Az Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó gyógypedagógiai hálózata az ellátási körzetébe tartozó sajátos nevelési igényű tanulók többi gyermekkel, tanulóval e gyütt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából jött létre. Az utazó gyógypedagógiai hálózat keretein belül a habilitációs, rehabilitciós célú felzárkóztató, képesség kibontakoztató, képességfejlesztő terápiás foglalkozásokat a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár és/vagy terapeuta, konduktor biztosíthatja egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában. A foglalkozások rendszerességét a Köznevelési törvény szabályozza. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a gyermek, tanuló szakértői véleményében meghatározottak alapján, a tanév elején elvégzett tanulói megismerő folyamat (megfigyelések, pedagógiai mérések) tapasztalataira, valamint az ezekre épülő egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az egyéni fejlesztési terv kidolgozásában a fejlesztést végző szakember mellett a gyermek, tanuló nevelését-oktatását biztosító pedagógus is részt vehet.
Az átlagtól való jelentős eltérés lehet: messze átlag alatti képességek messze átlag feletti képességek idegrendszeri érésbeli eltérések jelentős érzelmi-viselkedésbeli eltérések jelentős érzékszervi vagy testi-mozgásbeli eltérések hátrányos szociokulturális helyzet migrációs/nemzetiségi kisebbséghez tartozás A fenti felsorolás mutatja, hogy nemcsak azok számára kell külön ellátást biztosítani, akik nem tudnak megfelelni az életkori elvárásoknak, hanem azok számára is, akiknek az igényei messze meghaladják a mindennapi foglalkozások nyújtotta lehetőségeket. A gyorsan fejlődő gyerekeknek is szükségük van egyéni fejlesztésre, illetve egyéni fejlesztési tervre, még akkor is, ha nem alulteljesítők. A legtöbb esetben a fenti listában felsorolt sajátosságok halmozottan jelentkeznek. Ez érthető is, minthogy mindegyik jelenség többtényezős, és zavart, devianciát általában az okoz, ha az egyén több tekintetben is sajátosságot hordoz, és így nehezen kompenzálható az eltérés. Az egyéni fejlesztés kidolgozásakor szükséges kérdések bármely más eljárás esetén is a tervezés alapját képezik: A probléma természete: Mi okoz nehézséget a gyermeknek?
Az egyéni fejlesztési tervet a gyermek előrehaladását folyamatosan figyelembe véve az érintett szakemberek módosítják kölcsönös együttműködés keretében. A fejlesztést végző szakember a tanév folyamán folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek, tanuló előrehaladását, az eredményeket folyamatosan megbeszéli a pedagógusokkal, szülőkkel, azokat írásos formában félévkor és/vagy tanév végén összegzi. A különleges gondozást igénylő gyermek jobb megismerésének és fejlődésének nyomon követése érdekében hospitálhat az adott nevelési-oktatási intézményben. A fejlesztő tevékenységet végző szakember tanulói portfóliót készít a tanév folyamán, mely tartalmazza a gyermek iratanyagát, fejlesztési tervét, a tanév során elkészített munkáit, a pedagógiai méréseket, értékeléseket stb. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény célja továbbá a gyógypedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő tevékenység mellett olyan pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység biztosítása, mely segíti és támogatja az integrációban/inklúzióban részt vevő nevelési-oktatási intézmények feladatainak ellátását.
A FEJLESZTÉSI tervek készítése: részképességeket felölelő szempontrendszer egyéni kiértékelésével történik Az értékelés területei Képességek/részképességek alapján csoportosítottak. Az értékelés gyermekenként évente/félévente. Az értékelés szempontrendszere azonos az óvodai évek alatt Az értékelés eredményeként a rendszer a korosztályokhoz sorolt készségek/részképességek szerint meghatározott fejlesztő játékokat határoz meg a következő év/félév egyéni fejlesztési feladataiként Az értékelés alapján a rendszer egyéni, majd az összes gyermek értékelését követően csoportos fejlesztési tervet készít. Az egyéni értékelést követően készül el a gyermek egyéni fejlesztési terve, mely szöveges, és grafikonos kimutatást készít a gyermek egyéni fejlesztési tervének dokumentációjához A csoportba tartozó gyermekek egyéni fejlesztési terveinek javasolt tevékenységgyűjteményének összessége adja a csoportfejlesztési tervet.
Úgy gondoljuk, hogy a tánc, a játék a közösségi együttlétet, a szórakozás lehetőségét, a mozgáskultúra, a ritmusérzék, a figyelemkoncentráció fejlődését elősegíti. Emellett a gyermekek szocializációját (pl. egymásra figyelés, udvariasság, segítőkészség, tolerancia, humánus magatartás, stb. ) is nagy- mértékben formálja. Minden olyan képességterületet fejleszt, formál, amelyek fontosak az iskolába lépéshez. Ilyenek pl. a testséma, térdifferenciálás, testkép, oldaliság, szabálytudat, stb. Összességében elmondhatjuk, hogy a tánc, a mozgás, a játék nagyon fontos a testi-lelki egészség kialakulásában. Ezeken a foglalkozásokon részt vevő gyerekek mozgáskultúrája fokozott mértékben fejlődik. Ez lehetőséget ad számukra, hogy későbbi iskolai tanulmányaik során még intenzívebb formában ismerkedjenek meg néptánc, modern tánc esetleg verseny táncformákkal. 2019-2020-as nevelési évtől kísérleti jelleggel a fogékony, nem beszédhibás gyermekek Angol nyelvi előkészítésben részesülhetnek szüleik beleegyezésével.
