Ma ünnepli 100. születésnapját Keleti Ágnes, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka. Az ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója egyúttal Magyarország legtöbb olimpiai éremmel – összesen 10 – rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője. Még hosszasan lehetne sorolni titulusait. Tarics Sándor vízilabdázó elhunytát követően ő a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok, a finn Lydia Wideman sífutó 2019. április 13-án bekövetkezett halála óta pedig a legidősebb élő olimpiai bajnok is. Keleti Ágnes 1921. január 9-én született Budapesten, Klein Ágnes néven anyakönyvezték. A fővárosban végezte iskoláit, evangélikus gimnáziumban érettségizett, a Testnevelési Főiskolától az elmúlt évben kapta meg 65 év után járó vasdiplomáját. Fiatalon zenét tanult, csellózott. 18 évesen mutatkozott be a magyar válogatottban. 1940-ben nyerte első magyar bajnoki érmét. A háborút Szalkszentmártonban, hamis papírokkal vészelte át. 1946-ban Balkán-játékokat nyert. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon a válogatott csapat tagja volt, de egy szalagszakadás miatt nem vehetett részt a versenyen.
Most Budapesten él Keleti Ágnes az utóbbi négy évben Budapesten élő Rafael nevű fia mellé költözött, ahol a koronavírus járványig igen aktívan élt, kirándulni és utazgatni járt, sportgyakorlatokat végzett. Regisztrált a védőoltásra Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász is regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra csütörtökön. Orbán Viktor születésnapja alkalmából köszöntötte Keleti Ágnes t Orbán Viktor miniszterelnök 100. születésnapja alkalmából köszöntötte Keleti Ágnes magyar tornászt szombaton. A miniszterelnök a Facebookon megjelent videóban úgy fogalmazott: "mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a sors a nehezebb utat szánta nekünk. Fantasztikus, de nehéz hely Magyarország: birodalmak veszik körbe, és mindig küzdenünk kellett az életünkért, szabadságunkért, függetlenségünkért. " "Nem csak nehezebb út jutott nekünk. A Jóisten küld nekünk – és a múltban is küldött – nagyszerű hősöket, akik példát mutattak, kiragadtak minket a hétköznapok nehézségeiből. Példát mutattak kitartásból, elszántságból, fantasztikus teljesítményből, sőt hazaszeretetből is.
-be, ahol ma is él. Összeállítás a nemzet sportolója pályafutásáról: 2004 óta a Nemzet Sportolója, alapító tag a zárt körű klubban. 1995-ben megkapta a MOB aranygyűrűjét, 2003-ban a MOB érdemérmét és 2015-ben a Prima Primissima Díjat. 2017-ben pedig Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől az Izrael-díjat vehette át. Kitüntetéseinek se szeri, se száma, és persze arról se feledkezzünk meg, hogy Ágika a legidősebb élő olimpiai bajnok. (Borítókép: Keleti Ágnes. Fotó: Isza Ferenc / Index) Mától százévesen.
Csupa báj, csupa grácia Négy évvel később, a helsinki olimpiai játékokon már megmutatta, mire képes. Ekkor 31 éves volt – a legtöbb tornász ennyi idősen már rég befejezte pályafutását. Műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett. Keleti Ágnes egy 1949-es tornaversenyen Forrás: Fortepan "A sovány, izmos, karcsú, fekete tornásznő a balerina könnyedségével és ugyanakkor acélos ruganyossággal kezdi meg a gyakorlatát. Könnyed, ritmikus mozgással. Csupa báj, csupa grácia. Aztán egyre nehezebb elemekben folytatódik a mozgás, a nagy erőt és akrobatikus ügyességet megkívánó mozdulatok valamilyen magától értetődő természetességgel olvadnak bele a művészi táncmozdulatokba. Kézállások, henger, spárga, mérleg, ugrások... Olyan ez, mint a torna költeménye, az erő, a szépség, az ügyesség legmagasabb rendű kifejezése, ami a sportban csak elképzelhető. Művészi átélés, fölényes biztonság sugárzik minden mozdulatából" – írta róla Feleki László Tizenhat nap című, a helsinki olimpiáról szóló könyvében.
