(Az esemény előzményeiről bővebb információ a HajlétaLand honlapon található - a szerk. ) A HajléktaLand a lehető legszerencsésebb arányban ötvözi a szociográfusi hitelességet a személyes élményekkel: nem száraz tankönyv, s nem is az olvasó szimpátiájára apelláló, szívszaggató szenvedéstörténet-gyűjtemény. Saját műfajmegjelölése szerint útikalauz – anekdotákkal teli, praktikus segédlet egy olyan országról, "ahova senki sem vágyik, de lakóival nap mint nap találkozunk". Ódor Kristóf: "Verseket mondani jó színészi feladat". A könyv e külön, de az orrunk előtt létező világ hétköznapjait és ünnepeit mutatja be. Megtudhatjuk, hogy mi a vízaknákban töltött éjszaka előnye és hátránya; hogy milyen lehetőségek vannak, ha az ember hajléktalanként szerelmeskedni szeretne; hogy nem az éhenhalás a legnagyobb veszély, hiszen a budapestiek havonta kétezer tonna élelmiszert dobnak ki; hogy ha a zöldségestől elkérjük a reteklevelet, vitaminpótló, hamis spenótot lehet belőle főzni; s hogy a fedél nélkülieket megcélzó Oltalom Sportegyesület fociválogatottja egyszer 12. helyezést ért el a hajléktalanoknak rendezett világbajnokságon.
A szöveg legnagyobb részét kettősök teszik ki, ami hatásos felvezetés a nagyjelenethez: a halotti torhoz, amikor is Luzsin lopással vádolja meg Szonyát. (Palacsinta kerül a három, vendégváró asztalra, s a rendező nem áll ellen a csábításnak: palacsintadobálásig fajulnak a viharos események. ) Különösen erőteljesek Szonya és Raszkolnyikov kettősei, s ez egyáltalán nem meglepő, minthogy mindkét szerep megformálója ideális a feladatra. Fodor Annamária Szonyája halovány arcú, kócos vörös lány - remek az a csupa ránc, csupa gyűrődés ruha, amit Balla Ildikó az első jelenetben ad rá -, aki fátyolos tekintetével, kedves hangjával, igéző tisztaságával egy hadsereget is lefegyverezne. Huszár zsolt pokorny lia thomas. Szonya hitelessége megkérdőjelezhetetlen, a színésznő alakítása pedig a maga végletes egyszerűségében tökéletes. Kovács Krisztián Raszkolnyikovjáról az alapvető benyomásunkat az adja, ahogy kezét-lábát szelesen dobálva többször körbeviharzik a játéktér körül. Egy sovány, izgága fiatalember, akit beszippant az emberi szenvedés, s a nála is szerencsétlenebbnél keresi és találja meg a megértést, a megbocsátást és talán végül a lelki nyugalmat is.
Hogy mit hozott a kommunista kísérlet Magyarországnak? Sok jót nem. A szovjet szövetséget elsöpörte az ukrajnai helyzet, ráadásul Lenin egy tisztán szociáldemokrata kormánnyal is együttműködött volna a közös román ellenséggel szemben. Háborúban a jéghideg érdek az úr. 1919 augusztus 1 price. A Tanácsköztársaság ideologikus megközelítése akadályozta a honvédelmet, a Székely Hadosztály sorsa ennek kiváló példája. Magyarország legyőzöttből újra megsemmisítendő ellenséggé vált, kitaszított páriává, miközben az anarchista proletárdiktatúra kísérlete semmilyen valóságos eredménnyel sem kecsegtetett gazdasági téren sem. Káosz és anarchia az egyetlen eredmény. Az ellenséges utódállamok szinte szabad kezet kaptak az antanttól, és korábbi vádjaik Magyarországgal szemben hitelt nyertek a nyugati körökben. Budapest a kommün nélkül ráadásul valószínűleg sohasem kerül román kézre, és keleti szomszédunk nem rabolja, dúlja, terrorizálja végig a mai Magyarország nagy részét sem.
