HUZELLA PÉTER - RÁTÓTI ZOLTÁN A bor filozófiája Hamvas Béla felvidéki magyar iró közismert könyvéből készült a szerkesztett változat amit látni fognak. Ebből emeltünk ki néhány mondatot, nevezetesen a bor szertartástana fejezetből: "Ez a rész vizsgálat tárgyává teszi hogy az ember mikor igyon, mikor ne. Hogyan igyon? Miből igyon? Egyedül, kettesben, férfival vagy nővel? Beszél a bor a munka, a bor és a séta, a bor és a fürdő, a bor és az alvás, a bor és a szerelem kapcsolatáróabályokat tartalmaz, arra vonatkozóan milyen alkalommal milyen bort kell inni, mennyit, milyen ételekre, milyen helyeken és milyen keverésben? Balassi Bálint - Ex psalmo 42. - Istenes versek. " Mindezt sok humorral hallgathatják Rátóti Zoltán Jászai –díjas, Érdemes és Kiváló művész előadásában. Méltó partnere Huzella Péter aki Kossuth –díjas zenész, gitáron énekével színesebbé teszi az előadást. Hamvas gondolatai mellett Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Márai Sándor, Zalán Tibor énekelt versei, valamint népdalok, kocsmadalok és diákdalok csendülnek fel az est során.
Az ezek közt levő strófák (2-4. és 6-8. versszak) a pillérközök. A hárompillérű versszerkezet Balassi egyik legtöbbet használt kompozíciótípusa, több mint 10 verset írt hasonló felépítésben. A hárompillérű verskompozícióban az első, a középső és az utolsó versszaknak van kiemelkedő szerepe. Az első versszak adja meg az alaphangulatot, felvázolja a vers tartalmát, gondolati lényegét. A középső az eszmei, gondolati súlypont, amely magába sűríti a mű gondolati mondanivalóját. Balassi bálint összes versei. Az utolsó strófa pedig egyfajta összegzés vagy lezárás, amely visszautal erre a lényegi mondandóra. A pillérközökben vagy köztes strófákban vannak az érvelések, illetve ezek a strófák konkretizálják a vers gondolati tartalmát. Nézzük meg, mindez hogy valósul meg az Egy katonaének ben! A pillérversszakok szentenciózusan megfogalmazzák a vitézi élet értékes és példaadó voltát, a köztes versszakok pedig életképet adnak. A realizmussal megalkotott életképet a három pillér átnemesíti, ódává emeli. Az 1. strófában a végekről ír a költő, és a végvári vitézeket szólítja meg egy költői kérdéssel.
1 Mint az szomjú szarvas, kit vadász rettentett Hegyeken-völgyeken széllyel mind kergetett, Rí, léh, s alig vehet szegény lélegzetet, Keres kútfejeket, 2 Úgy keres, Úr Isten, lelkem most tégedet, Szerte mind kiáltván az te szent nevedet, Szabadulására, hogy onts kegyelmedet, Mint forrásfejedet. 3 Ételem mert nincsen fohászkodás nélkül, Italom csak méreg keserű könyvemtűl, Midőn ily szót hallok én ellenségimtűl, Kiben lelkem elhűl, 4 Mond: Te számkivetett, nyavalyás megomlott, Amaz reménletted Istened most holott? Tőled immár régen talám elhasomlott, Hogy vagy ilyen romlott. Balassi bálint verselemzés. 5 Mely szó csak meg nem öl nagy szégyenletembe, Hogy kevély ellenség azt veti szemembe, Kin elkeseredem, s ottan jut eszembe, Mint éltem helyembe, 6 Midőn nagy sereggel, zengéssel-bongással, Templomodba mentem szentelő áldással, Szinte az ajtódig, sok szép hangossággal, Oly nagy méltósággal. 7 De te mindazáltal, szomjú lelkem, ne félj, Sőt régi Uradban minden ellen remélj, Bízván kegyelmében, higgy, és csendesen élj, Gonoszt hozzá ne vélj, 8 Mert meg megtéríti régi szerencsédet, Kiben virágoztat jókkal úgy tégedet, Tél után tavasszal mint az szép kerteket, Megáldja fejedet.
