Üdvözlünk a hosszú és rövid romantikus versek, megható, szép szerelmes költemények online gyűjteményében. Válogass kedvedre a vidám és szomorú hangulatú írások közül, ha valamelyik elnyerte tetszésedet és úgy érzed érdemes, oszd meg a többekkel is! A válogatott versgyűjteményében megtalálhatók ismert költők és amatőr poéták versei, ha van számunkra saját költeményed, küldd be bátran! Szerelmes versek, szép idézetek mindenkinek. Most adá virágom nekem bokrétáját, Magához hasonló szerelmes virágát, Kiben violáját kötötte rózsáját: Úgy tetszik, hogy értem ebből ő akaratját. vers folytatása >>> Nos, vége! s bármily fájó íz is, Úgy fáj-e, mint hivém? Balassi bálint verselemzés. Ejh! jójszakát cseveg a csíz is Már a tornác ivén! Én nem tudom mi ez, de jó nagyon, Elrévedezni némely szavadon, mint alkonyég felhőjén, mely ragyog, És rajta túl derengő csillagok. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt. Még ifjú szivemben a lángsugarú nyár S még benne virít az egész kikelet, De íme, sötét hajam őszbe vegyűl már, A tél dere már megüté fejemet.
Óh, végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege! Kiknek ez világon szerteszerént vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe! A vers a katonaélet és a hős végvári vitézek dicséretét zengi. A megénekelt tárgy, a bemutatott életanyag a költő személyes tapasztalatán alapuló, hiteles kordokumentáció. Pontosan és belülről mutatja be a végvári vitézek mindennapjait, a 16. Balassi Bálint vitézi versei -. századi katonaélet valóságát, amelyet ő maga is jól ismert. Ez annyira így van, hogy Julow Viktor egyenesen a "vitéz hadnagy" Balassi szónoklataként, buzdító beszédeként értelmezte a verset, mivel az Egy katonaének az önkéntes portyázástól a temetetlen holttestekig csupa olyasmiről szól, ami a harcosok mindennapi életének, feladatkörének, életformájának része volt. Ugyanakkor a mű több, mint korrajz, hiszen Balassi a harmónia utáni vágy áról is vall benne: egy olyan világ után sóvárog, amelyben a férfias, bátor helytállás, a tisztelet, a becsület, az önzetlenség erkölcsi értékei győzedelmeskednek.
Veres zászlók alatt lobogós kopiát vitézek ott viselik, Roppant sereg előtt távol az sík mezőt széllyel nyargalják, nézik; Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik. Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak, hogyha trombita riadt, Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll, nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éjten-éjjel csataviseléssel mindenik lankadt s fáradt. Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak, Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak, Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók, vagdalkoznak, futtatnak. Ellenséget látván örömmel kiáltván ők kopiákot törnek, S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek, Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek. Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló oskolájok, Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség s fáradtság múlatságok. Balassi bálint verseilles. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek.
A nagy széles mező, s a szép liget erdő sétáló palotájuk, Az utaknak lese, kemény harcok helye tanuló iskolájuk, Csatán való éhség, szomjúság s nagy hévség, fáradság mulatságuk. Az éles szablyákban örvendeznek méltán, mert ők fejeket szednek, Viadalhelyeken véresen, sebesen, halva sokan feküsznek, Sok vad, madár gyomra gyakran koporsója vitézül halt testüknek. Ó végbelieknek, ifjú vitézeknek dicséretes serege, Kiknek e világon szerte szerint vagyon mindeneknél jó neve, Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel áldjon Isten mezőkbe'.
Az Egy katonaének első és utolsó strófája elkülönül a többitől és keretet alkot, aminek a sajátos beszédhelyzet az oka. A keretversszakokban a lírai én a vitézekhez beszél, akiket meg is szólít, míg a vers többi részében az olvasóhoz intézi szavait, a vitézekről pedig harmadik személyben beszél. Balassi Bálint - Ex psalmo 42. - Istenes versek. A műben a jövőtlen múlt uralkodik: hiányzik belőle a jövőkép, a reménykedés, a biztatás. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
A Lotharingiai Károly vezette győztes szentendrei csata (1684) emlékét ma emléktábla őrzi a Károly utca egyik épületének falán. A török uralmat a várdombi templom is csak nagy károsodással vészelte át. Huszonhat évvel a török alóli felszabadulás után, 1710-ben építették újjá. Ekkor nyerte el mai, barokk formáját. Mai program szentendre program. Legutóbb 1987-88-ban, a város II. világháború utáni történetében páratlan társadalmi összefogással ismét restaurálták. A várdombi r. k. plébániatemplom ma a város legjelentősebb műemléke, egyetlen látható középkori eredetű épülete, a város szíve, szimbóluma. Tere nyári rendezvények színhelye, természetes kilátóhely, ahonnan széttekintve ma már a szerbek építette XVIII. századi város képe tárul a szemlélődő elé.
2014. december 11-én iskolánkba látogattak a Magyar Színház KiBelátó Programjának színházpedagógusai. A nagysikerű Rumini előadáshoz kapcsolódóan izgalmas játékban lehetett része a könyvtárba látogató 3-4. osztályos gyerekeknek. A színházpedagógiai program célja, hogy a színház közönségét minél tágabb körben megszólítsák. A színházpedagógus egyfajta mediátori szerepet tölt be, a gyerekeket érintő, aktuális témákat, kérdéseket vet fel. Az első 20 perc programja szorosan kapcsolódott a Magyar Színház Rumini előadásához. Program - Szentendrei Médiaközpont. Orsi és Réka az előadás hangulatáról, magáról a színdarabról kérdezgette a gyerekeket. Ezután két izgalmas játék következett: az "Add tovább" és a "Szobros játék". A fotók is tanúskodnak arról, mennyire élvezték a gyerekek a játékokat. Egymás szavába vágva, nevetve követték a két színházpedagógus utasításait, akik a maguk közvetlen stílusában hamar belopták magukat a gyerekek szívébe. A Rumini Ferrit-szigeten igazi mai, modern gyerekregény: a főhős a maga csínytevéseivel akár egy 21. századi diák is lehetne.
A feltárt közel száz sír hazánk eddig ismert legnagyobb longobárd temetője. A longobárdok után ideérkező avarok két és fél évszázados uralmának már több helyi emléke is van. A legértékesebbek az itt talált pompás arany és ezüst sírleletek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a ázad elején Szentendre egy avar törzs fejedelmi központja lehetett. Az avar ötvösművészet eme remekeit a budapesti Nemzeti Múzeumban őrzik. forrás: