6. 555 webáruház több mint 4 millió ajánlata egy helyen Következő termék Xiaomi Redmi Buds 3 11 885 Ft -tól 1 kép Termék típusa: Fejhallgató, Vezeték nélküli: nem, Mikrofonos: igen, Kábel hossza: 2 m hosszúságú kábel, Minimum frekvencia: 20 Hz, Maximum frekvencia: 20 kHz frekvenciatartományú, Érzékenység: 91, 7 dB érzékenységű, Súly: 320 gr súlyú Gyártói cikkszám: 981-000812 Kiemelt ajánlatok (1) További ajánlatok (2) Logitech G Pro fülhallgató, fejhallgató árgrafikon Árfigyelés Hasonló fülhallgatók, fejhallgatók
Rated 5 out of 5 by from LOGITECH G PRO GAMER FEJHALLGATÓ Ajándékba vettem. Nagy volt az öröm. pontosan ilyet szeretett volna! Date published: 2021-03-16 Rated 3 out of László M from Gamer fejhallgató Hosszabb használatnál a bőrpárna izzaszt, kellemetlen. Date published: 2021-04-19 LOGITECH G Pro Vezetékes Gamer Fejhallgató (981-000812) leírása Kényelem és tartósság A strapabíró alumínium villa és acél fejpánt tartós használatra készült. A puha memóriahabos fülpárnák a passzív zajszűrő műbőrrel páratlan kényelmet biztosítanak még a maratoni hosszúságú játékmenetek során is. Pro-G 50 mm-es hangsugárzók Az egyedi hibrid hálós kialakítás hihetetlenül tiszta és pontos hangot képez továbbfejlesztett mély basszussal. Lélegzetelállító tisztasággal hallja a lépéseket és környezeti neszeket, és a győzelemhez szükséges versenyelőnyhöz jut. Profi minőségű mikrofon Szavai tisztán és érthetően hallhatók. A leválasztható 6 mm-es PRO karos mikrofon nagyobb érzékenységgel, jobb zajszűréssel és szélesebb hangfelvételi tartományban üzemel, míg egy beépített pop szűrő és szélfogó blokkolja a nemkívánatos zajokat.
A készülék üzembe helyezett, kipróbált. 18 hónap kellékszavatosság Termékjellemzők mutatása
tudománytörténet 2021. 05. 26. 07:45 Kétszázhuszonöt éve, 1796. május 14-én immunizált először Edward Jenner angol orvos a fekete himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, megteremtve ezzel a fertőző betegségek elleni küzdelemben új utakat nyitó védőoltás módszerét. A fekete himlő hosszú ideig szó szerint megtizedelte az emberiséget, Nyugat-Európából első hiteles leírása a 6. századból származik. Jenner korában a legrettegettebb járvány volt, évente több százezer áldozatot követelt. A himlőt élete során szinte mindenki elkapta, a súlyosabb változattal megfertőzöttek fele meghalt, a túlélők nagy része pedig örökre elcsúfult, viszont ők egy életre védettséget szereztek – írja legutóbbi számában a Vasárnap Reggel című hétvégi magazin. Védekezés szinte nem volt a betegség ellen, de Ázsiában és Kínában kísérleteztek azzal, hogy az enyhe változatot elkapó betegek hólyagját nyílt sebekbe dörzsöljék vagy a vart porrá törve felszívják. Ez azonban szerencsejátéknak számított, mert a betegség időnként súlyos változatában tört ki.
Jenner hat hét múlva fekete himlővel oltotta be a gyereket, és nagy megkönnyebbülésére a kis James sem ekkor, sem a még tucatnyi alkalommal megismételt inokuláció után sem lett beteg - védettsége teljes volt. A kísérlet a mai etikai normák szerint elfogadhatatlan, de hatalmas lépést jelentett az orvostudomány történetében. (A fiú felnőve Jenner birtokán maradt, és részt vett az orvos temetésén is. ) Jenner 1797-ben rövid dolgozatot küldött a Royal Societynek, de elutasították, mondván: "a Társaság Tagjainak fölöttébb óvatosnak kell lenniük, nem tehetik kockára megbecsültségüket, nem terjeszthetnek a tanult testület elé olyan irományt, amely szöges ellentétben áll az elfogadott ismeretekkel, ráadásul ennyire hihetetlen". A következő évben ezért saját költségén adta ki könyvét A tehénhimlő néven ismert variola vaccina betegség okainak és hatásának vizsgálata címmel, különösebb visszhang nélkül. (A védőoltás, a vakcina szó a latin vacca - tehén - szóból ered, és Louis Pasteur használta először Jenner iránti tiszteletből. )
Erre a megfigyelésre alapult a varioláció – a név a himlő latin nevéből származik – vagy más néven inokuláció, a beoltás eljárása. Ennek során egy beteg kiütéseiből vett "mintát" – a himlős pörkökből származó anyagot – az orrnyálkahártyán, vagy egy hegyes eszköz segítségével a bőrön keresztül juttatták a szervezetbe, így a betegség enyhébb lefolyású volt, mintha az illető "természetes úton" fertőződött volna meg. Miután a 18. század elején a fekete himlő elleni védekezés eszközeként Európában is megjelent a varioláció, nagy népszerűségre tett szert a kontinensen. Az 1750-es évektől az európai uralkodóházak is előszeretettel alkalmazták ezt az eljárást. Az 1700-as évek végén megjelent egy másik védekezési mód is fekete himlő ellen: a védőoltás. Az eljárás a variolációhoz hasonlóan a megfigyelésen alapult: felismerték, hogy azok a tehenészetekben dolgozó fejőlányok és tehenészek, akik megfertőződtek a szarvasmarha bőrén és tőgyén megjelenő, a fekete himlőnél lényegesen enyhébb lefolyású tehénhimlővel (variola vaccina), a betegséget követően immunissá váltak a fekete himlővel szemben.
Tudós körökben fanyalogtak, a lapokban karikatúrák jelentek meg, amelyek a tehénhimlővel beoltottakat szarvakkal és tehénfejjel ábrázolták. A védőoltás mégis gyorsan terjedni kezdett. Angliában másfél év alatt 12 ezer embert oltottak be, és a halálozások száma kétharmadával csökkent. Az elsők között a királyi család tagjai kapták meg az oltást. A vakcinázást mégis Bajorországban tették kötelezővé először, 1807-ben, a brit parlament csak 1853-ban hozott erről törvényt. Jennert 1823-ban bekövetkezett haláláig világszerte hősként ünnepelték, az egyébként szűkmarkú londoni képviselők kétszer is jelentős jutalmat szavaztak meg neki. Bár a himlő elleni oltás végleges módszere csak hosszabb gyakorlati kísérletezés után alakult ki, mert még nem ismerték a hatásmechanizmusát, Jenner új korszakot nyitott a fertőző betegségek elleni küzdelemben. Első kísérlete óta a fekete himlőt, az egykor legfélelmetesebb kórt sikerült eltüntetni a föld színéről, az utolsó természetes esetet 1977-ben regisztrálták.