Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. 1389. június 15. | Az első rigómezei csata. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek. Ebben a kritikus pillanatban azonban a Lázárra féltékeny koszovói herceg, Vuk Brankovics csapataival kivált és elvonult a csatatérről.
Mivel Miloš Obilić neves hősnek számított, sok irigye is akadt, például Vuk Branković herceg, aki meggyanúsította, hogy áruló lett. Erre ő megesküdött, hogy mindjárt a második napon megöli a szultánt, hogy ártatlanságát bebizonyítsa, még akkor is, ha az életébe kerül. Így hát beszökött a török táborba, mondván, hogy át akar állni és titkos információi vannak a szerbek terveiről. A szultán megörülvén a jó hírben levő árulónak, a sátrába hívatta. Ő a porba vetette magát, és úgy tett, mintha meg akarná csókolni a szultán cipőjét. Ekkor előrántotta a tőrét, és szíven szúrta a szultánt (a tőr mérgezett volt). Miloš végül a testőrség kardcsapásainak áldozatává vált. Ezt ma egyre valószínűbbnek tartják, főleg a szultán halála miatt. A csata után is egy keresztény lovag híre terjedt el, aki a szultánt megölte. Első rigómezei csata ta 1389. Bajazid fermánjában Szulejmán bég, Bursa kádijához is egy Miloš Kupili (v. Kobilić) áll a gyilkos neveként. A történelem maga nem ismer sehol sem egy Miloš Obilićet. Ezért a történelemírás abból indul ki, hogy Miloš Obilić valójában Nikola Vratkovićnak hívták "Miloš", a "kedves" melléknévvel és Lázár feleségének a testvére volt.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft
1371-ben a Marica folyónál vívott csata nyomán török fennhatóság alá került Macedónia és Dél-Koszovó is. Az anarchiába süllyedt Szerbia trónjára ekkor került Hrebeljanovics Lázár, aki 1381-ben sikeresen visszavert egy török támadást, de öt év múlva át kellett engednie a töröknek Nis városát. 1387-ben Lázár újabb győzelmet aratott ugyan, de belátta, hogy szövetségesekre van szüksége. Megegyezett Tvrtko bosnyák királlyal, Sisman bolgár cárral, néhány albán fejedelemmel és Mircea havasalföldi vajdával, hogy együttes erővel szállnak szembe a hódítókkal. I. Kvíz: Történelemteszt: emlékeztek a legfontosabb évszámokra? - EDULINE.hu. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél (Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A források szerint a szerbek indítottak támadást, nehézlovasságuk rohama áttörte a török balszárnyat, és középen is fölénybe kerültek.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Honfoglalás kori gyűrű Rád-Kishegyről Felsőszentkirályi kun öv Névváltozatok: szellőrózsa (Jelk. 237. ), négyzetcsillag (Jelk. 191. ), hatlevelű rozetta (125 év 62. ), hatszirmú virág (Patay ArchÉrt. 1957. Dávid Júlia festőművész honlapja | Cikktár. 62. [1]) Rövidítések Naprózsa, általában hatszirmú virágforma, mely sokszor körbe van foglalva. Gyakran fordul elő a népművészeti alkotásokon, megtalálható a gömöri és erdélyi temetők fejfáin stb. Nyolcágú változatai előfordulnak a pjánobori kultúrában, a bahmutyinói kultúrában, négyágú változata a kora-avarkori leletekben, hatszirmú formája megvan a késő-avarkori leletekben, valamint egy nagymorva korabeli gombon. Hatlevelű formája megvan egy 5. századi ókeresztény oltárkorláton, mely Székesfehéron került elő, továbbá előfordul a középkori muzulmán pajzsokojn is, ami arra utal, hogy erdetileg univerzális jelkép lehetett. A heraldikához a felsőszentkirályi kun sírból előkerült öv díszei kapcsolják. Ennek aranyozott ezüstből készült naprózsás veretei között számos kettős liliomveret valamint, címeres pajzsveret is megtalálható.
A kiállítás második részébe többek között köztéri művek (például kútszobrok), a fő helyre pedig mitológiai ábrázolások kerültek. De helyet kapnak a 2000-es években készült – régi lakodalmas tárolóedényekről mintázott – nagyméretű fazekak és céhkorsók is. A művész ezek oldalát szintén népmesei motívumokkal, vagy népmondákban szereplő történet-elemekkel díszítette. A művész a kiállításmegnyitó után tárlatvezetést is tartott - A népművészetet ugyanúgy el is lehet rontani, mint ahogy fel lehet használni. Ha csak utánzásról, "leábrázolásról" szól a dolog, akkor abból giccs születik, belső mondanivaló nélkül. Tarsoly – Wikipédia. Persze nem világmegváltásra kell gondolni! A népművészet, és az abból eredeztethető műalkotások sokkal inkább a tisztaságról, őszinteségről szólnak. Ezt próbáltam az elmúlt évtizedekben átültetni a szobraimba, újraértelmezve kicsit a régi fazekashagyományokat – mondja. Németh János még mindig alkot. Nemrég éppen az Eötvös-iskola számára készített egy dombormű-vázlattervet. Az elképzelések szerint honfoglalás kori motívumok, valamint a Nap, a Hold és a csillagok szimbolikája díszíti majd az alkotást; jelezve az örök időt.
