A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Az opera komolyzenei vokális színpadi műfaj. A Magyar Állami Operaház Idézetek az operáról [ szerkesztés] Anekdóta: (egyszer Fjodor Saljapinnak részegen kellett beugrania egy előadásba) Fjodor Saljapin: De hát azt se tudom, mit kell ott csinálnom. Direktor: Te leszel a király. Csak ülsz, és énekelsz. A lap lánya 4. Fjodor Saljapin: Jó, de mi lesz, ha fel kell állnom? Direktor: Semmi probléma. Az egyik kezedet a szívedre teszed, a másikat a hasadra, és idõnként megcseréled őket. Az operának dicsőítésében én a tömegnek a gondolat ellen való gyűlöletét látom. Jól beebédelt embernek valósággal terhére esik, hogy a Comédie Française-ba menjen, nagy munkájába kerülne, hogy az előadást megértse. Ellenben az Operában oly szépen elringattatja magát, semmiféle leckére vagy magyarázatra nincs szüksége. Aztán meg az operában nagy a tündéries látványosság, a fényes díszlet, a kápráztató világítás, a balett a maga meztelen táncosnőivel. Minden csak az érzékeire hat a nézőnek s nem kíván az értelmétől semmiféle megerőlködést.
Vince hazatér, és könyörög szüleinek, hadd vehesse feleségül a lányt, de szülei nem engedik. Közben Gyomay szomszédja, Szögváry és felesége, Póli, kikotyogták, hogy Klárit miért küldték haza valójában. Gyomay nagyon megbántódott, pert indított Vince szülei ellen, akiktől rengetet pénzt tudott elvenni, annyit, hogy megvette Kisrétet Regéczytől. Végül Vince szülei megengedték, hogy fiuk feleségül vegye Klárit. Vince elment Harsagra, hogy megkérje a lány kezét, de Gyomay nem adta. Vince az elutasítástól ágynak esett, nagyon beteg lett. Később Regéczytől egy levelet kaptak Vincéék, amiben az állt, hogy Klári Rónapataky generális menyasszonya, és, hogy mikor és hol lesz az esküvő. Vince lassan megbékélt a gondolattal, de elhatározta, hogy elmegy és még utoljára meglátogatja a lányt. A lap lánya pdf. Félúton találkozott össze Gyulával Uzán. Gyula azt kéri, hadd menjen vele Harsagra, hátha Rónapatakyt le lehet beszélni a házasságról, ha megtudja, mit érez a két fiatal egymás iránt. A kocsmában találkoznak Szőke Pistával, a gazda fiával, (akit a kisréti partin ismertek meg), aki elmeséli ő és Tóth Erzsike, a szobalány, szerelmének történetét.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: udvari ember(Mihalik József ArchÉrt. 1905. 57. ), abra: udvari leány-aſzſzony (Pápai/Bod 5. ) Rövidítések: Erzsébet királyné udvarhölgyei körében (1882) Az udvarhölgy (Hofdame) a Habsburg udvartartásban szolgálatot teljesítő nemesi hölgy volt. Csak fiatal nemesi lányok jelentkezhettek szolgálatra. Ennek elnyerése után udvari környezetben kaptak iskolai oktatást, amelyek szoros kapcsolatban álltak a dinasztiával, ennek megfelelően szocializálódtak. A diákok több éves tanulmányaik alatt különböző ceremóniákon reprezentatív szerepet is kaphattak, majd felnőttként a császári udvartartásban tevékenykedtek. A császárnéi és királyéi palotahölgyek hasonló funkciót töltöttek be az udvarban, mint a férfiaknál a kamarások. Olvasónapló/A Bélteky-ház/2. könyv – Wikikönyvek. Az udvarhölgyi hivatal elnyeréséhez őspróbának kellett magukat alávetni, ezért csak az egyenrangú házasságokból származó hölgyek nyerhették el a tisztséget. A 16–17. század fordulóján egy udvarhölgy vagy kamarás kisasszony évente általában 100 forint fizetést kapott, de ez az 1710-es, 60-as években már 432 rajnai forint, később akár 450 majd 500 forint is lehetett.