A folt eltűnt, a torna szeretete azonban megmaradt, egy évszázadon át elkísérte Keleti Ágnest. A Mária Terézia téri mintaelemiben, ahová beíratták a kis Ágit, csodálatos tornaszerek voltak, itt aztán lehetett hódolni e szenvedélynek. Ági tornász vagy táncosnő szeretett volna lenni, a család azonban előírta számára a csellózás elsajátítását, és a kislány a zenében is tehetségesnek bizonyult, de gordonkaművész mégsem lett belőle, mert – beállt szűcsinasnak. Aztán a család beíratta a híres-neves fasori Evangélikus Gimnázium leánytagozatára, ott is tornázott, igaz, hetente csak két alkalommal. A mai értelemben vett rendszeres tornászást csak későn, tizenhat éves koromban kezdtem el – olvashatjuk az ünnepelt visszaemlékezését Dávid Sándor és Dobor Dezső nemrégiben megjelent életrajzában. Ekkor, 1937-ben ment le Ági az első és egyetlen magyarországi zsidó sportegyesület, a VAC (Vívó és Atlétikai Club) tornatermébe. És ezzel el is dőlt a sorsa, mert Dückstein Zoltán, azaz Dücki bácsi kezei közé került, aki végül is olimpiai bajnokot nevelt belőle.
Ma ünnepli 100. születésnapját Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznő, a Nemzet Sportolója, Magyarország legtöbb olimpiai éremmel rendelkező női sportolója, minden idők legeredményesebb magyar tornásznője, a nyári olimpiák legidősebb aranyérmese. "Versenyző koromban, a versenyek után csak akkor tudtam elaludni, ha végiggondoltam és leírtam mindazokat a hibákat, amelyeket a gyakorlataimban elkövettem. Azt is meg kellett fogalmaznom, hogy miért nem tudtam elég nyugodtan versenyezni, valamint, hogy miként lehetne máskor jobban dolgozni. " (Keleti Ágnes: Egy olimpiai bajnok három élet) Keleti Ágnes, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász; a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. Keleti Ágnes Klein Ágnes néven született 1921. január 9-én Budapesten, a család később Keletire magyarosított. 1937-től 1938-ig a budapesti Vívó és Atlétikai Clubban, 1938-tól a Nemzeti Torna Egyletben sportolt.
Az eseményen levetítették utóbbinak azt a kisfilmjét, amelyet ősszel Keleti Ágnes díszpolgárrá avatása alkalmából készítettek. Ebben elhangzik Kelet Ágnes életszemléletének vezérmotívuma: "Az ember érzi, mi esik jól neki, és csak olyan dolgokat csináljon, amiket szeret. Az a legfontosabb a világon, hogy az ember szeressen". Mocsai Lajos, a bemutatónak otthont adó TE rektora kiemelte, hogy Keleti Ágnes az egyedüli magyar olimpiai bajnok, aki a TF színeiben lett ötkarikás aranyérmes. A tornász 1950 és 1954 között volt a TF Haladás versenyzője és ez idő alatt Helsinkiből egy arannyal tért haza. A másik négy bajnoki címet Melbourne-ben a Bp. Dózsa versenyzőjeként nyerte. A Dobor Dezső, Dávid Sándor szerzőpárosból előbbi jelent meg az eseményen – melyen jelen volt Kulcsár Krisztián MOB-elnök is -, és elmondta: azért tették 9-ére a bemutatót, mert pontosan két hónap múlva lesz 100 éves Keleti Ágnes. "Ez a kiadvány több mint egy könyv, inkább egy Keleti 100 produkció, ugyanis egyidejűleg angol nyelven is megjelent és az interneten is olvasható" – mondta, majd felkérte Szabó Tündét, hogy a jeles évfordulóra készült emlékbélyeg 100-as sorszámú darabját adja át Bíró Rafaelnek.
