SVT | Zenei | Dráma | 7. 5 IMDb Teljes film tartalma Újraéledt bennem a vágy, így hát elvonultam három hónapra, hogy minden időmet új terhességemnek szenteljem, és nekilássak a forgatókönyvnek. 2001-ben, szeptember 18-án, kedden fejezte be utolsó forgatókönyvét, Saraband címmel. Saraband a rendező egyik emlékezetes alkotásához, a több mint harminc éve forgatott jelenetek egy házasságból című tv-sorozathoz kötődik, mivel annak házaspár-főhőse, Johan és Marianne áll a történet középpontjában. Bergman azonban új filmjét nem folytatásnak szánja: Egyszerűen annyira közelről ismerem őket, hogy szívesen fantáziálok az életükről.
Fordult-e akkorát a világ, hogy érdektelenné tegye Bergmant és a szenvelgő szerelmesek történetét? Mira (Jessica Chastain) és Jonathan (Oscar Isaac) egy rendkívül középszerű pár. Anyagi hátterük stabil, életkörülményeik optimálisak, barátaik pont annyi támogatást nyújtanak amennyi görbe tükröt, kislányuk csak akkor jön, ha hívják, házasságuk pedig ideális…nak tűnhet. De, mint minden házasságot, az övéket is próbák elé állítja az idő, a kérdés pedig nem is az, hogy meg tudják-e ugrani az eléjük gördülő akadályokat, sokkal inkább, hogy van-e még bennük annyi érzelem, hogy akarják? Időről időre számot vetnek magukkal és azzal, mit is jelent nekik ez a kapcsolat, majd rendre különböző eredményekre jutnak. Bár a rájuk váró fordulatok meglepőek lehetnek, erre adott reakcióik azonban bárki által átélhetőek és fájdalmasan emberiek. A Jelenetek egy házasságból egy hamisítatlan HBO sorozat, annak klasszikus értelmében. A kábel szolgáltatónak az utóbbi években volt néhány nagyon ígéretesnek tűnő, mégis színvonalon alulira sikeredő sorozata ( Tudhattad volna, Válás, A légikísérő) de most mintha újra önmagukra találtak volna, és a zseniális Easttowni rejtélyek után – ha lehet – egy még tipikusabb és minőségibb saját gyártású produkcióval állnak elő.
Értékelés: 28 szavazatból Az eredeti sorozat által boncolgatott kérdéseket lebilincselő módon újravizsgáló ötrészes miniszéria egy jelenkori amerikai házaspár szemüvegén keresztül elmélkedik a szerelemről, a gyűlöletről, a vágyról, a monogámiáról, a házasságról és a válásról. Mira (Jessica Chastain) egy techcég magabiztos, ambiciózus igazgatója, akit nem elégít ki a házassága, míg férje, az intellektuális és alkalmazkodóképes filozófiaprofesszor, Jonathan (Oscar Isaac) kétségbeesetten igyekszik érintetlenül megőrizni a kapcsolatukat. A Jelenetek egy házasságból mindvégig Jonathan és Mira sokrétű személyiségét tanulmányozza: végső soron mindketten tudják, hogy a házasságukat nem egyetlen esemény vagy hiba dönti romba. Az eredmény egy radikálisan őszinte sorozat, amely a közönség számára betekintést enged két, a gyűlölet és a szeretet érzése között szétszakadó ember magánbeszélgetéseibe. Egyéb epizódok: Stáblista:
A művészet nem vonatkoztatható el a művésztől, minden alkotásba így vagy úgy, belekerül egy darab az alkotóból is, és ez így van rendjén. Ahogy említettem, Bergmannak jó szokása jelentős mennyiséget beleszőnie a filmjeibe saját életéből. Ha a saját élményekből való építkezést spektrumként képzeljük magunk elé, akkor annak egyik végén az helyezkedik el, hogy a készítő apróbb ötletekért, párbeszédekért, konklúziókért a saját tapasztalataihoz nyúl, melytől az elkészült mű jóval kidolgozottabb, hitelesebb és átélhetőbb lesz. Erre jó példa Baumbach Házassági története, amely gyönyörűen vegyíti a rendező valós életét a megírt történettel. A spektrum másik végén pedig az áll, amikor az alkotó valamilyen traumája feldolgozásaként (vagy egyéb öncélú motivációból) kiönti magából a történteket, majd ezt művészi köntösben a közönség elé tárja. Ebben az esetben a hitelesség mutatója ugyan a csúcsra hág, és még az átélhetőség is megvalósulhat, ugyanakkor hiányzik az a fajta jótékony "felügyelet", amit az a készítő képes gyakorolni, aki kívülről is rá tud nézni saját szorult helyzetére és érzelmeitől elvonatkozatva is képes formálni a darabot.