A korábban felvillanó képekben a vitézi élet kockázatosságának jelzése ellenére ennek az életnek inkább a nyalka hetykesége, férfiassága, uralkodott, az újabb képsorban viszont már árnyoldalai kerülnek előtérbe: "súlyosan vagyon az dolog harcokon", "kemény harcok", " éhség, szomjúság, nagy hévség", "véresen, sebekben halva sokan feküsznek" szembetűnő a hangulati-tartalmi ellentét a 4. és a 8. Balassi bálint verseilles. versszak zárósoraiban. Ott: a "nyugszik reggel, hol virradt" s a "mindenik lankadt s fáradt" kifejezések még csak a csataviselések utáni elnyugvást, erőt gyűjtő pihenést jelentik, itt: a "halva sokan fekszünk" s a "koporsója vitézül, holt testeknek" már az örök elnyugvást, a hősi halált tudatják. CSillogás, tavaszi verőfény övezi a vitézek török elleni küzdelmeit, de ennek az életnek természete és előbb-utóbb szükségszerűen bekövetkező végső állomása a hősi halál. A harmadik pillér a verset lezáró 9. strófa elragadtatott felkiáltással zengi az "ifjú vitézeknek" "ez világon szerte-szertén" megvalósult hírnevét örök dicsőségét.
Egy katonaének: 1589-ben a jó hírnevét elvesztegetett, mindenéből kifosztott Balassi Lengyelországban bujdosott. A haza eddig hiányzott költői szótárából, a szülőhaza csak mos szépül "édes hazává", mikor már hazátlanná vált. Búcsút mond hazájának, barátainak és mindazoknak a dolgoknak, melyeket nagyon szeretett. A költeményből hiányzik a jövő biztató reménye: a költő útja a teljes bizonytalanságba vezet. CSak a visszahúzó, a marasztaló, megszépült emlékek szerepelnek az elégiában: itt a jövőtlen múlt uralkodik. Az utolsó és az utolsó előtti töredékes strófa kivételével mindegyik versszak végén más és más csúcsformula van: ez Balassi nyelvi gazdagságát bizonyítja. A "szerelmes ellenség" nyilván Losonczy Anna. Balassi tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává. Balassi Bálint: Egy katonaének (elemzés) - verselemzes.hu. Az emlékek idézése kirostálta múltjából mindazt, ami szenny, bűn vagy szégyellni való volt, s a jelen szomorúságával szemben felragyogtatta élete valóban múlhatatlan értékeit. A költő katonai-vitézi erényeit senki sem vonhatta kétségbe: emléket állíthatott Egernek, a vitézi életforma már eltűnő hőskorának s önmagának is.
a Toldi Miklós nótájára 1 Mire most, barátom, azon kérdezkedel, Hogy éngem szerelem ennyire hajtott el? Vallyon csak te vagy-é, kit nem gyújthatott fel? Csudálom, ha néked nem volt még közöd evvel! 2 Mert indul szerelem mi természetünkbűl, Minden állatokban adatott Istentűl, Látd-é, minden állat társának mint örül? Vehetsz egyébrűl is példát, nemcsak emberrűl. 3 Vedd eszedbe csak, hogy az oktalan állat Mint őrzi, szereti, neveli ő nyáját, Kik-ki az övéért nem szánja halálát, Csak hogy azt szeresse, akinek adta magát. 4 Hol vagyon oly állat, ki szeretőjéért Halált nem szenvedne annak oltalmáért? Hát mit csudálsz rajtam, ha szerelmesemért Okos állat lévén gyötrődem nyeréséért? 5 Fulgosius egy sasról ír ilyen csudát, Ki úgy szerette, együtt nevelte lányát, Hogy csak annak vitt minden fogott madarát, Sőt leány haláláért meg is ölte magát. 6 De hagyjuk bár el ezt! Nézd, a vetemények Tavasznak örülnek, fák és minden füvek Vigadnak béjüttén, mint szeretőjeknek, Gyászokat elvetvén mind fejenként zöldülnek.
