A Keszthelyi-medence közepén vízfelszínen 70 mikrogramm/liter klorofillkoncentrációt is mértek, valamint a toxintermelésre is képes cianobaktériumok egyeduralmát tapasztalták a vízmintában. Vélhetően a partközelben látható algásodások esetében is hasonló eredményre jutott volna a vízfelszíni vizsgálat. Kotorják a Balatont a tó nyugati medencéjében, a balatongyöröki part közelében az elszaporodott kékalga miatt Fotó: MTI / Varga György A kutató elmondta: kedden Balatonfűzfőtől Keszthelyig végigvizsgálták a Balaton vizét. A tapasztaltak szerint az algásodás mértéke a két hete végzett utolsó mérés óta megduplázódott, a nyugati medencére jellemző, a keleti medencében számottevően kisebb. Kék alga kites.com. Felhívta a figyelmet arra: a kékalga toxinja fürdőzőknél allergiás bőrreakciót, kiütést, szemirritációt okozhat, ami elkerülhető a fürdőzés utáni zuhanyzással. Ha kisgyermekek ebből a vízből nyelnek, a szervezetükbe jutó toxin hasmenést okozhat. Ezért célszerű lenne legalább hetente ellenőrizni a strandok vízminőségét – javasolta a professzor.
Egyelőre itt még nem tartunk, de ha nagyon ragaszkodunk a definíciókhoz, Balatongyörök térségében az algakoncentráció hosszabb-rövidebb időre már az idén nyáron is átlépte az egészségügyi határértéket egy-két öblözetben. A folytatásban pedig bármi megtörténhet. "Az algavirágzás a meglévő tápanyagok mellett nagyban függ az időjárástól: a kánikulát felfutás követi, míg esős, hűvösebb időben visszaszorul. Kékalga - Tudástár. A legutóbbi, július 31-én végzett vizsgálatok sehol nem mutattak ki határérték feletti szennyezést, de egy újabb meleg, napos időszak gyors változást okozhat. Lehet, hogy még a nyáron eléri azt a szintet, amit már nem lehet tolerálni, de egyelőre semmi nem biztos" – mondja a professzor. Hozzáteszi, hogy az ÖK BLI kutatóinak dolga a tudományos eredmények közlése, a következtetések levonása, a tiltás esetleges elrendelése már az illetékes hatóságok feladatköre. Fotó: Nicolas Armer /picture alliance /Getty Images Jött az iszonyat Meglátjuk, mi lesz, ne fessük az ördögöt a falra. Térjünk át inkább arra, amire legjobb kutatóink ezekben a percekben is keresik a választ: mi okozhatja a kékalgák virágzását?
Miért veszélyeztetik a fürdőzőket a kékmoszatok? "A baktériumok egyik törzsét a cianobaktériumok, avagy kékmoszatok, kékbaktériumok alkotják. Ezek egysejtűek, amelyeknek a belsejében jellegzetes gázüregek láthatók. Gyakran több ezer sejt összeáll és szerkezet nélküli sejtkolóniát alkot, különösen a bőséges növényi tápanyagot tartalmazó édesvizekben, nyáron. A kékalga tömeges megjelenését nevezi a népnyelv » vízvirágzásnak «, ám ez cseppet sem ártalmatlan, szemet gyönyörködtető jelenség – foglalja össze a tudnivalókat a kékmoszatokról Gedai Zsuzsanna biológus. – Ilyenkor ugyanis mérgező törzseik is megjelenhetnek. A Balaton jellemző cianobaktériumai potenciális toxintermelők, és mérgeik irritáló, májkárosító, még rákkeltő hatást is kiválthatnak. Megmérgezhetik a halakat, de nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek. Az orrba, szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-irritációt, asztmatikus tüneteket okozhatnak, a bőrt irritálhatják, ha pedig a gyerekek a vízzel véletlenül lenyelik, lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. "
(Régebben csárda állt e helyen. ) Hálóvetők nyomában Kisvártatva balra fordulunk, és kővel felszórt úton kezdjük meg túránk utolsó szakaszát. A P jelzés jobbra hagyja el az erdészeti utat - itt egyenesen tovább gyalogolva lehetőség van rövidítésre Fenyőfő felé. Tagolt mikrodomborzat jellemzi a kellemesen hullámzó terepet. Végül beérünk a Hálóvető-árokba, amely már nem tartogat kihívást megfáradt lábainknak. A völgy neve fenyőfői vadhajtásokra utal, amiken az apróvadat rendszerint keresztben kifeszített hálókkal ejtették el. Kőris hegy magassága. A szelíd, szélesedő árok talpán egyre puhábbak a léptek, ahogy megjelenik a homok, balra, a fák mögé tekintve pedig a Lyukaskő szirtje jelzi, hogy karsztvidéken járunk - igaz, bejáratát földomlás torlaszolta el. Zárásként ismét az ősfenyvest érintjük. Egy elágazásában balra térünk a Z jelzésre, mely kilép a fenyőfői bekötőútra, és a templomot kerülve visszaterel a központba.
