1) Mikor született József Attila? a) 1906. 04. 12. b) 1904. 02. c) 1804. 03. 20. d) 1906. 08. 11. e) 1905. f) 1908. 05. 2) Hol született József Attila a) Balatonszárszó b) Öcsöd c) Budapest d) Szeged e) Kecskemét f) Békéscsaba 3) Hol nevelkedett? a) Öcsöd b) Budapest c) Szeged d) Balatonszárszó e) Siófok f) Győr 4) Hogy hívták Attila anyukáját? a) Pőcze Barbara b) Pőcze Boróka c) Pőcze Bíbor d) Pőcze Boglárka e) Pőcze Bettina f) Pőcze Borbála 5) Hogy hívták Attila apukáját? a) József Árpád b) József Ábel c) József Ágoston d) József Áron e) József Álmos f) József Ádám 6) Hogy hívták Attila két nővérét? a) József Jolán, József Etelka b) József Johanna, József Emma c) József Judit, József Eszter d) József Júlia, József Edina e) József Jázmin, József Emőke f) József Julianna, József Erika 7) Hol járt egyetemre Attila? a) Budapest b) Szeged c) Kecskemét d) Szolnok e) Balatonszárszó f) Siófok 8) Melyik verse miatt rúgták ki Attilát? Hol és mikor született Szent József? Hol van a sírja?. a) A bűn b) Csak az olvassa c) Nagyon fáj d) Tiszta szívvel e) Jön a vihar f) Tudod, hogy nincs bocsánat 9) Ki volt első és utolsó szerelme?
A Hazám 1937 májusában íródott, "rendelésre" készült, és júniusban jelent meg a Szép Szó könyvheti különszámában, amely egy antológia volt Mi a magyar most? címmel. Ezt az antológiát József Attila Hazám című szonettfüzére vezette be, ez volt a kötet nyitóverse. A Hazám a költő életének utolsó periódusában született. József Attila költészete az utolsó években klasszicizálódott: fegyelmezettebb, harmonikusabb, letisztultabb lett. Sűrűbb, tömény, mélyről jövő, magas művészi értékű versei születtek ekkor. A fenyegető fasizmus árnyékában a költő újra és újra kimondta műveiben, hogy elutasítja ezt a rendszert. Védte az egyéni és a társadalmi jogokat, antifasiszta volt és demokratikus rendet kívánt. A Hazám szonettciklus végső szintézise volt József Attila társadalomképének: azoknak a gondolatoknak a szintézise, amelyeket már a Levegőt! és A Dunánál című verseiben is megfogalmazott. Ám ez a mű azoknál sokkal agitatívabb, közéletibb: közösségi felelősség utolsó nagy költeménye. JÓZSEF ATTILA könyvei - lira.hu online könyváruház. József Attila már sokszor végiggondolta a magyarság kérdéskörét úgy, hogy a nemzetet összekötő és elválasztó jegyekre is gondolt, az emberre, a magyarra, az osztályhoz tartozóra.
Az 1930-as évek Magyarországa jelenik meg a Hazám szonettciklusban, amely programvers is. Valóságos szociológiai körképet kapunk benne az országról. József Attila lényegében a népi írók falukutató mozgalmának törekvéseit és eredményeit írta meg versben. A gazdasági világválság után, a két világháború közt ilyennek látta a helyzetet: kilátástalan, sanyarú, nyomorúságos. Tárgyias, mégis szívszorító módon festi meg a nép testi és szellemi pusztulásának állapotát. Pusztuló, fogyó országban kell helytállni, de mégis ide tartozunk! Ő nem megy el, hiszen ide született, így a hazáját el nem hagyja soha. József Attila, Születési hely idő? Barátai? Kapcsolata? Munkássága? Életének.... Hűséget esküszik, bár ezt nem kell bizonygatni, hiszen József Attila egész munkássága bizonyíték a haza iránti hűségére. Kérdés, hogy a költő mit tehet? Hogyan segíthet? Úgy, ahogy Ady és sokan mások is tették: feltárja a problémákat, felhívja a figyelmet az igazságtalanságra, a veszélyekre. Ezt teszi József Attila a Hazám című ciklusban. Hazám 1 Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikolnak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán.
Ahhoz, hogy erre válaszoljunk, meg kell vizsgálnunk a többszörös kérdésekre adható válaszok fajtáit. Forrás: Wikimedia Commons A v álasztípusok Egyes feltételezések szerint a válasz alaptípusa az úgynevezett párlista olvasat. Ennek a leggyakoribb alesete az összepárosítgatás. Ilyenkor gyakran ismerjük két halmaz elemeit, és azt várjuk a válaszadótól, hogy adja meg nekünk a helyes párosításokat. Ezt a magyarban a fent A-val jelzett szerkezettel szoktuk általában kérdezni: Ki ki mellett ült a buszon? Az is lehetséges, hogy csak az egyik halmaz (az egyik kérdőszóra adható lehetséges válaszok halmaza) ismert előttünk, a másik nem. Ilyenkor azt várjuk, hogy a válaszadó a válaszban térjen ki az ismert halmaz minden elemére: – Kit hova hívtál meg? (ismerjük Jóskát, Pirit és Pétert) – Jóskát moziba, Pirit cukrászdába, Pétert sörözni, stb. Mikor született józsef attica.fr. – Hova kit hívtál meg? (tudjuk, hogy az illető volt moziban, a Balatonon és egy buliban) – A bulira Pirit, moziba Jóskát és a Balatonra a többi barátomat. Figyeljük meg, hogy általában az a kérdőszó kerül előre, amellyel kapcsolatban már ismerjük a lehetséges válaszokat, és ezt követi (közvetlenül az ige előtt) a "valódi" kérdőszó, amelyre még nem feltétlenül vannak lehetséges válaszok a fejünkben.
