Anyagösszetétel: 65% poliészter, 35% pamut Kérjük a lenti mérettáblázat alapján méretet választani! Női elegáns blézer, zakó több divatos színben. Egy méretben készült, S-től L méretig ajánljuk! Hosszanti csíkos, ennek köszönhetően optikailag karcsúsít. Bélés nélküli. Elől gombos, ujján húzott. 3/4 ujjú. Anyagösszetétel: 95%poliészter, 5% elasztán Méretei cm-ben: Mell: 46 cm, váll: 38 cm, hossza: 57 cm kék, fekete, fehér, rózsaszín, zöld, barack, 3 részes szett: pulóver, gumis öv és vállkendő. Kötött anyagú női hosszított pulcsi. Nőies szabásvonalú, az övvel szépen kiemeli a derekat. Az anyag rugalmas, a lent megadott adatokon felül további 10-12 cm-t kényelmesen enged. Egy méret, S-től L-ig ajánljuk. Anyagösszetétel: 65% pamut, 35% poliészter. Hosszú ujjú felsők, blúzok, ingek - Női felső ruházat - manu. Méretei cm-ben: Váll: 38 cm, Mell: 42 cm, hossza: 73 cm Kezdete: 2022. 25 Csíkos, hosszított felső, tunika több színben. Laza, kényelmes szabásvonal, kissé bő fazon. Többféleképpen hordható nyakkivágás, lehajtott vagy garbó formában is viselhető.
Bohém minták és hosszított darabok lazább alkalmakra Más helyzetekben, például egy fesztiválon vagy egy nyári, vízparti összejövetelen megint más szerepet kell betöltenie a ruházatunknak. Ha szeretnénk egyszerre lazák és csinosak lenni, egy horgolt, esetleg hímzett darab tökéletes választás lehet egy bohém stílusú összeállításhoz. Párosítsuk mondjuk egy fodros vagy virágos maxi szoknyával, egy vastag bőrövvel, és máris élvezhetjük a lágyan hullámzó, alakot finoman sejtető szettünket. Ha inkább az otthonunk nyugalmát élveznénk, és például kerti sütögetésre invitálnánk vendégeinket, nem nyúlunk mellé egy egyszerű, ing-farmer kombóval. Ehhez az összeállításhoz megéri a természetesebb anyagokat választani, például egy len anyagból készült, hosszított inget. Ezt egy egyszerű felsőre rávéve kényelmes és az eseményhez illő szettet kapunk, hosszában csíkos mintával pedig karcsúsító hatást érhetünk el. Emellett néhány kiegészítővel szintén egységesebbé tehetjük az egész látványt. Gondoljunk csak bele, hogy egy szép szalmakalap vagy bőrpapucs mennyit dobhat a megjelenésünkön, és alkalmazzuk ezeket bátran!
Tovább Választható méret és szín Tovább
Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi – mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden. Az emléktábla-avatáson a történész felidézte: Magyarország mai területén több mint félszáz fogolytábor működött szovjet, illetve kisebb számban bolgár és román őrizet alatt 1944 és 1945 folyamán, amelyekben mintegy 600 ezer honfitársunk – 30 százalékuk civilként – sínylődött és mintegy 70 ezren lelték halálukat. Hangsúlyozta: az Országgyűlés idén májusban minősítette november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Eddig azonban róluk – néhány kivételtől eltekintve – semmiféle adat nem volt hozzáférhető és e borzalmas életkörülményű helyekről a Cegléden vasárnap felavatottal együtt is mindössze öt emléktábla vagy emlékmű tanúskodik. Az utódok szégyenére, általában a helybeliek sem tudnak ezekről a táborokról – tette hozzá.
