Jelen esetben az iskoláskori kompetenciáról lesz szó, annak is a pubertáskori, és az azt megelőző időszakáról. Motoros képességek fejlesztése a serdülést megelőző időszakban A serdülést megelőző időszak az iskoláskorban elvileg a legkiegyensúlyozottabb időszak lehetne, ha nem jelenne meg ebben a korban már a teljesítménykényszer különböző területeken. Erre az időszakra jellemző a nagyfokú mozgásigény, mely könnyen irányítható helyes irányba. Motoros képességek fejlesztése gyermekkorban | Egészségmagazin.com. A koordinációs képességek ekkor fejleszthetők a legjobban, melyre szükség is van, hiszen sok képesség a későbbi szakaszokban egyáltalán nem, vagy pedig csak nagyon minimálisan fejleszthető. Ekkor még könnyen tanul a gyermek, bár hamar el is felejt különböző mozgásformákat. Fontos figyelni az ortopédiai problémákra, hiszen a csontszövet szerkezete még fejletlen lehet, ezért túlterhelés jelentkezhet. Motoros képességek fejlesztése a serdülőkor alatt Még általános iskolában történik a nagy változás, ugyanis bekövetkezik a serdülőkor, mely egy viharos időszak a gyermek életében.
A motoros képességek fejlődése-fejlesztése, a mozgásos cselekvéstanulás-tanítás, éppen a fent vázolt életigények és az ifjúság alkotó felnőtt életre való felkészítése miatt, központi kérdései az általános iskolai testnevelésnek. Ezért e kérdéskör tanulmányozása, az ezzel kapcsolatos elvek, elméletek, módszerek, eljárások megismerése és elsajátítása, elengedhetetlenül szükséges az e korosztály nevelésére-oktatására készülő testnevelő szakembereknek. A jegyzet megjelentetése, a testnevelő pedagógusképzés sürgető igénye. A sürgető szükségességnek több oka is van. A legfontosabbak közül az alábbiakban sorolunk fel néhányat. A testneveléstudományban, s e tudományterület kutatásában az elmúlt két évtizedben minőségi változás következett be. Motoros kepessegek fejlesztese. Ez mindenek előtt annak köszönhető, hogy jelentősen módosultak interdiszciplinális kapcsolatai. A vizsgálódások, kutatások, az elemző értékelések, - többek között a motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás terén is - új ismeretekhez, eredményekhez vezettek.
3. 2 Terhelési sajátosságok 72-73 3. 3 A motoros képességek fejlesztésének módszerei 73-75 3. 4 Az izomerő fejlesztése 75-82 3. 4. 1 Erőfajták 77-78 3. 2 Az erőfejlődés életkori lefutása 79-82 3. 5 Állóképesség 82-90 3. 5. 1 Alapállóképesség 84-85 3. 2 Erőállóképesség 85-86 3. 3 Gyorsasági állóképesség 86 3. 4 Az állóképesség fejlesztésében alkalmazható normák 86-90 3. 6. 1 A gyorsaság megnyilvánulási formái 91-92 3. 7 A koordinációs képességek fejlesztése 93-103 3. 7. Motoros képességek | Testnevelés tantárgy-pedagógia I. A motoros képességek jellemzői látássérülés esetén. 2 A koordinációs képességek fejlesztésének módszerei 95-103 3. 8 Mozgékonyság, hajlékonyság 103-106 3. 1 A mozgékonyság, hajlékonyság fejlesztése 104-106 Nyújtó, lazító gyakorlatok 105-106 3. 9 Testtartás 106-108 3. 9. 1 Módszerek a testtartás javítására 107-108 3. 10 A terhelés ellenőrzés és elemzése 108-109 3. 11 Motoros képességek fejlődése és fejlesztése az általános iskolás életkorban. A tanulók mozgásfejlődése. 109-113 Gyermekkori mozgásfejlődés fő jellemzői 109 Mozgástudás az iskola megkezdésekor 109-112 Serdülőkori mozgásfejlődés 112-113 Jegyzetek és irodalom 113 4.
A mozgásos cselekvéstanulás a születéssel kezdődik, - döntő szakasza a "felnőtt életre" való felkészülésidőszakára tevődik - és az ember életének végéig tart. Sportorvosi Központ - Motoros képességek fejlesztése. A mozgásos cselekvések tanulása, felhasználása, alkalmazása végigkíséri egész életünket, normális életvezetésünk, élettevékenységünk elválaszthatatlan és szükségszerű része. Ma már igazolt és bizonyított tény, hogy a célirányos mozgásos cselekvések - az ingerhatásokhoz való fokozott alkalmazkodás következményeként - nemcsak az emberek szervezetében, a szervrendszerek felépítésében és működésében eredményeznek kedvező változásokat, hanem jelentős szerepük van a legkülönbözőbb személyiségtulajdonságok alakulásában. ^ mozgásos cselekvések elengedhetetlen és alapvető feltételei a pszichikus funkciók és folyamatok, a pszichikum fejlődésének. E cselekvések nélkül, vagy e cselekvések nem megfelelő biztosításával, különösen a fiatal életkorban, a személyiség nemcsak "testileg", hanem a pszichikus képességek egésze, illetve bizonyos részei vonatkozásában is retardált lesz, vagy olyan deficitek keletkeznek, amelyek nem pótolhatók.