Kedves Olvasó, ezen a héten egy olyan művészre, festményre esett a választásom, akit megérteni és élvezni sem könnyű dolog. Ennek ellenére megkerülhetetlen a neve, ha a 20. század művészetéről beszélünk. Ő Francis Bacon! A Magyar Nemzeti Galériában jelenleg futó kiállításon a Bacon, Freud és a Londoni iskola festészete című tárlaton a figurális festészet egy fontos csoportjának, az ún. Londoni iskola mestereinek alkotásából mutat be közel 90 művet. A csoport egyik meghatározó tagja volt Francis Bacon, akinek szeretőjéről, George Dyer -ről készített 1968-as képét szeretném leírni most neked. Francis Bacon, a borzalmas szépség festője - Fidelio.hu. A hideg, kékes árnyalatú háttér előtt ülő alak, mintha egy pódiumon pózolna, alakját éles és reflektorszerű fény világítja meg. A háttér világos és egyöntetű kékjébe húzott vékony szürkés fehér félköríves vonal látható. Ez elé helyezte a festő a kékes, barnás foltokkal márványszerűvé, kőhatású felületet képező festett kör alakú pódiumot. A forgós, irodai széken ülő fiatal férfi alakját csak sejtjük.
(A fotó 2005-ben készült a Christie's aukciósházban. ) (Fotó/Forrás: Getty Images Hungary) Az ötvenes éveket a 17. századi spanyol barokk festő, Velázquez, illetve Van Gogh hatása alatt töltötte. Bacont különösen Velázquez X. Ince pápáról festett portréja ragadta meg, amelyhez újra és újra visszatért. Az eredeti képet sohasem látta, csak olcsó reprodukciókon, ezek alapján festette át a pápát üvöltővé, s hasonlóan járt el a szovjet rendező, a Patyomkin páncélos ikonikus jelenetével. Francis bacon festő quotes. Soha nem készített vázlatot. Rendszerint akrillal vagy pasztellel vitte fel színpadszerű tereit, majd olajfestékkel fogott hozzá a figura megformálásához. A bizarr hatást sajátos technikával, a festék elfolyatásával, kaparásával érte el, s nemcsak hagyta, hanem szinte erőltette, hogy a véletlen vagy akár valamilyen hiba gyökeresen más irányt szabjon az alkotói folyamatnak. Az eredmény más-más dramaturgiával, de lényegében mindig ugyanaz: a minimalista háttér előtt a hús, a kéj és fájdalom expresszív kifejezése, ars poeticája szerint az ösztönben rejlik az igazság.
Study of Nude with Figure in a Mirror, 1969 (Fotó/Forrás: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary) Festészetét nehéz besorolni. Jobb híján egzisztencialistának szokták nevezni, ugyanakkor szürrealista is, mert nem a dolgokat, hanem az azok keltette víziókat jeleníti meg. Bacon akkor hozta vissza az emberi alak ábrázolását, amikor a művészet azt éppen szinte teljesen absztrahálta. A század talán legpesszimistább képeit alkotta meg, amelyekre a "borzalmas szépség" jellemző. Képei egy homoszexuális és szadomazochista hajlamú ember szenvedéseit, kapcsolatainak tragédiáit ábrázolják. Elfogadásának és népszerűségének titka, hogy általános érvényű érzéseket fejez ki: szorongást, közönyt, magányosságot, fájdalmat és tragédiát, a múlt század borzalmait. Francis bacon festő theatre. Ma már a 20. századi angol festészet egyik legnagyobb hatású mesterének tartják, akit Beckett színházával szoktak párhuzamba állítani, mert nála is a transzcendens értékek nélküli ember érzései jelennek meg. Az 1950-es évek végétől több nagy kiállítása volt New Yorkban és Londonban.