Ötezernél többen lelték halálukat 1944 novemberétől 1945 végéig a Kárpát-medence legnagyobb szovjet fogolytáborában, amelynek helyét civil kezdeményezésre, közadakozásból állított emléktábla jelzi - mondta Bognár Zalán történész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense vasárnap Cegléden. Az emléktábla-avatáson a történész felidézte: Magyarország mai területén több mint félszáz fogolytábor működött szovjet, illetve kisebb számban bolgár és román őrizet alatt 1944 és 1945 folyamán, amelyekben mintegy 600 ezer honfitársunk - 30 százalékuk civilként - sínylődött és mintegy 70 ezren lelték halálukat. Hangsúlyozta: az Országgyűlés idén májusban minősítette november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává. Eddig azonban róluk - néhány kivételtől eltekintve - semmiféle adat nem volt hozzáférhető és e borzalmas életkörülményű helyekről a Cegléden vasárnap felavatottal együtt is mindössze öt emléktábla vagy emlékmű tanúskodik. Az utódok szégyenére, általában a helybeliek sem tudnak ezekről a táborokról - tette hozzá.
A kommunizmus áldozataira emlékezünk hétvégén. Bognár Zalán nagyapját civilként '45 márciusában vitték el 85 kilósan és '46 augusztusában tért haza 38 kilósan. A második világháború alatti Magyarországról, tehát nemcsak a mai területünkről 900 ezer embert, katonákat, civileket, nőket, tizenéves gyerekeket is tömegesen hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe. Csak a kilencvenes években kezdhettünk el beszélni a szörnyűségről, amely szovjet részről nem csupán munkaerőpótlás volt, de népirtás is. Erről kérdezi a kutatót, Bognár Zalán történészt, egyetemi docenst csütörtökön a Karcolatban 13 órakor Perjés Klára. A műsort 22 órakor megismételjük.
Folyamatosan azzal hitegették a foglyokat, hogy nemsokára hazamehetnek, aminek szintén borzasztó lelki következményei voltak. Sokan inkább meg akartak halni — mondta Bognár Zalán történész, a szovjet gulág és gupvi lágerekbe elhurcolt magyarok kutatója. A málenkij robotról, a kutatás jövőjéről és egy bibliaigés lapról is beszélgettünk. – Már majdnem harminc éve kutatja a Szovjetunióba, kényszermunkára elhurcolt civilek, hadifoglyok történetét. Az ön családja is érintett ebben, vagy miért érdekelte a téma? – Igen, a nagyapámat 1945 márciusában az utcáról hurcolták el civilként. Akkoriban a forgalmasabb városi tereken járőröző szovjet katonák bárkit igazoltattak, majd letartóztattak. 1990-ben, amikor a Hadtörténelmi Levéltárban dolgoztam, megtaláltam azt a dokumentumot, amelyben a nagyanyám kérelmezte, hogy engedjék szabadon a nagyapámat. Bár a családban már hallottam erről, mégis döbbenetes volt számomra, amikor a családi történet egyszer csak történelemmé vált, és szembesültem azzal, hogy több száz doboznyi irat szól hasonló elhurcolásról.
BOGNÁR ZALÁN (1963) történész, egyetemi docens, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának alelnöke. E kötet a katona-hadifoglyokkal, a tömegesen, ítélet nélkül szovjetunióbeli kényszermunkára elhurcolt civilekkel, vagyis a "málenkij robotosok"-kal és a politikai rabként elhurcoltakkal kapcsolatos több mint huszonöt éves kutatásainak eddig megjelent, valamint új írásainak válogatott, egyes régebbi tanulmányoknál a legújabb kutatási eredményekkel frissített gyűjteménye. A tanulmányok, cikkek a GUPVI hadifogoly- és internálótáboraiba, vagy a GULAG börtöneibe, lágereibe, rabtelepeire kerültek különböző csoportjainak a sorsát mutatja be a fogságba vetéstől a magyarországi gyűjtőtáborokon, illetve börtönökön keresztül a fogságból való szabadulásig: a halálig vagy a hazatérésig. A szerző egyben betekintést nyújt abba, hogy a (hadi)fogolykérdés a (hadi)fogságba kerültek milliós nagysága miatt milyen nagy jelentőséggel bírt a világháborút követő években Magyarországon, ennélfogva hogyan vált a magyar társadalom egyik legégetőbb, legfontosabb ügyévé, s került a pártpolitikai küzdelmek ütközőterébe.