István utolsó éveiben Aba Sámuel lett a nádor, ám utódául unokaöccsét, a velencei Orseolo Pétert jelölte ki. 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el. A székesfehérvári bazilikába temették, halála után háború tört ki Péter és Sámuel között, az Árpád-ház számos trónviszálya közül az első, melybe a német-római császárság is beavatkozott. Istvánt nagy utóda, a lovagkirály I. Asztrik istván a király 2021. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., nemzeti és hivatalos állami ünnepünk. Szent István ezer éve a magyar államiság jelképe. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése, sikereinek titka egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen.
Értékelés: 141 szavazatból A rockopera főhősei az első magyar király, István, aki az országot a keresztény Európába integrálta, és a törzsi-nemzetségi kötelékekhez ragaszkodó, az ősi tradíciókat őrző-védelmező Koppány. Az országba Gizellával érkezett lovagokat és papokat Asztrik apát vezeti István és a kereszténység pártján, Laborc és Torda táltos pedig Koppány mellett sorakozik fel a békétlen magyar főurakkal együtt. Géza halála után Koppány ősi szokás szerint feleségül kéreti Saroltot és át akarja venni Géza örökét. Véres összeütközésre kerül sor, amelyben István seregei győznek. Bár Réka, Koppány kereszténnyé lett leánya méltón el akarja temettetni apját, Sarolt ragaszkodik az elrettentő példastatuáláshoz, így Koppányt felnégyelik. István, a király – Opera. István magányosan vívódik a rá váró feladatok súlya alatt, de vállalja sorsát. Az 1000. év decemberének 25. napján királlyá koronázzák. Stáblista: Szereplők István király énekhangja
A hatalmas mű, az ország politikai egyesítése az 1028 körül indított hadjárattal zárult le, amelyben István hadvezére, Csanád legyőzte az ország déli területein uralkodó Ajtonyt. A törzsfők elleni háborúkkal párhuzamosan István lerakta a keresztény állam alapjait, amiben legfőbb segítőtársa az egyház volt: Magyarország területén tíz püspökség és két érsekség alakult, amivel hazánk önálló egyházkerületet képezett, így – szemben a csehekkel vagy lengyelekkel – függetleníteni tudta magát a Német-római Birodalomtól. Asztrik istván a király szereposztás. A világi közigazgatás alapját a – talán bajor, mások szerint szláv eredetű – megyerendszer adta, ahol bizonyos területek egy-egy vár fennhatósága alá kerültek, az igazgatásért pedig az ispán felelt. István emellett törvényeket is hozott a fiatal keresztény királyság számára; két törvénykönyvével – amelyek közül egy uralkodása elején, egy pedig a végén születhetett – rákényszerítette alattvalóit a megtérésre, a keresztény vallás gyakorlására és a magántulajdon tiszteletére, ezáltal előmozdította a letelepedett életforma elterjedését.
"A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek zsarnokoskodnak. " Első királyunk, Szent István király, a magyar állam alapítója 980 éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el Székesfehérvárott. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét. "Szent István neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával – írja Kristó Gyula történész Szent István király című kötetében. István király élete és halála. – Az ő nevének szinonimája a szentkirály, ő volt falvak százaiban a templomcím, a település névadója. Ő az örök hivatkozási alap, minden cselekedet viszonyítási pontja, ő a Nagy Kezdet, az országalkotó, az államszervező, a keresztény hitet terjesztő uralkodó. Ő a valaha élt legnagyobb magyar államférfiú. " 969-ben született Esztergomban Vajk néven. Apja Géza nagyfejedelem, a hagyomány szerint Árpád vezér dédunokája, anyja, Sarolt az Erdélyben uralkodó Gyulák családjából származott.
Belépett felhasználóink egy egész évre visszamenően kereshetnek a Hírstart adatbázisában. Szabad Európa újság. Mit kapok még, ha regisztrálok? Találatok: 224 hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Donáth: Nem szabad bűnbakot keresnünk Donáth Anna, a Momentum elnöke szövetségeseivel ellentétben nem akarja a bukás felelősségét csak Márki-Zayra hárítani. "Nem szabad most egy-egy bűnbakot keresnünk. Ezért a bukásért ugyanis ellenzéki politikusként mindannyian felelősséggel tartozunk" – írja a Facebookon.
A washingtoni és prágai központunk rendezvényei szintén a független tájékoztatást szolgálják. Ha interjút kérne egyik munkatársunktól vagy szakértőink segítségére lenne szüksége, ezen a címen érhet el bennünket. RFE/RL: működésünk számokban becsült heti felhasználószám (2021) látogató a RFE/RL weboldalain (2021) aktív Facebook-felhasználó (2021) megtekintés YouTube, Facebook, Instagram/IGTV csatornáinkon (2021) Ha interjút kérne egyik munkatársunktól vagy szakértőink segítségére lenne szüksége, ezen a címen érhet el bennünket.
