és jegyz. Gy. Horváth László, ISBN 963-07-7577-8 m v sz Robert Louis Stevenson: A kincses sziget Filmfeldolgozások Kincses sziget (1934) • Kincses sziget (1950) • Kincses sziget (1990) • Kincses sziget (1999) • Kincses sziget (2012) • További feldolgozások Kincses sziget az űrben (1987) • Muppet Kincses Sziget (1996) • A kincses bolygó (2002) • Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 174717427 LCCN: n2001080045 GND: 4421736-5 SUDOC: 030125243 BNF: cb12160379z
Nagy hatással volt rá Shakespeare Hamletje, valamint Dumas regényei, Walt Whitman versei és Montaigne esszéi. Egyetemi évei alatt összekülönbözött szüleivel (bírálta vallásosságukat és életformájukat). Tüdőbetegsége miatt 1873-ban Franciaországba utazott, majd a gallok hazájában utazgatva írásból élt. Többször is visszatért Skóciába, majd miután 1875-ben letette az ügyvédi vizsgát, ismét Franciaországban kezeltette magát. Erről az időszakról két útikönyvet is írt. Ekkor ismerte meg későbbi feleségét, Fanny Van de Grift Osbournt. Mivel betegsége enyhébb klímájú vidékre kényszerítette, 1881-ben a svájci Davosban töltött hosszabb időt. Itt írta meg legolvasottabb regényét, a Kincses szigetet. A kincses sziget – Wikipédia. E művet 1881-1882-ben a Young Folks közölte folytatásokban. A regény fordulatokban és lélektani elemekben gazdag tartalma miatt méltán vált az ifjúsági irodalom klasszikusává, a szerző pedig ifjúsági regényíróvá. 1882-ben hyeresi életük ideje alatt írta Gyermekkert című verseskötetét, valamint itt kezdett neki A fekete nyíl címet viselő regénynek is.
Értékelés: 41 szavazatból Még a legnagyobb biztonsággal őrzött szövetségi börtön sem tudja visszatartani a szökéstől a hírhedt és elismert nemzetközi tolvajt, Richard Pace-t. Egy fergeteges autós üldözésben lerázza ugyan az FBI-t és a rendőröket, de aztán egy másik csapatban, a Renegátok társaságában találja magát. A kincses sziget - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. A bandatagok színes egyéniségek, amolyan modern kori Robin Hoodként tekintenek magukra, és csak a jó cél érdekében vetik be csavaros trükkjeiket. A csapat meggyőzi Pace-t, hogy csatlakozzon hozzájuk az évszázad rablásában: egy terrorista csoportokat pénzelő üzletember aranykészletét készülnek ellopni. Renny Harlin (Még drágább az életed, Ford Farlaine kalandjai, Cliffhanger – Függő játszma, Utánunk a tűzözön), a valaha volt legsikeresebb finn születésű rendező és producer, aki igazi hollywoodi karriert csinált. Az akciófilmek specialistája ezúttal is sztárszereplőkkel dolgozott: Pierce Brosnan (A világ nem elég, A holnap markában, Thomas Crown-ügy, Mamma Mia! ) és az Oscar-díjra jelölt Tim Roth (Kutyaszorítóban, Ponyvaregény, Rob Roy, Négy szoba, Az óceánjáró zongorista legendája, Aljas nyolcas) mellett Jamie Chung (The Gifted – Kiválasztottak, Sin City: Ölni tudnál érte), Nick Cannon (Men in Black – Sötét zsaruk 2., Szerelemért szerelem), és Hermione Corfield (Mission Impossible – Titkos nemzet) is szerepel a filmben.
Kritikánk a Netflix egyik legújabb krimijéről. Kifejezetten szeretem az olyan sorozatokat, ahol lassan bontakoznak ki a cselekményszálak. Ahol együtt lehetünk detektívek, hogy képkockáról-képkockára együtt göngyölítsünk fel egy gyilkosságsorozatot. Minden pillanatban azon gondolkozunk a főszereplővel, hogy mi legyen a következő lépés, kit hallgassunk ki, vagy éppen hova menjünk el. Imádom, amikor csavar csavar hátán jön, és a jelentéktelen kis részletek végül hatalmas jelentőséggel bírnak. Ilyen sorozat a The Sinner például, de ha már a skandináv krimiknél tartunk, előhúzok a tarsolyomból egy klasszikust is, ami A tetovált lány ( az eredeti svéd, nem az amerikai). A skandináv krimik szégyenfoltja - The Valhalla Murders- kritika - Cinemazing. Ha egy ilyen sorozatra vágytok, akkor kérlek, töröljétek ki a Valhalla Murders a videótáratokból, mert életemben nem csalódtam még ekkorát a skandinávokban. Ez a minisorozat nem hogy szembeköpi az előbb felsorolt izgalmas tényezőket, de egyszerre nézi hülyének a nézőt és a főszereplőket is. Ha ennyi még nem volt elég, hogy ne nézd meg, akkor olvass tovább, mert spoileres kritika következik.
