Ajánlja ismerőseinek is! Friderikusz Sándor és Hajdu Péter. Hogyan vált ez a két sztár a magyar média meghatározó alakjává? Ki adhatna erre a kérdésre hitelesebb választ, mint Dömsödi Gábor, aki hosszú éveken keresztül dolgozott velük együtt, az első szakmai lépéseiktől fogva segítve, követve pályafutásukat. A könyv természetesen szubjektív módon ad magyarázatot, hiszen az író az egyik főszereplővel némiképp elfogult. Mindig is kiemelkedő tehetségnek tartotta, ezért nagyra értékelte őt, és emiatt hibáival szemben is elnézőbb. Műsorvezető - Dömsödi gábor. A másik főszereplőt ugyanakkor a kezdetektől fogva fenntartásokkal kezelte, és még akkor sem tartotta barátjának, amikor már látszólag remekül kiegészítették egymást, és jól ment a közös munka. De a szerző megpróbál igazságos lenni. Bemutatja a kedvelt szaktárs hibáit, és keresi a másik erényeit. Eközben szembesíti magát azokkal az okokkal, amelyek miatt ő maga nem lett olyan sikeres, mint közvetlen munkatársai. Dömsödi Gábor a magyar televíziózás két kimagasló nézettségű műsora, a Friderikusz Show és a Névshowr kulisszatitkaiba is betekintést nyújt.
Érdeklődési körök kiválasztása Minden Agykontroll Ajándék Albumok Állatvilág E-könyvek Egészség, életmód Emberi kapcsolatok Erotika Ezoterika Film Gasztronómia Gyermekkönyvek Hangoskönyvek Humor és szórakoztatás Ifjúsági könyvek Informatika Irodalom Játékok Kultúra, művészet Lexikonok, enciklopédiák Manager könyvek Mezőgazdaság Műszaki, technika Naptárak Növényvilág Nyelvkönyvek, szótárak Pedagógia, nevelés Regény Ruhanemű Sport Szabadidő, hobbi Tankönyv Társadalomtudomány Térképek, útikönyvek Természettudomány, technika Történelem Vallás
Úgy két-három évvel a műsor megszűnése után úgy éreztem, nekem ettől az embertől nyilvánosan el kell határolódnom! – Személyesen is megbántott valamivel? – Nem esett jól, hogy amikor felhívtam, és megkérdeztem, nem tud-e nekem valami televíziós munkát, azt javasolta, menjek be a műsorába, és mondjam azt, hogy éhezem. Megalázott. Nem barátként beszélt velem, hanem úgy, mint egy szánalmas alakkal. Gyomorforgató ez annak fényében, hogy – mint a könyvében is elmondja – nélkülem nem lett volna belőle senki a szakmában. – Miért most határolódsz el tőle ha vállalhatatlannak érzed a vele való kapcsolatot miért nem korábban kaptál észbe – Mert kénytelen voltam megalkudni a helyzettel, hisz el kellett tartani a családomat. Most már a gyerekeim önfenntartók lettek, magam miatt már nem hallgatok. – Az ellentábor azt mondja, megkeseredett ember lettél, és a kudarcok miatt rántod sárba az egykori barátokat. – Nem látom kudarcnak a pályámat, nagyon hálás lehetek a sorsnak azért, amit kaptam. Eljutottam oda, ahova szerettem volna, és mondhatni könnyen jöttek a sikerek.
- Nem volt elég? Húzzátok le még egyszer! Másodszor is lehúzták Matyit a deresre, s jó huszonötöt vágtak rá. Mikor Matyi a második huszonötöt is megkapta, amint ment kifelé, visszafordult, s megfenyegette az uraságot: - Jegyezze meg az úr, hogy háromszor veri ezt vissza Ludas Matyi! A földesúr nagyot kacagott. Ludas matyi teljes mese magyarul videa. Egy szikrát sem törődött Matyi fenyegetésével. Na, telt-múlt az idő, eltelt több esztendő, Matyiből nagy legény lett, megváltozott egészen. Egyszer hallja, hogy a földesuraság kastélyt épít. Mit gondol, mit nem, felöltözik ácsmesternek, bemegy a városba, egyenesen a földesúr udvarába, s ott elkezdi méregetni, vizsgálgatni a szarufákat, a gerendákat, s közben-közben csóválgatja a fejét. Odamegy a földesúr, s megszólítja: - Mit nézeget az úr ezeken a fákon? - Engedelmet kérek - mondja Matyi -, én külső országbeli ácsmester vagyok, sok országot bejártam, sok házépítést láttam, magam is építettem vagy százat, szebbnél szebbeket, de azt mondhatom az úrnak, hogy ezek a fák nem valók erre a kastélyra.
