történelem 2021. 06. 02. 07:30 Szeptember 21-ig a cívisvárost további öt nagy légitámadás érte. 1944. Örökké emlékeznünk kell, hogy újra ne történhessen meg. június 2-án, pénteken 9 órakor megkezdődött Debrecen első szőnyegbombázása. A Debreczeni Képes Kalendáriom 1945-ös száma szerint a támadás főleg a város déli felét érte, Nagyállomás központtal. A legtöbbet az Erzsébet, Tóth Árpád, Hunyadi, a főutca déli része szenvedte, s bombák estek az északkeleti városrészben is az Ajtó, Pereces és Gólya utcán. Fotó: Fortepan / National Archives Éjjel-nappal folyt a romok eltakarítása, melyek felett fekete, nehéz szagú por és füst terjengett. A poros utcákon mentő-, tűzoltóautók száguldoztak, lapátos, csákányos emberek siettek az áldozatok és a rom alá került óvóhelyek kibontására. A halottak első nagy csoportját június 5-én temették el. Az erős szél is fokozta A korabeli híradások kitértek arra is, hogy a várost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomás mellett a lakóövezetekre is estek.
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár több mint hatvan egyéb gyűjteményt egyesítő, nemrégiben megújult, látványelemekkel is gazdagított Adatbázisok Online felületén érhető el, ide kattintva. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Átlépte hatvanezret a koronavírus-járványban meghaltak száma Olaszországban az egészségügyi minisztérium vasárnap esti adatai szerint. A halottak száma 60 078, ezer lakosra egy halott jut. Az elmúlt egy nap alatt 564 beteg halt meg, egy nappal korábban 662. Csütörtök óta fokozatosan csökken a halottak napi száma, miután december 3-án 993-an haltak meg, ami a legmagasabb szám volt a járvány kezdete óta. A fertőzöttek száma február óta túllépte az 1, 7 milliót. A fertőzöttek és halottak aránya 3, 47, ami a második legmagasabb arány Európában a Nagy Britanniában mért 3, 55-ös adat után – közölte az MTI. Egy nap alatt több mint 18 ezer új fertőzöttek regisztráltak az egy nappal korábbi több mint 21 ezerhez képest, de harmincezerrel kevesebb teszteléssel. 1 világháború halottak száma kalkulátor. Napok óta először emelkedett az aktív fertőzöttek száma, továbbra is meghaladja 755 ezret. Kórházban több mint 30 ezren vannak, és 3454-re csökkent az intenzív osztályokon kezeltek száma. A legtöbb fertőzöttet továbbra is az északi Venetóban és Lombardiában, valamint a déli Pugliában szűrik.
Szent László koponyacsont-ereklyéje pénteken 17 órakor érkezik a Kossuth térre, majd onnan ünnepélyes körmenetben viszik a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházba. Itt 18 órakor dr. Veres András győri püspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke vezetésével mutatnak be szentmisét. Az ereklye előtti tiszteletadásra 21 óráig lesz lehetőség. A Szent László király vezette szabolcsi zsinat 925. éves évfordulója is idén van. Ennek alkalmából másnap, június 24-én a Tisza-menti ősi településre zarándokol a relikvia a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Szent László-évhez kapcsolódó központi rendezvényére. A földvár melletti oltárnál Erdő Péter bíboros mutat be szentmisét, amelyen részt vesznek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, valamint a határon túli egyházmegyék püspökei is. Az 1095-ben elhunyt lovagkirályt először Somogyváron, majd Nagyváradon temették el. Sírjánál már a kezdetekben csodálatos gyógyulások történtek, így III. Celestin pápa 1192-ben szentté avatta. A harmadik legfontosabb nemzeti ereklye látogat Nyíregyházára - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba helyezték át.
Később azonban II. József cseh vitézeket rendelt ki az ereklye őrzésére, majd 1865-től az esztergomi érsekség őrizte. A millenniumi ünnepségek után, 1900-ban került vissza (akkor már) Budapestre. Szálasi idejében a Szent Jobb nyugatra került, s egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Az amerikai hadsereg talált rá, s a salzburgi érseknek adták át megőrzésre. Később az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Salzburgból végül Magyarországra 1945 augusztusában. Az amerikai küldöttség egyik tagja egy magyar származású ezredes, Kovach György volt. Az 1945-ös ünnepség után visszakerült az angolkisasszonyokhoz, majd előbb a Szent István-bazilika páncélszekrényébe, végül 1987-ben az újonnan épült Szent Jobb-kápolnába került, ahol a mai napig megtekinthető. 250 éve érkezett haza a Szent Jobb Raguzából - Karpat.in.ua. Az ereklyét többször is vizsgálatoknak vetették alá, amelynek során 1951-ben Bochkor Ádám orvos megállapította, hogy a mumifikálódás természetes volt, amely a meleg, száraz levegő hatására következett be. 1988-ban Szentágothati János, majd 1999-ben Réthelyi Miklós professzorok végeztek anatómiai vizsgálatokat.
Szózat (1835-1836) Vörösmarty Mihály 1836-ban írta meg versét, majd a költeményre Egressy Béni írt zenét 1843-ban, amikor annak megzenésítésére Bartay András, nemzeti színházi igazgató pályadíjat tűzött ki. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban. A Szózatot második himnuszunknak is nevezik. Sokáig vita tárgya volt, hogy a Himnusz vagy a Szózat legyen a nemzeti himnuszunk. BOON - A keresztény magyar állam megteremtője. Nemzeti dal (1848) A Nemzeti dal Petőfi Sándor egyik legismertebb verse, amely – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt. Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta, eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset. A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtattatott az elfoglalt Landerer-nyomdában (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a verset és emlékezetből diktálta le).
M árcius 14-én 17. 30-kor Székelyföldi pecsétek és címerek címmel nyílik időszakos kiállítás a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. Külön tározóban látható a székelyek – mondhatni – legfontosabb ereklyéje, az 1659-ben készült székely nemzet pecsétje. a székely nemzet pecsétje, amelyből egyetlen darab készült 1659-ben (fotó:Dénes Emese, Krónika) "Ezt a gyűjteményt én gyakorlatilag Zepeczáner Jenő nyugállományba vonult muzeológus kollégámtól vettem át, aki Székelyudvarhelyen állíttatta ki legelőször a Haáz Rezső Múzeumban" – emelte ki Csergő Tibor történész, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, a kiállítás itteni rendezője. Hozzátette, a pecsétek és pecsétnyomók eredetiek, és a székelyföldi múzeumok gyűjteményeiből valók. Három műtárgyat kolozsvári múzeumoktól kölcsönöztek, ezek között található az egész tárlat legfontosabb eleme, egy "ereklye", a székely nemzet pecsétje. Emellett a legnagyobb teremben elhelyezett pannókon is láthatók pecsétreprodukciók, pecsétlenyomatok, amelyek kiegészítik, gazdagabbá teszik a tárlatot, ezek Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére készültek.
A koponyaereklye előbb Nagyváradra került, jelenleg a győri bazilika Héderváry-kápolnája ad otthont neki. Szent László jól ismert hermája jelenleg nincs szállítható állapotban, így az ereklye egy új, díszes tartóban érkezik Nyíregyházára. A nyíregyházi és a szabolcsi rendezvény részletes programja itt található. Zadubenszki Norbert