Korábban a maitól eltérő klímán, a fennsíkperem forrásaiból táplált patakok e puha rétegekbe vágták kis völgyeiket, melyeknek túránkon az alsó végeit keresztezzük. Tovább tagolja a terepet, és megdermedt hullámokat alkot a korábban a szél által redőkbe rendezett homok, melynek hátán sok helyen félig nyílt, kellemesen hajló rétek nyújtóznak. A meredek falú, szűk árkok és az északias kitettség egyedi mikroklíma-viszonyokat teremt: szoros közelségben vannak jelen hűvöset kedvelő és napfényre kiéhezett, illetve hegy- és síkvidéki fajok. A meglepően hangulatos útszakaszon elhaladunk a Schandl-kereszt és pihenője mellett (a névadó család egy tagjának állít emléket), és egy kisebb kőfejtő peremét is érintjük. Egyre nagyobb szintkülönbségeket küzdünk le, mígnem a Bécsi-árok kapujába jutunk. Kris hegy magassága . A balra kiágazó Z+ jelzés hosszú szakaszon kényelmes sétát tartogat, csak a végén dolgoztat meg igazán - cserébe túránk legszebb, vadregényes szakaszát, az egykori Bakony-erdő hangulatának darabkáját kínálja.
(Már ameddig nem történik jelentős fakitermelés: a túra bejárásának időpontjában [2018 ősze] üdítően tömött, zárt erdőség fedte a völgyet, de a munkagépek jelenléte és a különböző irányokból hallott fűrészzaj baljós előjel. ) A Bécsi-árok varázserdejében Megváltozik a táj: zárt, sötét árnyvidék a Bécsi-árok. A hosszú folyosó dolomit és mészkő határán, a kőzetrögöket elválasztó vetővonalon fejlődött ki; egy rég eltűnt, időszakos vízfolyás mélyítette. Látnivalók - HelyiVilaga.hu. A hűs, északi lejtőt hatalmas bükkös fedi, a szálerdőt néhol (főként az oldalról csatlakozó völgyecskékben) természetes állományok foltozzák: ezeken a pontokon matuzsálemi példányok, a fiatal egyedek alkotta zöld szőnyegen heverő holtfák és nehezen áthatolható, sűrű erdők őrzik a mára átalakult, járatlan rengeteg, a Bakony-erdő képét. A fehérlő sziklákkal is pöttyözött, varázslatos, vadregényes atmoszférájú erdővidék egyre szebb, ahogy törünk előre. Végül összeszűkülnek az oldalfalak, és az aljnövényzet teljesen beborítja a talajt, hiszen a szellősen települt rengetegben fénypászták sokasága ér le a földig.
Előző túraszakasz (7. Nagyvázsony – Városlőd) · Következő túraszakasz (9. Zirc – Csókakő)