Mikor az ötvenet rászámlálta, nagyot kacagott. - Nem vagyok én ácsmester, úgy tudja meg az úr, Ludas Matyi az én nevem! Emlékszik-e, hogy mit ígértem? Jegyezze meg jól, hogy még kétszer megverem. Azzal otthagyta a földesurat, s hazament. A szegény földesurat csak estefelé találták meg az emberei. Mese mindenkinek – a Pécsi Balett Lúdas Matyija nemcsak a gyerekeké – kultúra.hu. Belebetegedett a verésbe, de úgy belebetegedett, hogy a doktorok nem tudták már, mit csináljanak vele. Hívattak mindenfelől csudadoktorokat, de egy sem tudta gyógyítani. Meghallotta ezt Ludas Matyi. Felöltözött doktori gúnyába, fölment a kastélyba, s jelentette magát, hogy ő külső országbeli csudadoktor, s jó pénzért meggyógyítja az uraságot. Hiszen megörültek Matyinak, vitték be az urasághoz. Azt mondja Matyi: - Egy nap alatt meggyógyítom az urat, csak ahány embere van, menjen ki az erdőbe, ott ilyen meg olyan csudafüveket találnak: amennyit csak leszedhetnek, szedjék le, s hozzák haza. A többi az én dolgom. De bezzeg küldötte a földesúr az embereit, még a gyerekeket is. Egy lélek sem maradt a háznál.
Felhőtlen élményt ígér minden korosztálynak a Pécsi Balett legújabb mesebalettje, melynek bemutatója 2022. február 12-én, szombaton 17. 00 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Lúdas Matyi - Interaktív zenés mesejáték - | Jegy.hu. Olyan pozitív életigenlés és annyi szeretet árad az előadásból, amire most mindennél jobban szüksége van a közönségnek. Egy gazdagon illusztrált mesekönyvet kelt életre hús-vér figurákkal Vincze Balázs rendező-koreográfus és alkotótársai: Németh Attila zeneszerző, Erdős Júlia Luca dramaturg és díszlettervező, Fekete Katalin dramaturg és jelmeztervező, Molnár Zsolt és Szabó Márton társkoreográfusok. A Pécsi Balett táncművészeivel egy olyan pazar kiállítású és igényesen szórakoztató előadást hoztak létre, melyet jó szívvel ajánlanak a felnőtteknek is. A táncművészetben ritka a humor jelenléte, mert a mozgás nyelvén nehéz azt ízlésesen ábrázolni. Vincze Balázs és a Pécsi Balett táncművészei már többször bizonyították humorérzéküket, most azonban még magasabbra emelték a lécet. Fazekas Mihály elbeszélő költeménye a magyar irodalom egyik gyöngyszeme.
Különb fák kellenek ide. - Hiszen ha csak az a baj - mondja a földesúr -, vannak az én erdőmben szebbnél-szebb fák, majd válogatunk azokból. Mindjárt kirendeltet száz fejszés embert a földesúr, ő meg Matyival hintóba ült, úgy mentek az erdőbe, hadd lássák a fákat színről színre. Hát jól van, Matyi rámutat erre a fára is, meg arra is, hogy ezt lehet vágni, azt nem lehet. Nekiállott a száz fejszés ember, vágták a fákat, hogy csak úgy döngött-zengett az erdő. Azt mondja Matyi egyszer: - Uram, itt igazán szép fák vannak, hanem még azt a fát nem látom, amelyikre legnagyobb szükség volna. Ludas matyi mese szöveg. - Gyerünk beljebb az erdőbe, hátha ott találunk! Bemennek ketten az erdőbe, jó messze, s mikor már annyira eltávolodtak az emberektől, hogy a fák roppanását is alig lehetett hallani, megáll Matyi egy fa előtt, nézi, vizsgálja, aztán a homlokára koppint, két karjával átkarolja a fát. - Na - mondja -, azt hiszem, ez jó lesz. Jöjjön csak az úr, ölelje át maga is! Odamegy a földesúr, átöleli a fát. De Matyinak sem kellett egyéb, hirtelen összekötötte a földesúr kezét, s akkor aztán egy jó husánggal éppen ötvenet vágott rá.
A Lúdas Matyi szereplői A mese nem szokott hosszas leírásokat tartalmazni, meglehetős állóvízhelyzet van általában a mesékben. A szereplők kész jellemként állnak elénk, egy-két vonással felvázolva. Fazekas művében azonban a szereplők jellemezve vannak, sőt, eléggé összetett jellemábrázolásnak lehetünk tanúi. Fazekas a szereplőkben típusokat alkotott: Matyi és Döbrögi is típusok, Matyi a parasztság, Döbrögi a nemesség képviselője. Ludas matyi mese irásban. Ezek a típusok persze jelképesek és idealizáltak is, de attól még a mű minden mozzanata meg van indokolva lélektanilag. Matyi igazi népmesei hős: a fellázadó ifjúság alakja, bátor, furfangos, gyors felfogású, okos, ügyes, agyafúrt, leleményes, fogékony és következetes (már-már "odüsszeuszi" jellem). Ezzel szemben Döbrögi hatalmaskodó, kegyetlen, hiú, gőgös, ostoba, hiszékeny, gyáva, alattomos és érzéketlen. A két típus ellentéte a szerző ítéletét tükrözi a parasztságról és a nemességről (a nemességet szatirikusan ábrázolja). A főhős alakja elgondolkoztató fejlődésen megy át.