[2] Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés]
SYNOPSIS Szép, csöndes vizeken siklunk tovább, néha esőben, néha napsütésben. Apró, szegényke falvak a Bodrogközben is, a Rétközben is, meg egy 120 éves, ma már ipari műemlék szivattyútelep. És jönnek a nagy történelmi emlékhelyek: Szabolcs földvára, ahol Szent László törvénykező országgyűlését tartja és a tokaji vár, ahol Szapolyai Jánost királynak jelölik. Szép, szőke szerelmünk, a Tisza - 11. rész: A Közép -Tisza - m5 TV műsor 2021. augusztus 8. vasárnap 04:20 - awilime magazin. Ezzel tiszai kalandjaink első fejezete lezárult, itt ér véget a legtágabban értelmezett Felső-Tisza-vidék.
SYNOPSIS A ma már Tiszafüredhez tartozó Örvény Tisza-partján van egy műszaki érdekesség, a 300 méter hosszúságú, lábakon álló csatorna, amely 1940-ben épült és 50 kilométerre szállítja a tiszai öntözővizet. Innen vágunk neki, hogy keresztülszeljük a tavat, és hogy minél többet meglássunk és megmutassunk ebből a vízi világból, amelynek egy része védett, tehát nem árt, ha szakember segít a tájékozódásban. Az éjszakát a túloldali Sarud Tisza-partján töltjük, aztán irány a tenger… Innen már kifelé vezet az út a kiskörei duzzasztón keresztül.
Bácskay Zoltán: Délvidéki magyar útikönyv (Budapest, 2010) Bedécs Gyula: Szerbia a Vajdasággal; Bosznia és Hercegovina: magyar emlékek és látnivalók (Szombathely: BKL Kiadó, 2006) Csorba Béla: Hol vette a király a várát? : névtani, néprajzi és tárgytörténeti írások (Újvidék: Forum, 2006) Farkas Zoltán: Délvidék és Belgrád (Budapest: JEL-KÉP Kft., 2011) Farkas Zoltán: Tisza menti útikalauz: kirándulások az Alsó-Tiszán Csongrádtól Óbecséig (Szeged: MNL Csongrád M. Lvt., 2013) Mák Ferenc: Magyarok a Vajdaságban, 1918-1945: kronológia (Zenta: VMMI, 2013) Silling Léda: Piacok, vásárok, emberek: néprajzi tanulmányok a Vajdaságból (Újvidék: Forum, 2016) Barangoló: a Délvidék első turisztikai kézikönyve (Jav. kiad. A szép szőke szerelmünk, a Tisza – My CMS. [Budapest]: Dime Sport, cop. 2005) A táltos bűvös könyve: mondák és legendák a vajdasági Bánság északi feléből (Újvidék: Forum, 2010) A Tiszavirág nyomában (DKMT, 2014) Áy Zoltán: Ívek a Tisza felett / Spanning the river Tisza (Szeged: [Móra Ferenc Múzeum], 2009) H. FLÓRIÁN Mária: Felső-Tiszavidék (Szentendre: [Szabadtéri Néprajzi Múzeum], 1978) Kárpátalja - Turisztikai útikönyv (Pécs: MTA RKK; Budapest: Dialóg Campus, 2009) KOMJÁTHY Attila: Felső-Tisza vidéki Templomok, 1.
(Budapest: Corvina, 1983) KOVÁCS Sándor: Bús düledékeiden (2. bőv. Budapest: Romanika, 2008) Sándor: Máramarosi bércek között (Budapest: Romanika, 2007) NÉMETH Adél: Kárpátalja (Budapest: Panoráma, cop. 1991) TAKÁCS Tibor: Tiszai mesék (Szeged: Bába, 2007) TÓTH Béla: A szegedi nagyárvíz képeskönyve (Szeged: Szeged M. Szép, szőke szerelmünk, a Tisza - 10 - YouTube. Vár. Tanács V. B., 1979) TÓTH Béla: Tiszajárás (Szeged: Bába, 2006) TÓTH Béla: Mély a Tiszának a széle (Szeged: Typo-System, 1996) TÓTH Imre: Kárpátalja (Szeged: Geo-Environ, 2004) PÁLFI Sándor- TÓTH Béla: Szegedi hajók, a Tiszán, a Dunán, Dráván, Száván (Szeged: Bába, 2010) STUMPF Emil: Életem, Rahó (Szeged: B&T, 2010) SÓS Judit- FARKAS Zoltán: Kárpátalja - Lemberg és Csernovic (Budapest: Jel-Kép Bt., 2004) A szeszélyes szőke folyó (Nyíregyháza: Kaleidoszkóp M. Bt, 2009) TÁRCZI Andor: Ungnak és Tiszának (ének kotta)
Lóczy Lajos geológus figyelmét, mivel az erős feláramlási területeken a szőlő kipusztult. A leásott gödrökben talajvíz vagy magas talajvízállás esetén a tócsák vize a feltörő szén-dioxid gáz következtében erősen bugyborékolt. A balatonfüredi szén-dioxid feláramlás eredetéről még ma is megoszlik a tudósok véleménye. Legvalószínűbb, hogy ugyanannak a vulkáni utóműködésnek az eredménye, amely létrehozta a gejzirit kúpokat a Tihanyi félszigeten. A szénsavas források a Balaton felvidék nyílt karsztos, mészkő területein beszivárgó, a felszín alatt a kőzet repedésrendszerein a Balaton felé nagyon lassan szivárgó felszín alatti vízből nyerik hozamuk nagy részét. A forrásokat a Balaton felvidék jellegzetes kőzete, a rossz vízvezető képességű többszáz millió éves vöröshomokkő kényszeríti a felszínre. Lóczy Lajos permi vörös homokkő síremléke | A kövek mesélnek. A szénsavas gyógyforrások védelmét szolgáló védőterület meghatározását, valamint a biztonságba helyezési tervet a Balatonfüredi Önkormányzat megbízásából a SMARAGD-GSH Kft. készítette el a 123/1997 (VII.
Közeledik a nyár. Új sorozatunkban Magyarországot "járjuk körbe", dióhéjban bemutatjuk tájainkat, egyúttal szolidabb és igényesebb szállásokat is ajánlunk. Az északkelet-délnyugati irányú hegység a Duna és a Zalavári-hát (a Zala-folyó keleti oldalán emelkedik) között elterülő, mintegy 200 km hosszú hegység. A hegységet felépítő kőzetek 150-200 millió éve rakódtak le, az akkori tengerekben, majd emelkedtek a magasba és mára feldarabolódtak és lekoptak. A leggyakoribb kőzete a mészkő és az annál nehezebben oldódó, málló dolomit. Emiatt a dolomitfelszínek sokkal kopárabbak, vékonyabb a talajrétegük, gyérebb a növényzetük. A Dunántúli-középhegységet több hegységre tagolják a futásirányára merőleges törésvonalak, árkok, tágasabb medencék. Így jól elhatárolható a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Dunazug-hegység (tagjai: Pilis, Gerecse, Budai-hegység). A lehulló csapadék a kőzetek repedésein keresztül a hegységek mélyébe szivárog, gyarapítva a karsztvízkészletet. A mélybe szivárgás miatt azonban nem alakult ki sűrű felszíni vízhálózat, kevés a patak.
Legismertebb kőzete a gránit, amely itt hatalmas tömbökre esik szét. Ezek a több mázsányi ún. "gyapjúzsákok" (ez a népi neve) sokszor egy-egy vékony felületen találkoznak a felszínnel, így erősebben megmozgatva néhány mm kibillennek. Ezért hívják ingókőnek. A pákozdi ingókövek a Velencei-hegységben (forrás:) Dunazug-hegység A Dunazug-hegység a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Pilis a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Budai-hegység között magasodik a Dunazug-hegység legmagasabb tagjaként. A Gerecsében régóta bányásszák a piszkei vörös mészkövet (gyakran márványként emlegetik, de nem márvány), amely értékes díszítőkő, ez borítja a legszebb hazai reneszánsz épületet, az esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnájának falait. A Budai-hegység mintegy 200 millió éves kőzettömegeit törések szabdalták fel, s e törések mentén az elcsúszott kőzettömegek fokozatosan a Duna síkja alá süllyedtek. A törésvonalak mentén száznál is több gyógy- és hévforrás hozza a forró vizet a felszínre.