A kávé 1473 -ban érte el Kostantinápolyt és két évvel később nyílt meg az első kávéház a Kiv Han. Az első európai kereskedelmi kávészállítmány 1616 -ban érkezett meg Velencébe. Az európaiak közötti versengést az élő kávénövényekért és szemekért a hollandok nyerték 1616 -ban. Egy holland kereskedőnek sikerült a szigorúan őrzött kávébokrok közül kávét szereznie Mochában, Yemenben. 1650 -ben, vagy 51-ben nyílt meg az első angliai kávéüzlet Oxfordban. A neve Angel volt. Ugyanez a libanoni, vagy török származású vállalkozó nyitotta meg az első kávéüzletet 1652-ben. Az első párizsi kávézó 1672 -ben, vagy 1686-ban nyílt meg, az első velencei üzlet 1683-ban. Németországban először az északi kikötőknél nyíltak kávéüzletek, köztük Bréma (1673) és Hamburg (1677). Az első igazi osztrák kávéházat Bécsben, 1683 -ban, a bécsi csata után nyitották meg, a legyőzött törököktől zsákmányolt kávé segítségével. A 1658 -ban a hollandok először kezdtek el kávét ültetni Ceylonban (ma Sri Lanka) és később Dél-Indiában.
Az ital növekvő népszerűsége és a nagy kikötői adók miatt azonban megpróbálták a kávét a gyarmatokon is meghonosítani. A hollandok az Indonéz-szigeteken, a franciák Martinique-on és az Antillákon, az angolok, spanyolok és portugálok Ázsia és Amerika trópusi vidékein létesítettek ültetvényeket. A két leggyakoribb faj, a Coffea arabica és a Coffea robusta, Afrikából került a világ különböző tájaira.
Csökkenti a rák által okozott fájdalmat. Ezért merem ajánlani mindenkinek, aki olvassa ezt a blogot, hogy bátran próbálja ki a DXN ganodermás termékeit, de legalább a kávét. Hiszen a kávé napi fogyasztási cikk, nem felejtjük el meginni a napi adagunkat és nem hallottam olyat, hogy valaki lemondjon a napi kávéjáról, mert nem telik rá. Előbb mondunk le a cigarettáról, a jobb ételekről, új ruháról vagy más beruházásról. A budapestiek itt beszerezhetik kávéjukat, de előbb regisztráljanak, mert akkor törzsvásárlók lesznek, rögtön 25%-kal olcsóbban jutnak a termékekhez. Igaz, hogy belépéskor 5. 000, - Ft-ot kell fizetni, de szerintem ez olyan összeg, hogy érdemes befektetni. Nem beszélve arról, hogy ez örökös tagságot jelent, nincs semmi kötelező vásárlás, de van felhalmozódó pontrendszer. Regisztráláskor rögtön kapunk egy weboldalt, amivel hírdetni tudjuk magunkat. Ha többet is meg szeretnél tudni, ajánlom nézd meg a honlapomat. A DXN Marketing a legelső MLM vállalat, amelyik elindította az "Egy Világ - Egy Piac" koncepciót, ami lehetővé teszi bármely országból származó disztribútornak, hogy közvetlenül szponzoráljon új disztribútort helyi vagy nemzetközi szinten.
Honnan származik a kávé? A kávét több mint 50 országban termesztik a "kávéöv" körül, beleértve Afrikát, Latin-Amerikát és Ázsiát. Ezeken a területeken épp megfelelő a tengerszint feletti magasságnak, a termőföld minőségének és az időjárásnak a kombinációja, amely tökéletes légkört biztosít a legízletesebb kávé termesztéséhez. Afrikai kávé Az afrikában termesztett kávé jellegzetes ízének köszönhetően a világ egyik legjobbjának számít. Az afrikai kávé hagyományosan a következő tulajdonságokkal büszkélkedhet: Testes Közepes savasságú Általában világosra vagy közepesre pörkölik Latin-Amerika Mivel a világ egyik fő kávétermesztő területe, a latin-amerikai kávéból készült keverékek ma a legtöbb szupermarket polcán megtalálhatók. Az ízét a világon mindenhol élvezik, amit leginkább a meghatározó aromájának köszönhet. A latin-amerikai kávé néhány fő jellemzője: Mogyorós Alacsony savtartalom Világosra vagy közepesre pörkölik Ázsia Ázsia ad otthont a legkülönlegesebb kávékeverékeknek, amelyek merész, egyedi aromákat kínálnak, a többihez képest.