Nemrég röppent fel a hír, hogy végre elkészülhet a Vörös Mars filmadaptációja: a Spike TV sorozatot fog készíteni Kim Stanley Robinson regényéből. A Vörös Mars adaptációja már nem új keletű dolog. A megfilmesítési jogok először James Cameronnál voltak, aki egy ötórás mini sorozatot tervezett a történetből Martha Coolidge (Alkonyzóna, Shark) közreműködéséből, de végül a project nem jött létre. Később Gale Ann Hurd (többek közt a The Walking Dead és a Terminátor producere) is egy hasonló ötletben gondolkodott a Vörös Marssal kapcsolatban a Sci-Fi Channel számára, de ez az adaptáció sem született meg. 2008 októberében egy újabb vállalkozó, Jonathan Hensleigh (Die Hard) akadt, aki az AMC számára szerette volna a Vörös Marson alapuló sorozatát elkészíteni. Múlt év szeptemberében bejelentette a Spike TV, hogy adaptálni szeretnék Robinson regényét Vince Gerardis producer közreműködésével. Jelenleg úgy tűnik, hogy elődeivel ellentétben a csatorna nem állt el a projecttől. Könyv: Kim Stanley Robinson - Vörös Mars I.. Nemrég, december 8-án bejelentették, zöld utat kapott a sorozatötlete: egy 10 részes évadként láthatjuk viszont a Vörös Mars történetét.
The Wild Shore St. Martins Press-3PL, 2000 The Wild Shore is the first novel in Kim Stanley Robinson's highly-acclaimed Three Californias Trilogy. 2047: For the small Pacific Coast... 39 pont Agave Könyvek, 2018 A Jövő Minisztériuma Agave Könyvek, 2022 "A Jövő Minisztériuma akkorát szólt, mint egy kalapács a gongon, és egész évben visszhangokat keltett. Ijesztő, engesztelhetetlen, de ugy... Várható megjelenés: 2022. 05. Vörös Mars I. (Möbius) - Galaktika bolt. 10 44 pont 5 - 10 munkanap
Ennek a receptnek az a veszélye, hogy ha nem találja el a célközönséget, azaz az esszéregényre fogékony olvasót, megbukik. A könyv ugyanis, bár egy bolygó meghódítását meséli el, nem sok valós izgalmat kínál az intellektuális fajtán kívül. Vörös Mars I. kötet - Kim Stanley Robinson - Egyéb irodalom - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. (Már csak ezért sem lehet Clarke-hoz hasonlítani: Robinsonnál szó sincs emberléptékűnél nagyobb szabású helyzetekről. ) A regénynek nincsen valódi főszereplője, a legtöbbet foglalkoztatott két hős, Frank Chalmers és Maja Tojtovna komplett szociopaták, ráadásul, mintha szándékosan tenné, Kim szinte perverz örömmel öl meg minden szimpatikus szereplőt – valószínűleg azért, mert a szimpatikus szereplők képviselik a potenciálisan optimálisba hajló társadalmi megoldásokat, és ezek nyilvánvalóan a filozofálás végét jelentenék. Így aztán a sötét pragmatisták, vagy elvakult fanatikusok húzzák legtovább. Ami igazán meglepő, hogy ez a tulajdonképpen szegényes és olvasóellenes eszköztár mégsem ad dögunalmat végeredményül, bár meg kell vallani, akad azért karakterhalmozó üresjárat is jócskán ebben könyvben.
A szerző mindenhez szakértően akar nyúlni, mindent el akar magyarázni, a mikrobáktól kezdve a közgazdasági jóslatokon és demográfiai hatásokon át a lehetséges politikai és társadalmi folyamatokig. Mindezeken felül és belül pedig érteni és ábrázolni akarja az embert, vagyis az egyes embereket, azokat is akik környezetüket aktívan manipulálják és azokat is akik csak sodródnak az árral. Csakhogy ez a robinsoni monstrum szétesik, valahogy olyan élettelen marad, mint a Mars rideg sziklái, hiába pumpálják a légkörébe a gázokat, a talajába a baktériumokat. A történet íve rendre megtörik, inkább csak zakatol előre, komótosan, mint egy transzszibériai tehervonat, amin befagyott az összes vészkijárat, és amiből nem lehet kiszállni. Imádtam tehát a tervet, a koncepciót, a szerző felkészültségét, és mégis azt kell mondanom: a regény sok helyütt súrolja az olvashatatlanság határát. Világos, hogy a fordító sem állt a helyzet magaslatán. Ugyan Robinson sem a gördülékeny stílusáról híres, de gyanúsan sok a nehézkes fogalmazás, vagy határozottan rosszul megválasztott jelző.
