Konsztantinoszt (1448–1453), aki azzal kényszerül szembenézni, hogy ha városa elesik, akkor a Keletrómai Birodalom utolsó császáraként fog bevonulni a világtörténelembe. A történet az ellentéteket jól érzékelhetően nem a két uralkodó, hanem a hívekkel való érdekellentétekre helyezi a hangsúlyt. A főurak azok, akik mindkét oldal hátterében meghúzódva, befolyásuk és hatalmuk által semmitől sem riadnak vissza. Az Oszmán Birodalom felemelkedése / Az új szultán. Ennek révén pedig nem igazán tudunk állást foglalni egyik oldal mellett sem, hiszen nyilvánvalóvá válik a történések közepette, hogy mindkét birodalom uralkodója voltaképpen az elvárásokon és a kívánalmakon túl az életben maradásért küzd. Láthatjuk Konstantinápoly utcáit, ahol a nép az életét féltve menekül és küzd kitartóan, miközben tudják, hogy nem menekülhetnek el a sorsuk elől. Ezzel szemben, az oszmán táborban viszont Mohamed szultán az események közepette kétségek közt őrlődik, hiszen két lehetőség áll fenn számára: vagy óriási diadalt arat, vagy végzetesen elbukik az oszmán főurak intrikáinak eredményeként.
Sorozat 50perc Dokumentum, War & Politics, Action & Adventure, 7. 3 IMDb Sorozat tartalma II. Mehmed oszmán szultán nagyívű hódító hadjáratra indul a bizánci főváros, Konstantinápoly bevételére, és ezzel évszázadokra meghatározza a történelem alakulását. Évadok száma: 1 Stáb: Kelly McPherson, Csatorna: Netflix Főszereplők: Ilayda Akdoğan, Cem Yiğit Üzümoğlu, Tommaso Basili,
Értékelés: 8 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: 1451: 19 évesen II. Mehmed lesz a Török Birodalom szultánja. Álma _ csakúgy, mint apjának _ hogy bevegye Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom legendás fővárosát. A műsor ismertetése: Ez II. Az oszmán birodalom felemelkedése. Mehmed szultán eredettörténete, és a Török Birodalom felemelkedésének története Konstantinápoly legendás ostromán és rákövetkező, 1453 májusi bukásán keresztül elmesélve. Évadok: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A világ nem normalizálódik már a mi életünkben. Az atomháború mindig is valós lehetőség és fenyegetés volt, most legalább mindenki tudomást is vesz róla. Biztos, hogy van is néhány eszelős, aki szerint az atomháború nem is lenne annyira rossz (igen, ahogy vírustagadók és laposföldhívők is vannak, meg persze szimpla fanatikusok). Döntéshozók közelében is lehetnek eszelősök, sőt ők maguk is lehetnek azok. Oszmán Birodalom Felemelkedése és Bukása - YouTube. Ezzel együtt egyik fél sem akar atomháborút. Az eszkalációs szcenárió atomtámadás esetén nem szükségszerűség: bármikor lehet nemet mondani. Teljesen rossz irányba megy a világ. A klímajelentésnek kéne a legfontosabb témának lennie, és azonnali egyöntetű világméretű összefogásra van szükség.
És markánsan eltér az elmúlt hetek, hónapok sajtóból megismert közvélemény-kutatási eredményeitől. Plescia két dolgot hangsúlyozott: nem hagyományos választási közvélemény-kutatásról van szó, nem a választás eredményét próbálták modellezni, a mintában valamennyire felülreprezentáltak a magasan kvalifikált választók. A megkérdezettek 70 százaléka mondta biztosra a részvételét. A kutatás szerint a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra, vagyis a különbség 12 százalék. Ez még a képzettebbek felülreprezentáltsága mellett is komoly különbség. A nem biztos szavazók nagyjából egyharmada szavazna az ellenzéki összefogásra, és kétharmada a Fideszre. Arra, hogy a valós pártpreferenciákat az eddig ismert közvélemény-kutatások nem feltétlenül tükrözik, Karácsony Gergely főpolgármester beszélt tegnap. Választás - Közvélemény-kutatás, statisztika. Szerinte a választás kimenetelére csak a korábbi választási eredmények alapján lehet következtetni, és ha a mostani adatokat a kutatók úgy korrigálnák, amennyivel a 2019-es, hétszázalékos győzelme eltért a várakozásoktól, akkor azt kéne mondaniuk, hogy ellenzéki győzelem várható, csak ezt nem merik megkockáztatni.