Máriapócsi könnyező kép Máriapócs: Szabolcs -Szatmár-Bereg Megye: gps/47. 877784, 22. 02374 4326 Máriapócs Kossuth tér 25. Tel. : 42/385-142 Nyitva minden nap: 8. 00-18. 00 A Szent Mihály templom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, már a 17. század óta vonzza a gyógyulni, megtérni vágyókat. Ismertté 1686-ban vált, amikor is az akkori régi fatemplomban a hívek arra figyeltek fel, hogy Szűz Mária képe könnyezik. A könnyezés a november 4-től, december 8-ig tartott. I. Lipót császár és magyar király elrendelte, hogy a könnyező képet Bécsbe szállítsák. Az eredeti kép a mai napig Bécsben található, amely már soha nem könnyezett, nem így a Pócson maradt másolat. Máriapócs könnyező mária maria favorskaya derviz. A második könnyezést 1715. augusztus 1-jén jegyezték fel, ami másnap, majd öt nap múlva is megismétlődött. A második könnyezés után Pócsot Szűz Mária kegyhellyé nyilvánították, ekkor vette fel Mária nevét is. A kép harmadik könnyezése 1905. december 3-án kezdődött. A kegykép őre vette észre és rózsaszínű kendővel fogta fel a könnycseppeket.
Vasárnap Szentmisék előtt fél órával a Szent Mihály, majd kezdéskor a Szent Miklós harang szólal meg. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Máriapócs Nemzeti Kegyhely Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Nyíregyházi Egyházmegye honlapján Máriapócsi görögkatolikus egyházközség Máriapócs - Nemzeti Kegyhely, a templom hivatalos honlapja A templom adatlapja a Műemlé
film- és fotóművészet Máriapócs Máriapócs Magyarország egyik leglátogatottabb és legnagyobb kegyhelye. Szerteágazó a minden évben meghirdetett búcsúnaptár kínálata; a könnyező Mária ikonhoz hol futók, hol motorosok, hol cigányok, hol gyerekek zarándokolnak; hétről hétre tömegeket vonz a zarándokhely. "Ma Máriától jönnek a szivek, Ma Mária-kép minden durva lábnyom. Szívemben sír a pócsi Mária Egy őszies, emlékes délutánon. A máriapócsi könnyező madonna - 2021. november 4., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. [... ] Ma egyszerűbb, emberibb a dolog, Ma már tudom, hogy nem nagy csoda élni: Egy Mária, még hogyha pócsi is, Pogányokkal is tudhat jól beszélni. Mikor már minden hit-húr elszakadt S emberben a barátja se hisz már, Jön Mária s Pócsról a búcsusok. Jön a szívünk, multunk és játszva visz már. Ma már hiszem: nagy döntés vár reám, Legyőzni mindent, mi ellenem támadt, Mutatni egy példátlan életet S nem bocsátani el az én Máriámat. " Ady Endre --- Máriapócs megkerülhetetlen, ha a magyarországi búcsújárást szeretnénk feltérképezni. A kegyhely minden évben meghirdetésre kerülő búcsú naptárában, külön hétvégét szentelnek a gyerekeknek, a betegeknek, a futóknak, az orvosoknak vagy éppen a motorosoknak.
Háromszázhuszonöt éve, 1696. november 4-én könnyezett először a máriapócsi ikon, az ismétlődő csoda révén Máriapócs Magyarország egyik legismertebb és leglátogatottabb kegyhelye lett. A Budapesttől 280, Nyíregyházától 30 kilométerre fekvő kis községet a 13. században említik először, akkor még Pócs néven. A török hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedett, az 1600-as években görög katolikus ruténekkel telepítették újra. 1676-ban az akkori bíró, Csigri László a töröktől való megszabadulásáért hálából "hat magyar forintokért" fogadalmi képet festetett a helyi pap öccsével. Máriapócsi Szent Mihály főangyal görögkatolikus templom - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Az árat a bíró végül nem tudta kifizetni, ezt egy tehetős polgár, Hurta Lőrinc tette meg, az ikont pedig a templomnak ajándékozta. A világhírűvé vált ikont temperával festették jávorfára, mérete 50×70 centiméter. A bal karján a Kisdedet tartó Mária jobb karjával fiára mutat, a Megváltó jobb kezét áldásra emeli, baljában háromágú, liliomszerű virágot tart. Fejük körül dicsfény, illetve görög betűs rövidítéssel a Jézus Krisztus és Isten Anyja rövidítése olvasható, a két felső sarokban egy-egy kerub látható.