Az idő árján ugy remegtek ők, mint sirköves, dülöngő temetők. II. Én ugy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amit meglátok hirtelen. Egy pillanat s kész az idő egésze, mit száz ezer ős szemlélget velem. Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak, öltek, öleltek, tették, ami kell. S ők látják azt, az anyagba leszálltak, mit én nem látok, ha vallani kell. Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen. Verset irunk – ők fogják ceruzámat s én érzem őket és emlékezem. III. Anyám kún volt, az apám félig székely, félig román, vagy tán egészen az. Mikor született józsef attila. Anyám szájából édes volt az étel, apám szájából szép volt az igaz. Mikor mozdulok, ők ölelik egymást. Elszomorodom néha emiatt – ez az elmulás. Ebből vagyok. "Meglásd, ha majd nem leszünk! …" – megszólítanak. Megszólítanak, mert ők én vagyok már; gyenge létemre így vagyok erős, ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál, mert az őssejtig vagyok minden ős – az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom!
2018. április 11., 09:19, 899. szám Ajtót nyitok. Meglódul lomhán a főzelék fagyott szaga és végigvicsorog a konyhán a karmos tűzhely. A szoba üres, senki. Tizenhat éve ennek, mit sosem feledek. Viaszkos vásznú konyhaszékre ültem, nyafognék, nem lehet. Értem, hogy anyám eltemették, de nincs és nyugtalan vagyok, ezt nem értem. Felnőtt lehetnék. (A mosogatótál ragyog. ) Nem fáj, de meg sem érinthettem, nem láttam holtában anyám, nem is sírtam. És érthetetlen, hogy mindig így lesz ezután. Egészen konkrét életrajzi vonatkozásokat foglal magába e költemény. Egy emléket idéz meg, azt a helyzetet, mikor szerzőnknek kamasz fiúként kellett szembesülnie édesanyja elvesztésével. Mivel tudjuk a vers születési idejét – 1935. február eleje –, a költemény pedig egy tizenhat éves emlékről beszél, pontosan kiszámítható, hogy melyik évre utal az Ajtót nyitok szerzője. 1919-re. Vagyis az 1905. április 11-én született József Attila ekkor még csak tizennégy esztendős. Feltűnik, hogy az Ajtót nyitok különbözik a többi költeménytől, melyek az édesanya alakjának állítanak emléket.
Ki és kit hívott meg??? Ki és kivel tud így összefogni? Az már az eddigiekből is látható, hogy a szerkezetek és választípusok összjátéka meglehetősen bonyolult, és a jelenség leírását az ingadozó nyelvhasználat csak tovább bonyolítja. Lehet, hogy jobban tesszük, ha nem akarunk túl sok dolgot egyszerre megkérdezni? Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (1): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
A szén a világegyetem gyakori elemei közé tartozik. A természetben megtalálható elemi állapotban és nagyon sok vegyületében is. Az elemi szén allotróp módosulatai a következők: gyémánt grafit fullerének A gyémánt és a grafit megtalálható a természetben, míg a harmadik módosulatot csak mesterségesen lehet előállítani. A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból, 900–1300 °C közötti hőmérsékleten. Igen nagy a rácsenergiája. Nincs oldószere. A gyémánt keménysége valamennyi, a természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja. A grafit sötétszürke, igen magas olvadáspontú, átlátszatlan ásvány. Puha, a papíron végighúzva nyomot hagy, vezeti az elektromos áramot. A grafit kristályszerkezete rétegrácsos. Szén. 1985-ben fedezték fel a szén harmadik stabilis módosulatát, a fulleréneket, amelyek C 60, C 70, illetve ennél is több szénatomot tartalmazó molekulákból állnak. Ezeknek a molekuláknak az alakja a futball-labdára emlékeztet: hatszögekből és ötszögekből képezett gömbszerű idomok.
A kemény, átlátszó gyémánt neve a legyõzhetetlent jelentõ görög adamasz ból származik. A latinban a szó diamas, a franciában és a középangolban diamant / diamaunt alakot öltött. A franciában megmaradt a diamant, az angolban diamond dá alakult át. *** A gyémántot eleinte nem ismerték Európában; csak Nagy Sándor hozta magával Kr. e. 327-ben Indiából. 1725-ben Brazíliában találtak gyémántot a lelõhelyet Diamantinónak nevezték el. A fekete gyémántot carbonadó nak nevezik, a brazíliai Bahiában bányásszák. A gyémánt súlyát karátban mérik (1 karát = 200 mg). A karát a szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) magjáról kapta a nevét; a maggal eleinte csak aranyat mértek. Szen allotrope modosulatai. Curl, Kroto és Smalley 1985-ben elõállította az elsõ fullerént, a C 60 -molekulát. Munkájukat 1996-ban Nobel-díjjal ismerték el. A futball-labdaszerû molekulát Buckminster Fullerrõl, a híres építészrõl nevezték el, akinek geodéziai kupolaboltozatai hasonlítanak a C 60 szerkeztére. A kemény antracit ásvány csaknem tiszta szén (kb.
Kép forrása Leírás szerzője Gruiz Katalin A szén módosulatai közötti különbségek oka a C atomok közötti kötés típusából származik. A négy vegyértékelektron hibridizációjának a típusából, amely gyémánt esetében az ábrán látható tetraéderes kötéseket alakít ki, míg a grafit szintén az ábrán megfigyelhető réteges szerkezetbe rendeződik, ahol a rétegek között gyenge a kötés ezért könnyen elcsúszhatnak egymáson. Szerző által felhasznált források