2019 januárja óta nem volt ilyen alacsony a bizonytalanok aránya. Az ellenzék és a Fidesz is erősödött, de a kormánypárt hívei elszántábbak. Az IDEA Intézet reprezentatív felmérése szerint az orosz-ukrán háború óta a két nagy politikai tömb erősödött. A teljes népességen belül a Fidesz−KDNP listája 2, az Egységben Magyarországért é 3 százalékponttal emelkedett. Újra nyílttá vált a küzdelem, miután a bizonytalanok aránya és a kisebb pártok támogatottsága csökkent. A két nagy választói tömb 5 százaléknyi szavazót vonzott magához, ami szokatlanul nagy arányú mozgást, azt jelzi, hogy a választók elindultak a politikai játéktér meghatározó szereplői felé. Választási közvélemény kutatás. Ezzel a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is távolabb került a parlamenti bejutási küszöbtől. A biztos szavazóknál a Fidesz–KDNP előnye, szavazói elszántsága miatt, 1 százalékponttal tovább nőtt, elérte az 50 százalékot, míg az ellenzéké 1 százalékponttal 43 százalékra csökkent. Ebben a körben sincs más párt, amely elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot.
Minden szava figyelmes olvasóhoz jut. A oldalon is megtalálja a blog valamennyi posztját, plusz még extra érdekességeket érintkező témákban. A oldalt követve pedig úgy értesülhet angol nyelvű posztjainkról, hogy semmi másról nem kap üzenetet. Az Instagram oldalunk egyelőre nem túl szorgalmas, de azért ott is megtalálja a legérdekesebb ábrák egy részét. Ki a szerkesztő? Munkaidőben a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatóprofesszora vagyok. Szakterületeim a választói magatartás, a kutatás-módszertan, és a választási rendszerek. 1990 óta foglalkozom ezekkel a témákkal, és azóta kb. 40 tudományos célú kérdőíves vizsgálatot vezettem Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Romániában. 48 perc – A kutatási adatok ellenére egyáltalán nem lefutott meccs a vasárnapi voksolás | hirado.hu. Idézettségi adataimat itt találja meg. Első olyan cikkeim, amiben mások közvélemény-kutatásait értékeltem, 1998-ban jelentek meg a nyomtatott Magyar Hirlapban és másutt. Politikai aktivistaként a Közös Ország Mozgalom taktikai szavazást támogató közvélemény-kutatásain és hétpárti támogatottságú választási törvényjavaslatán, illetve választási megfigyelőként és szavazatszámlálóként dolgoztam.
Az ellenzék szimpatizánsainak 44 százaléka még abban sem biztos, hogy Márki-Zay Péter jobb miniszterelnök lenne Orbán Viktornál, ami a Nézőpont szerint azt bizonyítja, hogy a baloldali kormányfőjelöltnek nincs felhajtóereje a szavazatmaximalizáláshoz. A Századvég márciusi felmérése szerint a magyarok 62 százaléka Orbán Viktort látná szívesebben az ország élén a következő négy évben, míg Márki-Zay Péter megválasztását csak 32 százalékuk támogatja. A Publicus Intézet március 7-11. között készült felmérése szerint ha most lennének országgyűlési választások, a válaszadók 33 százaléka a Fidesz-KDNP szövetségre, 31 százaléka pedig az Egységben Magyarországért szövetségre szavazna – az összes megkérdezett körében. A Medián február 22-26. közötti, a HVG megbízásából készült adatfelvétele azt mutatja, hogy a Fidesz tovább erősödött, különösen a háború kitörése utáni napokban. A választani tudó biztos szavazók között 49 százalék a kormánypárti, 43 százalék az Egységben Magyarországért baloldali lista híveinek aránya.