Egy sötét titokról is lehull a lepel, ami majdnem teljesen szétzúzza a házasságukat. Egyáltalán nem egy hagyományos, romantikus történet. Házassági történet A Netflixen bemutatott Házassági történet kíméletlen őszinteséggel veszi végig egy házasság felbomlásának folyamatát és azt, hogy a két fél, Nicole (Scarlett Johansson) és Charlie (Adam Driver) összetartani családjukat gyermekük miatt. A drámában a pár kezdetben tanácsadásra jár kapcsolati problémáik miatt, de végül ezt feladják, és szétköltöznek. Bár megegyeznek, hogy válásukhoz nincs szükség ügyvédre, az anya mégis felfogad egyet, Charlie pedig fél, hogy elveszíti fia feletti felügyeleti jogát, és közben a megcsalás gyanúja is felmerül. Kék Valentin A romantikus dráma Cindy (Michelle Williams) és Dean (Ryan Gosling) hullámvölgyekkel teli kapcsolatáról szól. Eltávolodtak egymástól, kapcsolatuk széteséséhez pedig több tényező is hozzájárult, köztük az, hogy az évek során Dean alig változott, Cindynek pedig sok vágyát fel kellett adnia.
Egyáltalán nem irreális ez a felállás az emancipált Egyesült Államokban, Bergman viszont még nem mert ilyen messzire elmenni, noha Ibsen Nórája implicit módon már nála is megjelenik (a forgatókönyv szerint a második jelentben utalnak arra, hogy a Nórát nézték meg a színházban). De vajon melyikük sorsa ígér nehezebb jellemfejlődési utat? Bár gondolhatunk akár a bűnös nőre, akár az ártatlan férfira, a rendező ennél komplexebb válaszokkal állt elő. Komplexebb válaszokkal állt elő Levi többdimenziós szereplőket alkotott és nem titkolt szándéka volt ezzel a mi dolgunkat is megnehezíteni, hiszen nem tudjuk egyik fél mellett sem egyöntetűen letenni a voksunkat. A karakterek motivációja és múltjuk – kiváltképp Jonathan apjához és ortodox zsidó gyökereihez, Mira a magányhoz, munkához és anyjához köthető koncepciói – folyamatos feltárásával még közelebb kerülnek hozzánk, nem mellesleg, ők is saját magukhoz, ami a történet kulcsa lesz. Morális értékítéletet már ennek tükrében nem tudunk és voltaképpen nem is akarunk hozni.