2022. március 26. "Amikor Orbán Viktor helikopterrel járja a határt, azt akár Kálomista Gábor is rendezhette volna" – kampányelemzés "Be kell egyáltalán menni? Napirenden - Szabad Európa. " – teszi fel a kérdést elemzőnk, amikor szóba került az ellenzéki pártoknak az állami médiában jutó öt perc. Most már minden a mozgósításon múlik, a választást eldöntő "atombombára", külső segítségre fölösleges várni – mondja Ruff Bálint kommunikációs és kampányszakértő.
"Ezért nem csoda, hogy nagyon sok újságíró elhagyta Oroszországot az elmúlt hetekben, egyáltalán nincsenek biztonságban" – mondja az újságíró. Az elmenekült újságíróknak sok problémával kell szembenézniük az országon kívül is, hiszen a szankciók miatt nem jutnak hozzá a pénzükhöz, nem működik a bankkártyájuk és nem, vagy csak nagyon nehezen kapnak vízumot. Megerősíti ezt Kirill Martinov is, aki a Novaja Gazeta nevű orosz lap újságírója és főszerkesztő-helyettese, illetve a Moszkvai Szabadegyetem társalapítója. A Novaja Gazeta az egyik legnagyobb független újság, ami még Oroszország területén működik és nem blokkolták (az elmúlt 20 évben a lap hét újságíróját ölték meg oknyomozó riportjaik miatt). Martinov elmondása alapján már a náluk dolgozók egy része is elmenekült az országból és külföldről próbálja végezni a munkáját a fenyegetettség miatt. Akik még mindig Oroszországban vannak, nagy veszélyben vannak. A hatóságok tudják a nevüket, a címüket, bármikor elkaphatják őket. Oroszországban már nincsenek törvények.
"Teret adunk a pszichológusoknak, hogy beszéljenek arról, hogyan lehet megbirkózni mindazzal, ami történik – mondta Vosztrov. – Egyszóval mindent megteszünk azokért, akiknek még megvan a józan eszük. " Vosztrov a nyomásgyakorlás részeként említette, hogy valakik azt terjesztik róla egy több évvel ezelőtti, szuvenírshopban vásárolt "amerikai útlevélről" szóló közösségimédia-posztja alapján, hogy külföldi állampolgár. Jaroszlav Vlaszov, a Tajga-Info újságírója elmondta, hogy az ukrajnai háború kirobbanásakor a honlap igyekezett függetlenül tudósítani a háborúról, nem ismételgetve a Kreml alaptalan állításait. Jaroszlav Vlaszov, a újságírója "Február 24-től megpróbáltunk részletesen tudósítani a »különleges műveletről« mindkét oldalról" – mondta, hozzátéve, hogy honlapja talán az első olyan médium volt az országban, amely konkrét információkat közölt a konfliktusban elesett helyi katonákról. "Azt hiszem, ezért blokkoltak minket gyorsan – tette hozzá. – Bár a formális ürügy ugyanaz volt, mint mindenki más esetében – hogy ragaszkodtunk ahhoz, hogy a dolgokat a valódi nevén nevezzük. "
"Miután március 4-én elfogadták Putyin katonai cenzúráról szóló törvényét, mi is, mint a legtöbb megmaradt oroszországi médium, kénytelenek voltunk törölni a »különleges műveletről« szóló összes tudósításunkat" – mondta. "Ennek következtében úgy döntöttünk, hogy egyáltalán nem tudósítunk róla, hogy ne csak kizárólag a védelmi minisztérium egyoldalú információit terjesszük. A gazdasági válságról, a tiltakozó akciókról és az elnöki döntés egyéb következményeiről szóló cikkekre összpontosítottunk. " "Őszintén szólva most már mindentől félünk, mert bármilyen okból értünk jöhetnek" – mondta Vlaszov. Ugyanez az aggodalom kísérti Jelena Ivanovát, a közép-oroszországi Szaratov városában működő Szvobodnije Novosztyi független hírügynökség főszerkesztőjét is. "Jogi szakemberekkel és ügyvédekkel konzultálunk, és senki sem tudja megmondani, hogy mikor, hol és hogyan léphetünk aknára – mondta. – A média számára minden aknamezővé vált. " Jelena Ivanova, a Szvobodnije Novosztyi (Szabad Hírek) nevű szaratovi hírügynökség főszerkesztője Elmondta, hogy a Roszkomnadzor nem tette közzé azoknak a hivatalos kormányzati forrásoknak a listáját, amelyeket szabad idézni.