát hova máshova repülhettek, mint a Holdra! A fecskékről úgy gondolták, hogy a mocsárban telel. Ezt bizonyítandó, egy cérnát kötöztek lábukra, s mivel az sáros lett, egyértelműnek tűnt a megoldás. Sár persze azért került rá, mert azt a fészke építéséhez használja építőanyagként. Csaláncsúcs Érdekes volt a karvaly és a kakukk esete is. Az előbbi inkább télen volt látható az emberek közelében, az utóbbi nyáron. Így megszületett a válasz is, a karvaly nyáron kakukká változik, a kakukk télen karvallyá. Szalakóta Ma már tudjuk, hogy ez nem így van. Szijjártó Péter bekérette az ukrán nagykövetet | 24.hu. Tudjuk például azt is, hogy télen elköltözik tőlünk a gyurgyalag, a szalakóta, az örvös légykapó. A csaláncsúcs, aki növények, bokrok, kórók végén szeret üldögélni bírja legtovább nálunk, ő csak decemberben költözik el, s ő az, aki tavasszal elsőként jelenik meg hazánkban. Tőlük tudhatjuk meg, hogy jön a tavasz. Jégmadár A gyönyörű jégmadár, aki halakkal táplálkozik, csak addig költözik, amíg nem talál olyan vizet, amely nincs befagyva. Enyhébb teleinknek köszönhetően sokszor itthon marad, így ha szemfülesek vagyunk, akkor télen meg is figyelhetjük őt.
Fotó: Profimedia Arisztotelész azt gondolta: a szárnyasok mocsarakba süllyedve, hibernálódva alszanak téli álmot, majd következő nyáron előbukkannak újra. Az 1700-as évek végén Thomas Bewick angol természettudós (1753–1828), a madarak téli "eltűnésével" összefüggésben már a vonulást említette. "A migráció kutatásában 1899 jelentős évszám, mert Hans Christian Mortensen (1856-1921) dán tanár és ornitológus ekkor gyűrűzött meg madarat először – meséli Nagy Jenő, a Debreceni Egyetem biológus doktorandusza. A magyarok e területen is kimagaslóan teljesítettek: Herman Ottó természettudós (1835-1914) és Schenk Jakab ornitológus (1876-1945) munkásságának köszönhetően 1908-tól rendszeresen gyűjtenek hazánkban adatokat ilyen módon. " Nagy Jenő a madárvonulás kialakulásának okaival folytatja: "a természet törvényei szerint nagyon egyszerű magyarázata van a madarak vándorlásának: a Maradj életben és szaporodj! elv. Ahhoz hogy szaporodhasson egy élőlény, életben kell maradnia. Az életben maradás feltétele pedig elsősorban a táplálkozás.