Karantén után joggal tehetjük fel a kérdést – az elhúzódó bezártság és elkülönítés után, mennyi idő mire lakásunk kitisztul? Mennyire veszélyes és fertőző lehet egy karantén utáni lakás? Egy nagy fertőtlenítő takarítás napokra is elhúzódhat, a különböző vegyszerek túlzott felhasználása pedig egészségünkre és környezetünkre is káros lehet! Apropó, ki az az ember aki ki tudná takarítani a lakása minden egyes négyzetcentiméterét? Lehetetlenség lenne! Ilyen esetekben jöhet szóba az ózongenerátoros fertőtlenítés! Az ózon gázhalmazállapotának köszönhetően kitölti a teljes kezelni kívánt területet és beférkőzik a legkisebb résekbe, olyan helyekre is ahová egyébként kézzel esélytelen lenne elvégezni a takarítást! A koronavírust is elpusztítja!! Az ózongáz mint ahogy fentebb is írtuk a koronavírussal is ugyan úgy viselkedik mint bármely más vírussal! Japánban a Fujita Egészségtudományi Egyetem kutatói közölték, hogy kísérleteikben bizonyították, az ózongáz 0, 05-0, 1 ppm koncentrációban, amely nem káros az emberi egészségre, képes megölni a vírust.
Ezt a folyamatot a kipufogó gázok szénhidrogénjei, valamint a természetes eredetű szénhidrogének (terpének, izoprén) elősegítik, az ezekből keletkező szerves peroxi-vegyületek által. A nitrogén-dioxid napfény hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá valamint atomos oxigénné (fotolízis). Az így keletkezett atomos oxigén egy oxigénmolekulával ózont alkot. Mivel az ózonkeletkezés függ a napsugárzás mértékétől, a maximális ózonkoncentráció a besugárzás maximumát (dél) követő néhány óra múlva tapasztalható. A folyamatban az ózonon kívül rendkívül mérgező peroxi-acetil-nitrát, valamint salétromsav is keletkezik. A felszínközeli ózonképződést elősegíti a száraz, meleg levegő, az erős napsütés és a nitrogén-oxidok, szénhidrogének, szén-monoxid magas koncentrációja. A városok felett, a nyári hónapokban kialakuló fotokémiai szmog képződésének egyik fő oka a gyenge légmozgás, mely megakadályozza a szennyezett levegő függőleges irányú keveredését és vízszintes irányú terjedését. A troposzférikus ózon koncentrációja a napsugárzás csökkenésével párhuzamosan csökken, mivel keletkezésének mértékét felülmúlja oxidációs folyamatok általi bomlás.
Ha szeretne többet megtudni a HyperHEPA szűrővel felszerelt, orvosilag is elismert berendezésekről, kattintson ide! Szükség van az ózonra, de nem mindegy, hogy hol! A légkörben, a földfelszíntől 10-50 km-es távolságra található ózon alapfeltétele a fennmaradásunknak – elnyeli a káros UV-sugarakat –, a talaj mentén megjelenő O 3 viszont veszélyt jelent az egészségünkre. Az ózonpajzsot tehát védenünk kell, a közvetlen környezetünkben megjelenő mérgező gáz mennyiségét viszont minimálisra kell csökkentenünk. Ha otthonában vagy munkahelyi környezetében ózon használata nélkül szeretne vírus-, baktérium-, szmog- és allergénmentes tiszta levegőt biztosítani, az IQAir légtisztító berendezések jelenthetik a megoldást. Tudjon meg többet!
Ózongenerátorunkat egy egyszerű manuális kapcsolóval tudod bekapcsolni, amit akár folyamatos üzemben is tudsz működtetni, de van lehetőség a rajta található időzítővel is beállítani, hogy mennyi ideig üzemeljen. Amennyiben 120 percig (vagy annál kevessebb ideig) tartó kezelést szeretnél alkalmazni akkor beállítod az időzítővel. 30 perc egy átlagos 3 méteres belmagasságú 80 m2-es tér fertőtlenítésére elegendő. Mivel az ózon irritálja és károsíthatja is a légutakat, fontos, hogy pár percen belül hagyjuk el a kezelendő helyiséget és az abban lévő állatokat, szoba növényeket is távolítsuk el. Fontos, hogy a kezelést zár térben végezzük, ablakokat, ajtókat zárjuk be magunk után, hogy a sterilizálás minél hatékonyabb legyen. Ha nem folyamatos üzembe kapcsoltuk a készüléket, akkor az automatikusan le fog állni, az időzítőn beállított idő lejártának megfelelően. Folyamatos üzem esetén az ózongenerátort nekünk kell kikapcsolni. Az ózon alapvetően nem rakodik le a bútorainkon, és rövid időn belül oxigénné alakul vissza a zárt térben, de ezt a folyamatot kifejezetten javasolt szellőztetéssel meggyorsítani.
Létrehozásának célja, kvantitatív, megbízható és összehasonlítható felszínborítási információ biztosítása az EU területére, melyeken keresztül a felszínborítás és annak változásának ismerete segíti az összehangolt európai környezeti politika kialakítását. Digitális adatbázis, mely öt csoportba rendezett kategóriákat tartalmaz: - mesterséges felszínek - mezõgazdasági területek - erdõk és természetközeli területek - vizenyõs területek - vizek A CORINE értékesítése, díjak, ingyenes letöltési lehetõség Vissza Koordináta átszámítás A program egy EOV koordinátákkal, vagy WGS'84 ellipszoidi felületi koordinátákkal, vagy EUREF'89 térbeli derékszögû koordinátákkal jellemzett pont koordinátáit adja meg a másik két koordináta-rendszerben. Ugrás a programra Vissza Transzformáció vetületi rendszerek között Elsõsorban a földhivatali gyakorlatban alkalmazott vetületi rendszerek (STG, HÉR, HKR, HDR, EOV, BOV) közötti automatikus koordináta-transzformálásra kifejlesztett szoftver, amely megfelelõ azonos-pont állomány megadása esetén alkalmas bármely síkvetületi transzformáció megoldására is.
További, az EU regionális politikájában hivatalossá tett, nem alkalmazott egységek a lokális I. és II (LAU I, LAU II), melyek Magyarországon az alábbiak: Lokális I: statisztikai kistérség (egységek száma: 168). Lokális II: település (egységek száma: 3152). A rendelet tehát csak a NUTS I–III szintet rendezi, az e szintek alatti területi szintekre vonatkozó szabályozást nemzeti hatáskörbe utalja. A kistérségek jelentőségét azonban az is tükrözi, hogy bár hosszas vitákat követően egyelőre nem sikerült beilleszteni a NUTSrendszerbe, várhatóan 2008-ban ismét napirendre kerül a szabályozás kérdése. Területfejlesztési-statisztikai kistérségek A kormány a programjában foglalt modernizációs célkitűzéseinek elérése érdekében – hosszas, több szerv részvételével zajló előkészítést követően – elfogadta a kistérségek kialakításáról, lehatárolásának és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18. ) Korm. rendeletet, amelyben első alkalommal szabályozták jogszabályban a kistérségeket. A rendelet a kistérség fogalmáról az alábbiak szerint fogalmaz: • A kistérségi területfejlesztési- statisztikai egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.