Végig izgalmas és lebilincselő, a hat egyórás rész pedig éppen ideális hosszúság ahhoz, hogy egy ilyen terjedelmű regényt feldolgozzon, és végig gúzsba kösse az ember gyomrát. A skandináv krimiktől egyáltalán nem idegen módon A gesztenyeember is odaszúr egyet a rendszernek, ezzel együtt pedig súlyos témáról beszél letaglózóan: a családon belüli erőszak és a gyerekek bántalmazásának problémaköre tovább sötétíti a meglehetősen pesszimista sorozat hangulatát. Skandináv sorozatok • Filmsor.hu. A gesztenyeember ben minden megvan, ami miatt rajongani lehet a borongós, sötét északi krimikért. Igazi lelki hullámvasútra küldi az embert: az elején még nevet a félelmetesnek egyáltalán nem látszó figurákon, és bár a sorozat nem okoz súlyos gesztenyefóbiát, sokkal borzasztóbb dolgok vonják a nézőt a hatása alá. Az pedig, hogy egy skandináv krimi még mindig képes érzelmeket kiváltani, mindenképpen biztató az elmúlt közel két évtized túlzó krimidömpingjének tükrében. Akármilyen jó is a műfaj, érezhetően fulladt ki azzal párhuzamosan, ahogyan a sikeres krimiszerzők ontották magukból a regényeket, amelyek aztán kötelező jelleggel kötöttek ki a vásznon, képernyőn.
A széria ugyanis egy ízig-vérig skandináv krimi, a jobbik fajtából, így aki szereti a stílust nem fog csalódni, mivel A gesztenyeember a jó krimik minden eszközét felvonultatja. Izgalmas karakterek, személyes tragédiák, jó történetvezetés, és csavaros, mégsem a valóságtól elrugaszkodott, random végkifejlet. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy A gesztenyeember elsősorban olyan felnőtteknek ajánlott, akik bírják a brutalitást, mivel a sorozatgyilkos nem kíméli áldozatait: megcsonkolt holttestekből már rögtön az első epizódban jóval több van, mint amennyit egy átlag néző gyomra elbír. De úgy látszik sokaké elbírja, ugyanis a sorozatot már több mint 10 ezren értékelték az IMDb-n, ahol jelenleg kereken 8-as értékelésen áll, amellyel mi is egyet tudunk érteni. Ajánljuk még: Nyerd meg az életed: Ha csak egy Netflix sorozatot nézel meg idén, ez legyen az Iratkozz fel hírlevelünkre! Pilot: Perfume - Sorozatjunkie. Noizz Heti Dózis, a hét legjobb cikkei, egy helyen!
Más kérdés, hogy itt ismét előjön a korábbi kettősség: míg Wallander kezdeti nyomozóévei dokumentálatlanok maradtak, a karakter erősen él a széria kedvelőiben. Az Adam Pålsson alakította főszereplőt így mégsem építhették fel a semmiből, hiszen megannyi tulajdonsága múltjának darabjaival egyetemben adva volt. Hogy veszi tehát az akadályt Az ifjú Wallander? Sajnos sablonosan, szürkén (no nem olyan jól-nyomasztóan, ahogy az észak-európai thrillerektől megszokhattuk), logikátlanul és a mindössze hat 45 perces epizód ellenére is unalmasan. A történet teljesen sablonos és szinte láthatóan kipipálja a skandináv krimire általában jellemzőket. Sokkoló gyilkosság, drogok, lecsúszott városrészek, bevándorló válság és a gazdagok végtelen hatalmának kritizálása. Persze nem azzal van a baj, hogy a sorozat felhasználja a zsáner jól ismert elemeit, hanem azzal, hogy semmilyen újat, izgalmasat vagy formabontót nem kezd velük. A fordulatok kiszámíthatóak, a tempó sokszor nyögvenyelős, a karakterek egysíkúak.
Alig néhány hete debütált A gesztenyeember (The Chestnut Man), máris sokan az egyik, ha nem a legjobb krimisorozatnak titulálják a Netflix kínálatában. Ennek megfelelően kirobbanthatatlan helye van a streaming szolgáltató toplistáján. Persze nem véletlen, ugyanis a dán sorozat minden ízében kielégíti az északi krimik szerelmesit: nyomasztó, izgalmas, és egy olyan gyilkosról szól, aki sajátos névjegyet hagy áldozatain. Kritika. A Netflix rendre emeli be kínálatába kisebb nemzetek filmjeit és sorozatait, amik ezáltal szélesebb közönséghez is el tudnak jutni. Gondoljunk csak a nemrégiben megjelent Squid Game című dél-koreai sorozatra, mely üstökösként repült a szolgáltató nézettségi toplistájának első helyére, emellett mémek és TikTok-videók ezreit inspirálta, melyek valósággal letarolták a közösségi-médiát, de egy ruhamárka eladásain is óriásit dobott. Mindezek fényében az évtizedek óta rendkívül magas minőségen pörgő dán filmipar is izgatottan várhatta A gesztenyeember debütálását a platformon, mely eddig nagyon úgy fest, hogy be is váltotta a hozzá fűzött reményeket.
A krimihagyományokat követve két nyomozó kapja az ügyet, akik látszólag nem is állhatnának távolabb egymástól: Thulin, az egyedülálló édesanya, aki épp áthelyeztetné magát aktatologatónak, hogy teljesen elhanyagolt kislánya mellett lehessen, és Hess, akit épp kirúgott az Europol, és csak muszájból tölt el rövid időt Koppenhágában. A körülmények miatt mindketten a lehető legnagyobb fásultsággal vetik bele magukat az ügybe, látszik is rajtuk, hogy mielőbb túllennének rajta, ám a rejtélyes szadista még utoljára jól megtornáztatja őket, és újabb végtagvesztett nőket meg gesztenyeembereket hagy a városban. Közben nagyon úgy tűnik, hogy egy népszerű politikusnő egy éve meggyilkolt lánya is érintett lehet az ügyben, a még régebbi időkben játszódó kezdő flashback pedig egyértelműen jelzi, hogy egy évtizedeken átívelő bűncselekmény-sorozatról van szó. Miután a nyomozók tudatosítják magukban, hogy ezt a munkát lehetetlen lesz fél lábukkal az ajtóban elvégezni, inkább a legnagyobb erőbedobással vetik be magukat.