A magyar fiatalság "a háború utolsó éveiben nem töltötte be azt a szerepet, amelyet tőle mindenki joggal elvárhatott. " Úgy lálom, hogy most újra elfoglalja azt a poziciót, ' amelyre öt • egy nemzet élethivatása kell, hogy emelje. Azt ütöm, hogy a fiatalságban is megvan a bizalom és reménység, amely kormányunknak is alappillére. Ez a bizalom és reménység az, amely a nemzetet évezredeken keresztül óiy sok nehéz napon keresztül segítette. (A pálya megválasztása. ) Vigyázzatok a pálya megválasztására. A magyarság a humanitárius eszmék és pályák iránt nagy előszeretettel viseltetett, de tudjuk, hogy az ujabb kor mindinkább a realitások felé törekszik. 1919 augusztus 1 2 3. Igyekezzék tehát a magyar ifjúság a reálisabb életpályák felé törekedni, mert ez teszi erőssé nemcsak őket, hanem egyszersmind gazdaggá, kulturálttá a magyar nemzetet is. Nektek magasabb átlagmüveltséget kell elsajátítanotok, mint bárkinek a világon, mert ti nemcsak idehaza kell, hogy apostolok legyetek, hanem ki kell mennetek a külföldre, még nélkülözések árán is és hirdetnetek kell ennek a nemzetnek jogosultságát, hogy visszanyerje azt az alakulatot, amelyet ezer éven keresztül megtartott.
Ez egy ellenzéki politikusokból álló csoport volt. 1918. október 31-én zajló tüntetésekből forradalom kerekedett. A frontról visszaérkező katonák letépték sapkájukról a Monarchia jelvényét és őszirózsát tűztek a helyébe, ezért nevezték el ezt a forradalmat "őszirózsás forradalom"-nak. A forradalom egyetlen áldozata gróf Tisza István miniszterelnök volt. Őt saját házában lőtte le néhány felbőszült katona, mert Tiszát okolták a háborúba való sodródásért. Károlyi Mihályt azonnal kinevezték miniszterelnökké. Röviddel ezután, 1918 novemberében IV. Károly lemondott a trónról. Kikiáltották a népköztársaságot, így 400 év után Magyarország újra szuverén állam lett. 1919 januárjában a miniszterelnököt, Károlyi Mihályt köztársasági elnökké választották. Ekkor a kormány cselekvésre szánta el magát: földet osztottak, hadsereget szerveztek. 1919 augusztus 1.0. Ekkor Magyarország megkapta a Vix-jegyzéket, amit a kormány elutasított. Károlyit elárulták a szociáldemokraták és a börtönbe zárt kommunista vezetővel, Kun Bélával szövetkeztek.
Ugyanők Szerbiára öt évvel ezelőtt halálos csapást akartak mérni, Tirpitzcel együtt küldték tengerfenékre az ártatlan emberek ezreit, sjia a parancsukra feldúlt Szerbiától várják a segítséget s míg ajkuk az antant dicséretétől zeng, szivük föiöft a német császár titkos amulettjét őrzik. Magyarországot az elmaradt balkáni kulturába akarják visszasülyeszteni, ami politikájuknak jobban megfelel, mint a világháború vérében megnemesült és újjászülető nyugati világdemokrácia. A másik tábor a békeszerető magyar nép. Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám) | Könyvtár | Hungaricana. A maradék magyarság: proletáriátus, progresszív polgárság és parasztság. Mindenki vágyvavágyja a háború befejezését, a blokád megszüntetését és a termelő munka megindulását. A magyar nép nem • óhajt ujabb háborút, nem óhajt, oly titkos szerződéseket, amelyek a forradalom által újraszületett Magyarországot a szociális válságok előtt álló s elmaradt balkáni imperializmus rabszolgájává teszik. Aki az idők jelét megérti, aki hisz a társadalom fejlődési törvényeiben, az látja, hogy Magyarország egy uj, egy szebb, egy nemesebb megváltás felé halad.
A Peidl-kormány tagjai Álló sor: Peyer Károly, Takács József, Miákits Ferenc, Dovcsák Antal Ülő sor: balról jobbra: Haubrich József, Ágoston Péter, Peidl Gyula, Garbai Sándor, Knaller Győző A Peidl-kormány 1919. augusztus 1. és augusztus 6. között volt hatalmon. Kinevezése a Magyarországi Tanácsköztársaság bukását is jelentette. A "szakszervezeti kormánynak" is nevezett kabinet hatalomra kerülése után nekilátott visszavonni a kommunisták rendeleteit, így egyebek mellett Magyarország megnevezése újból Magyar Népköztársaság lett (a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság helyett). A kormány megalakulása [ szerkesztés] A kormány megalakulásának előzményei 1919 júliusára nyúlnak vissza. A Magyar Tanácsköztársaság 1919. március 21. - 1919. augusztus 1. (töredék) (Kossuth Kiadó, 1959) - antikvarium.hu. Az un. "jobboldali szociáldemokraták" ( Garami Ernő, Buchinger Manó, Peyer Károly, Peidl Gyula) kezdettől ellenezték a kommunistákkal való együttműködést, a centrista szociáldemokraták ( Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos) pedig az akkori helyzetben nem tartották fenntarthatónak a proletárdiktatúrát.
Könyvtári szolgáltatások SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta Repozitóriumok Katalógus