Ahhoz, hogy ez a kettő dolog teljesüljön, az izmoknak elegendő tápanyag és oxigén kell, és jókor kell megkapniuk a parancsot, hogy végezzük a dolgukat. A parancs kiadásához észlelnie kell a játékszituációt és meghoznia egy döntést, hogy hol és mikor fog ütni, elővenni a technikai repertoárból a mozdulatot. A parancs végrehajtásához az idegeknek tökéletesen kell szabályozniuk az izomzatot. Ez mind semmit nem ér, hogyha a játékos nem készül a helyzetre, nem látta, hogy hova érkezik majd a labda, tehát a kognitív képességek is jelen vannak. És ami talán a legfontosabb, hiába lenne képes erősen, gyorsan, jókor, tökéletesen kivitelezve megütni a labdát, hogyha abszolút nem motivált abban, hogy képességeinek megfelelően teljesítsen. Az erő képtelen megjelenni az állóképesség nélkül, mivel ha nincs tápanyag-utánpótlás, akkor nincs mit elégetnie az izomnak. Ha elfárad az idegrendszer, akkor nincs, ami uralja az izmokat, ugyancsak képtelen megjelenni az erő. Ha nem egy egységnyi időn belül aktivizálódnak az izmok, akkor a mozdulat sebessége lassú lesz, hiába ütjük távolra a labdát.
Vass Miklós: A mozgásos cselekvés tanítása-tanulása 114-136 4. 1 Tanuláselmélet és tanulási stratégiák 117-119 4. 2 A cselekvéstanulás oktatási folyamatának szerkezete 119-134 4. 1. I. fázis: Ismeretszerzés és feldolgozás 119-126 4. 1 A tanulás pszichikai feltételeinek biztosítása 119-122 4. 2 Ismertek nyújtása 123-126 4. 2 II. fázis: Begyakorlás és alkalmazás 127-134 4. 1 A készségek természete 127-129 4. 2 Készségek kialakítása 129-132 4. 3 Változatos feltételek melletti alkalmazás 132-134 4. 3 Ellenőrzés, értékelés 134 134-136 5. Szigeti Lajos: Az általános iskolai testnevelés és sport néhány kérdése 137-164 5. 1 Az általános iskolai testnevelés és sport célja, feladata, tartalma 137-151 A bajnokságok célja 148-151 5. 2 Az általános iskolai testnevelés és sport néhány alapelve 151-162 5. 1 A tevékenység elve. - Tudatos aktivitás 152-154 5. 2 A mindenoldalúság elve 154 5. 3 A közösség által történő nevelés és a differenciált foglalkoztatás elve 155-158 5. 4 A teljsítmény-, a teljesítőképesség elve 158-162 163-164
A hajnali csillag ragyog; Most is a babámnál vagyok. Jaj, istenem, de szégyenlem, Hogy reggel kell hazamennem! Többé már ezt nem teszem, Hazamegyek, lefekszem, Szép csendesen kialuszom magamat. Egész éjjel nem aludtam, A babámat csókolgattam. Olyan édes volt a csókja, Mintha csupa méz lett volna. Szép csendesen kialuszom magamat.
A mérai határon nem volt esõ a nyáron, nem nõtt meg a kenderünk, kurta lett a pendelyünk. Piros alma lóg a fán, csak egy csókra fáj a szám. Ha a csókot megkapnám, nem fájna többet a szám. A mérai faluvégen három csillag van az égen. Ahol az a csillag ragyog, én is odavaló vagyok. Ha kicsi is a legény, lehet azért vőlegény, széket tesznek alája, úgy mászik fel az ágyra. Ez a legény úgy járja, összeakad a lába! Járjad te is, kisfiú! A mérai tiszta víz olyan édes mint a méz, aki iszik belőle, vágyik a szerelemre.
Kötetünk zenei anyagát az 1991 és 2003 közötti időszakban rögzítettük két kürti (Strekov, Szlovákia, volt Komárom megye) cigányzenekartól, illetve azok prímásaitól: az 1926-ban Udvardon született Farkas "Dankó" Rudolftól, valamint az 1927-es kürti születésű Anyalai "Pepes" Sándortól. Felvidéki gyűjtéseink során a zenekarok többségét más csak rekonstruálni tudtuk, azaz általában több településről kellett "összeboronálni" a régi zenekarok időközben szétköltözött, idős muzsikusait. Mindezek mellett kellemes meglepetésben részesültünk, amikor Kürtre érkezve megtudtuk, hogy itt két hagyományos vonósbanda is fennmaradt, mégpedig mindkettő a többé-kevésbé hagyományos felállásban. A kürti bandák a Vág-Garam köze Párkánytól Komáromig tartó szakaszán, fel egészen Tardoskeddig, illetve Zselízig bejárták az egész vidéket, és gyakorlatilag minden faluban muzsikáltak. Ez az oka annak, hogy a kürti muzsikusok kezén egy különlegesen gazdag népzenei dallamkészlet őrződött meg. Válogatásunk ennek a tudásnak a bemutatását, átörökítését szolgálja.