A méltatás nem véletlen: aki kezébe veszi a 900 oldalra rúgó kétkötetes művet, betekinthet azon férfiak és nők életébe, akik egy egész bolygó átalakulásának részesei - előidézői, ellenzői vagy éppen opportunista haszonélvezői. Az elinduláskor még közös célokat és álmokat dédelgető száz tudós a megérkezés után hamar egymással rivalizáló csoportokra bomlik. Miközben saját kicsinyes vagy éppen nagyszabású terveik megvalósításán fáradoznak, újabb telepesek érkeznek, akiket már korántsem a tudomány haladása érdekel. Városok épülnek, folyik a földiesítés, a telepesek azonban - bár látszólag egy új világot építenek - megteremtik a Föld mását, amely kisebb és hidegebb ugyan, ugyanúgy a politikai cselszövések hazája, mint nagyobb testvére. Egymással vetélkedő, szövetségeket kötő és azokat felrúgó csoportosulások és nagyvállalatok harca folyik egy rőtvörös bolygó porában. A tét nem kicsi: egy egész bolygó birtoklása és jövője van a telepesek kezében. A szereplők plasztikusak, igazi élő emberek: tele vágyakkal, gondolatokkal, hibákkal - szeretetre méltókkal vagy éppen ellenszenvesekkel egyaránt.
Sir Winston Churchill élete és kora - Dr. Kozári József előadása - YouTube
"A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval. " Sir Winston Churchill irodalmi Nobel-díjas brit politikus, 1940-45-ben, majd 1951-55-ben miniszterelnök, történetíró, 140 éve született. "A legnagyobb dolgok mindig egyszerűek és egyetlen szóval ki lehet fejezni őket. Szabadság. Igazság. Becsület. Kötelesség. Irgalom. Remény. " Sir Winston Leonard Spencer Churchill irodalmi Nobel-díjas brit politikus, 1940-45-ben, majd 1951-55-ben miniszterelnök, történetíró, 140 éve, 1874. november 30-án született Woodstockban. Független és lázadó természete már iskolás korában megmutatkozott, ezért egy szigoráról ismert tanintézménybe íratták, s innen katonai pályára vezetett az útja. A brit birodalom számos háborújában, gyarmatán harcolt Indiától Afganisztánon és Szudánon át Dél-Afrikáig. Hamarosan kiderült, hogy nem csupán a fegyverekhez ért, hanem kiváló tollú újságíró és történetíró is. Az általa nagyon szerénynek tartott bevételek kiegészítésére ugyanis haditudósítói munkát vállalt, s ezzel szerzett – a pénz mellett – hírnevet magának.
Három napig egy bányaaknában húzta meg magát, majd közel 500 kilométeren át egy gyapjút szállító vonaton bujkálva és gyalogolva Mozambikba menekült. Hazájában a háború után nemzeti hősként fogadták. OMG (Oh My God – Úristen) rövidítést a világon során elsőként John Arbuthnot Fisher admirális használta egy 1917-ben Winston Churchillnek írt levelében. ill alkoholszeretete közismert. A búr háborúban 36 üveg borral, 18 üveg tízéves whiskyvel és 6 üveg brandyvel ment a frontvonalba. Életének utolsó tíz évében minden ebédhez megivott egy üveg pezsgőt, és sokszor még vacsorához is elfogyasztott egy üveggel. 9. A Churchillt 1921-túl 1935-ig, majd a II. világháború alatt szolgáló testőr, Walter H. Thompson mintegy húsz alkalommal mentette meg a politikus életét, többek között srapneltől, valamint arab, indiai és ír nacionalisták, náci ügynökök és görög kommunisták merényleteitől. ill egyik hobbija Hitlerhez hasonlóan a festés volt. Életében közel 600 képet alkotott. Picasso egy alkalommal azt mondta róla, hogy ha hivatásként űzné a festészetet, nem lenne gondja a megélhetéssel.