Ha visszagondol a szocialista valóságból kilépni akaró, állandó Nyugatra vágyására Kieselbach Tamás műgyűjtő, galériatulajdonos, ma már tudja, hogy emögött döntő részben vizuális tapasztalások húzódtak meg. – A látványt utáltam, amiben testet öltött a kor kényszerű igénytelensége. Merthogy Hegyeshalom után zöldebb volt a fű, az ereszcsatornában lefolyt az esővíz, nem rohadt el a fal, precízek voltak a csomópontok, és a gázcsövek sem erőszakolták meg a homlokzatokat. Persze, azóta sok minden megváltozott. Kint is és bennem is. Ma már tudom, hogy a kicsorbult élek, a hanyagul megoldott illesztések és az örökös bütykölés mögött mi magunk vagyunk. Hogy semmi sem mesél hitelesebben a szocializmus évtizedeiről, megtört és összezavart identitásunkról, a magára hagyott közösség tétova bizonytalanságáról, mint ezek a látszólag értéktelen, jelentés és jelentőség nélküli építészeti részletek és használati tárgyak. Látlelet Magyarországról – Kis magyar snassz és neociki | Demokrata. Ha mindezt felismerjük, közelebb kerülünk a lényeghez. Láthatóvá válnak az esetlen tákolmányok mögött megbújó életek, hirtelen előjönnek a zamatok, érezzük az őszinte bukdácsolás kedvességét és a múltba pillantás megrendítő varázsát: ami előttünk áll, nemcsak tünet, de magyarázat is – mondja Kieselbach Tamás, aki legalább két évtizede követi figyelemmel Szalai András munkásságát.
Szalai András ( Makó, 1953. november 29. ) magyar építész, művészettörténész, egyetemi tanár. Életpályája [ szerkesztés] Szülei: Szalai Sándor és Szirbik Margit. 1973–1978 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt; okleveles építészmérnök lett. 1978–1987 a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységfelelős építészeként dolgozott. Szalai András (építész) – Wikipédia. 1982–1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet szakán tanult. 1985-től az Iparművészeti Főiskola részmunkaidős oktatója volt. 1987–1990 között az Iparművészeti Főiskola főállású, 1990–1997 között mellékállású tanára volt. 1990 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének (1996-tól építészettörténeti és műemléki tanszék) adjunktusa. 1997-től az Új Magyar Építőművészet szerkesztőbizottsági tagja. 2002–2008 között az Iparművészeti Főiskola félállású oktatója volt. 2008–2012 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskolájának tanára volt.
2010-ben DLA fokozatot szerzett. 2010 óta a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékének tanára. 2010–2012 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó oktatója volt. Művei [ szerkesztés] Miniszteri D Poézis és forma. Értekezés az építészetről Janáky István írásainak tükrében; Terc, Bp., 2011 (Építészet/elmélet) Firenze, Pisa, Lucca, Pistoia. Tanulmányi kirándulás, Toszkána, 2011. Építészfórum. 09. 14–18. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék; szakmai vezetők Puhl Antal, Szalai András; DE MK Építészmérnöki Tanszék, Debrecen, 2012 Díjai [ szerkesztés] Miniszteri Dicséret (1988) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2002) Források [ szerkesztés] Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 9638477644 Adatlapja a BME honlapján Adatlapja a BME honlapján Adatlapja az MTA honlapján További információk [ szerkesztés] Művészeti ki kicsoda. Dunakanyari-Pilisi Kistérség. Szerkesztette: Kiss Zsuzsa. Szentendre, Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása (DPÖTKT), 2011.
A két fogalom, vagy inkább toposz közötti kapcsolat, vagyis a vizuális kultúra-kutatás, mint "interdiszciplináris diskurzus-mező", és az építészet, mint "multimodális kommunikációs rendszer", viszonya első pillantásra akár magától értetődőnek is tűnhet. Különösen akkor, ha az építészetet ennek a már-már aforizma-szerűen tömör – egyébként Donald Preziositól származó –, megfogalmazásnak megfelelően értelmezzük. Az ekképpen definiált építészet-fogalomban ugyanis a vizuális kultúra-kutatás, illetve az ezzel nagyjából azonos gyökerű környezetkultúra-kutatás fogalmi apparátusának (építészeti) szemiotikában megalapozott szemlélete tükröződik. A tanulmány PDF-ben /229 KB/.
Számos építészeti országjárás hordalékaként gyűltek össze ezek a fényképek bodegákról, helyi érdekű épületekről, családi házakról és családi mellékesekről, üzletportálokról, műemlékekről. Aztán ebből az anyagból idővel kikerekedett egy képes előadás-sorozat. Las Vegas egy garázsban, a köztéri bódé, mint az ideiglenesség ezer arca, három különböző típusú és állagú villanyoszlop találkozása száz méteren belül. A Pokol Csárda pokolábrázolása, családi kockaházból konyha és fürdőszobabolt – BEMUTATÓTEREM! ) turistacsalogató Miska kancsók és a járda fölé kivezetett esőcsatorna. A buherát és neocikit tulajdonképpen felfedezhetjük bárhol, buhera és neociki lesz minden, ha erre áll át a szemünk. Megfigyelhetünk apróságokat (lecserélt ablakok és kilincsek kaotizmusa, kerti díszek a törpéktől a művízesésekig), a közműrétegek tobzódását a már említett villanyoszlop-történelemtől (de van korszaktörténelme a korlátoknak, portálfestéseknek, ablakrácsoknak stb. is) az egymásnak ellentmondó, kisebb és nagyobb közlekedési táblák egy-egy oszlopon való találkozásáig.