A freskós terem több, mint három évtizedes munka után nyílt meg a látogatók előtt. A második emeleten található termekben az Esterházy családdal kapcsolatos kiállítást lehet megtekinteni. A család 1727 és 1945 között birtokolta a várat, mely mellé kastélyt is építtetett. Az egykori főúri jelenlétet korabeli bútorokkal és festményekkel berendezett enteriőrök szemléltetik, melyek főszereplői a tatai uradalom fajansz manufaktúrájában készült dísztárgyak és használati edények. A 19. századi kiállítás a grófi udvar 1867 utáni virágkorát, az itt megrendezett derbik és a vendégek számára épített színház emlékeit gyűjtötte össze. A falakon korabeli festmények mutatják be a falkavadászatok izgalmát és Tata városát a századforduló idején. A tárlat nagyon változatosan, sokoldalúan mutatja be a tatai vár múltját. Az állandó és időszakos kiállítások felejthetetlen élményt nyújtanak. Ne hagyják ki ezt a páratlan lehetőséget! További képeim:
Tata, a vizek városa A tótól mintegy öt kilométerre, a Tata szélén található Fényes tanösvény a láprétek és láperdők meséit tárja elénk. Itt enyhén szénsavas, minden évszakban 20–22 Celsius-fokos hőmérsékletű karsztvízforrások törnek felszínre. A páratlan környezet megannyi egyedülálló növény és állat otthona. A Naszály és Szomód között található Ferencmajori-halastavak a vadludak gyülekezőhelye is. Ha az időjárás is engedi, akkor a vadlúdcsapatok a délelőtti órákban a környező táplálkozó területekről ide húznak be inni, fürdőzni egy kicsit. A madarak a környék tavain éjszakáznak, és esti behúzásuk is izgalmas látnivaló. Ha ez valamilyen okból elmaradna, akkor is érdemes felkeresni a naszályi úton található Erzsébet-kilátót, amelyről pazar kilátás nyílik a tóra, ugyanis a vadludakon kívül még sok-sok madár használja a tavat. A tatai vár hét évszázada Tata egyik legismertebb látnivalója, amely hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. A vár első épülettömbjét a 14. században a Lackfi család építtette.
A tatai várat is végigkirándulhatjuk virtuálisan a vissza a múltba túrán, de egy PC-re telepíthető alkalmazással a múltba is visszautazhatunk. Szigligeti vár A Balaton-környék egyik legszebb várának története sem mostanában kezdődött, ugyanis a 13. század első felében indult az építése. A különleges panorámájú Szigligeti vár főszezonja kétségkívül a nyár, azonban télen is nyitva tart és érdemes is meglátogatni, mert ilyenkor is kínál érdekességeket: megnézhetjük például, hogyan nézett ki és funkcionált egy barokk-konyha. Természetesen a Szigligeti várban is barangolhatunk virtuálisan, ha ide kattintunk! Sümegi vár A Sümegi vár az ország egyik legszebb, viszonylag épen megmaradt középkori erődje, amelyet az elmúlt évtizedekben ugyancsak alaposan rendbe tettek. A főszezon persze Sümegen is a nyár, a történelmi lovasjátékok ideje, de meglehetősen hosszú a látnivalólista akkor is, ha télen kirándulunk arra. A közelmúltban készült el a püspöki lakószoba és tanácsterem az Öregtoronyban, illetve az alsó szinten a korabeli konyha és éléskamra, megújult a darabont szoba, a sütőházba, a bognár- és kovácsműhelybe pedig újabb, korabeli tárgyak kerültek.
Egyéb leírás A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. Luxemburgi Zsigmond király építette 1397–1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítményének helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak csak déli szárnya áll, hozzá csatlakoznak a többi rész feltárt alapfalai.
Utánuk királyi kézbe került, és ekkor, Luxemburgi Zsigmond király idején élte első fénykorát: az uralkodó négy saroktornyos, klasszikus lovagvárrá bővítette az épületet, és itt rendezte be egyik udvarát is. A vár második virágkorát később, Mátyás király idején élte. "Zsigmond inkább az országot vezette innét, Mátyást már pihenőhelyként szolgálta. Bonfini leírásaiból alkothatunk képet Mátyás uralkodása idején Tatáról. Történetírásából származik a mai napig élő legenda is, hogy Mátyásnak volt elég akarata, pénze, energiája, és vizákat telepíttetett a tatai tóba, bemutatva ezzel az ő nagyságát" – mondta Nagy Roland, a Kuny Domokos Múzeum kommunikációs munkatársa. A mohácsi csatavesztés után a vár a dunántúli végvárrendszer egyik láncszemét alkotta. A külső védmű- és várárokrendszere is ekkor épült meg. Hadászati célja inkább az volt, hogy feltartóztassa, mintsem megállítsa a török csapatokat, így Komárom és Győr előváraként a török–magyar csatározások állandó helyszíne lett, a 15 éves háborúban négyszer is gazdát cserélt.
Persze a legizgalmasabb a történelmi élménypark, ahol a középkori várak életét, a korabeli harcok menetét, az ostromok fegyvereit testközelből, interaktívan ismerhetjük meg, próbálhatjuk ki.