Dávid Júlia témaválasztását azzal indokolta, hogy túl sok idegen hatás ér bennünket, a körülöttünk lévő világ szilánkokra bomlik, ezért a mély tartás, az ősi töltet eltűnik. A kezdetek történelme visszaadhatja mindezt. A művésznő sajátos technikát alakított ki, az üveg mindkét oldalára fest, ezáltal áttetsző és karakteres felületek váltogatják egymást a képeken. Arra a kérdésre, hogy tartós szerelem-e az üvegfestészet, elmondta, időnként vívódik benne a textiles, úgy érzi, szívesen megszőné azt, amit megfestett. – Majd egyszer talán – tette hozzá –, ha majd lenyugodtam. Virágok a kantáron | Magyar Nemzeti Múzeum. Délmagyarország, 2005. június 18. Gonda Zsuzsa Az üvegbe öntött őserő A színhatást mindig a ráeső fény határozza meg Ismét képzőművészeti kiállításnak adott otthont a szegedi Somogyi Könyvtár. A fiatal erdélyi alkotó tárlatában ikonszerű üvegtechnikával az ősi balkáni és magyar mondavilág motívumait eleveníti fel. Dávid Júlia festő, iparművész, díszlettervező, grafikus. Megjelenésében és alkotásaiban egyaránt érezhető, szenzibilis művészegyéniség.
Csongrád környékén az ártéri erdők adták a kiváló alapanyagot, a környékbeliek ősidők óta megmunkálták a fát. Simmer Sándor gyerekkorában leste el a teknővájó cigányoktól, hogyan dolgoznak. Egy baleset vezette a fafaragás felé. Ez segített átvészelnie, ez segített felállnia a tolószékből. Szobrokat farag, ősi magyar motívumokat. Nemcsak faragja a fát, hanem ízesen, élvezetesen mesél róla, melyik forma mit jelent, miért került a szoborra. Az ősi magyar tudáskincset szeretné továbbadni. A ló és szarvas ábrázolások magyarázata, a griffek, mint a tudás őrzői, összetett története van a fából faragott alkotásoknak. Ahogyan mondja, a spirituális tudást, a szellemiséget kell lehoznia az anyagba. amikor farag. Mindig fentről lefelé haladva dolgozik, az ősi legendák, regék öltenek testet a fában. Tisza Sándor fafaragó és játékkészítő népi iparművész nemcsak alkot, tovább is adja, oktatja a fafaragás ősi mesterségét. Losonczi János tömörkényi fafaragó legfőképp a falusi életből meríti szobrai témáját.
Ezek heraldikai motívumai nagyon érdekes mesteralakos ábrázolások. Egyesek a 13. század végére datálják, mások a 14. század közepére. Nem zárható ki, hogy viselője valamilyen angol kapcsolatokkal is rendelkezett mert az egyik típusú pajzsvereten pólya fölött szarufa van, mely az angol heraldikára jellemző kompozíció, Magyarországon ismeretlen a 13-14. században és később is.
Találó triászra lelt így véleményem szerint, hiszen freskótöredékek, ikonok, imák szavatolják választásának, mint egy lehetséges elkötelezettségek és értelmezési sávnak a hitelét. Nem vagyok bizonyos abban, hogy Dávid Júliának ez a mostani korszaka az életét innentől végigkísérő. Abban hiszek, hogy méltó, szigorú mércét is álló mindaz, amit mostanában üvegre ró. Arra az üvegre, amely oly sok mindenre alkalmas: tiszta megjelenítésre éppúgy, mint önáltatásra és közbecsapásra. Szerintem nála tiszta üveg tisztán tükröz – nem hamis, hanem mesterien cizellált, szép az ablak. Kívánom: fogadja és tartsa őt szeretettel Szeged. 2004. 09. 13 Balogh Tibor Üvegkompozíciók Ősi motívumok üvegfestményeken Dávid Júlia alkotásai elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek – hangzott el a üvegfestő művész alkotásaiból Szegeden megrendezett tárlaton. A Székelyföldről elszármazott festőnő művészetének fő vonulatai közé tartoznak a szecessziós stílusú képek, a szürreális elemekkel átszőtt nonfiguratív alkotások, de talán legsikerültebb üvegfestményei a népvándorlás korának kultúráját idéző avar, szkíta és ősmagyar motívumkincseket jelenítik meg.
A Marosvásárhelyen született alkotó Kolozsváron végeztetanulmányait, majd éveken keresztül Törökországban élt. Munkásságában az erdélyi népművészet, a keleties motívumrendszer elemeit ötvözi a magyar és balkáni kultúrák misztikus eredettörténetével. Közel nyolc év munkásságát átölelő kiállítása december elsejéig látható a Somogyi Könyvtár első emeletén. - Kétségkívül kalandos és mozgalmas életútjának melyek voltak azok a fő állomásai, amelyek alkotói pályáját alakították? - Mivel gyerekként a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumba jártam, az erdélyi néprajzi kincs egész életemben meghatározó marad. A képzőművészeti órákat a Kultúrpalotában tartották, ahol minden nap láthattam a nagy mesterek freskóit, ablakfestményeit, a sajátos kalotaszegi, erdélyi ősmagyar motívumokat. Ezekből a beépült gyökerekből mindig lehet meríteni, és bevallom, visszavágyom szülővárosomba, hogy a letisztult kompozíciókat újra láthassam. Kolozsváron a textil szakon már grafikákat szőttem. Itt sokkal felszabadultabban, kötöttségek nélkül lehetett alkotni.