Ezek a személyek (voltak) a rendszerváltás után tagjai a magyar kormányoknak. 12 kapcsolatok: Antall-kormány, Bajnai-kormány, Boross-kormány, Első Gyurcsány-kormány, Első Orbán-kormány, Horn Gábor, Horn-kormány, Kuncze Gábor, Második Gyurcsány-kormány, Medgyessy-kormány, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, Pungor Ernő. Antall-kormány Az Antall-kormány a rendszerváltás utáni első magyar kormány volt. Új!! : A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjainak listája és Antall-kormány · Többet látni » Bajnai-kormány A Bajnai-kormány 2009. Új!! : A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjainak listája és Bajnai-kormány · Többet látni » Boross-kormány A Boross-kormány 1993. Új!! : A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjainak listája és Boross-kormány · Többet látni » Első Gyurcsány-kormány Az első Gyurcsány-kormány Magyarország rendszerváltás utáni hatodik kormánya volt 2004. Új!! : A rendszerváltás utáni magyar kormányok tagjainak listája és Első Gyurcsány-kormány · Többet látni » Első Orbán-kormány Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő (balra) és Günter Verheugen (jobbra) az EU bővítésért felelős biztosának társaságában.
A Medgyessy-kormány A Medgyessy-kormány két nagy feladattal kellett, hogy megbirkózzon. Meg kellett nyugtatnia a felfokozott hangulatban lévő országot és végre kellett hajtania a választási ígéreteit. Az első időszak legnagyobb hatású lépése a közalkalmazottak bérének jelentős felemelése volt. Valószínűleg ennek és az egyéb jóléti intézkedéseknek köszönhetően az őszi önkormányzati választásokat a hatalmon lévő koalíció jelentős fölénnyel nyerte. Nem ártott a kormány népszerűségének a miniszterelnök titkosszolgálati múltjának napvilágra kerülése sem. Sőt az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások eredményeképpen a szocialisták még tovább erősítették pozícióikat. 2003. április 16-án (az eredményes népszavazás után) a miniszterelnök aláírta a csatlakozási dokumentumot, melynek következtében 2004 májusától Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja lett. A rendszerváltás utáni Magyarország Az 1990-ben megtartott demokratikus választásokon a sok induló párt közül a Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerezte a legtöbb képviselői helyet a 386 tagú Országgyűlésben.
századi jelenünket sem. A Várkert Bazárban készült grandiózus tárlat ("Az álszerénység a nyolcadik főbűn" – Oscar Wilde) volt az egyetlen intellektuális kísérlet, amely új értelmezési keretet kínált szemben a Nyugat jubileumi kiállításainak az egykori győztesi narratívát megismétlő, a hajdani posztháborús logikát levetkezni képtelen és végtelenül igénytelen "próbálkozásaival". Az 1956-os szabadságharc és forradalom emlékére szánt országos programsorozattal (A magyar szabadság éve) vagy a rendszerváltoztatást feldolgozó emlékévek (Közös siker, 30 éve szabadon) meghirdetésével Magyarország kormánya végső soron azt a történelemfilozófiai irányt követte, amely már a Terror Háza Múzeum alapításában is megmutatkozott. A történelem rendezőelve eszerint a nemzeti közösségek szabad, külső kényszerektől független értékválasztása, valamint az önrendelkezés vágya. Hogy mennyire súlyos a mögöttünk hagyott húsz év, pontosabban mekkora terhet jelentenek a totális eszmerendszerek szellemi utórengései, többek között jól mutatja, hogy bár elértük a célunkat, és halálos ítélet kockázata nélkül mesélhetjük el saját történetünket, máig nem sikerült rendet tennünk a nyelvben.
Az "új rendszerváltás", azaz a 2010 során bekövetkezett az autoriter fordulat abból a szempontból hasonló volt 1989-hez, hogy a baloldali gondolat háttérbe szorításával járt együtt: a rendszerváltáskor a "polgári" (liberális és konzervatív erők), 2010-ben pedig egy radikalizálódó jobboldal lehetetlenítette el egy baloldali alternatíva kibontakozását – nem véletlen, hogy a Fidesz mind a kettőben (noha alapvetően más pozícióban) kulcsszerepet játszott. Azonban van egy nem csekély különbség a két helyzet között: amíg a rendszerváltás liberális korszellemét képviselők mind a mai napig beleragadtak az " antikommunista konszenzus " kényelmes mocsarába, addig a Fidesz rendkívül sokat tanult a baloldaltól, különösen a radikális baloldaltól: a globalizáció és a kapitalizmus kizsákmányoló jellegének, az Európai Unió bürokratizmusának kritikája valamiféle szociális populizmus. Mivel a liberális demokrácia és a globális kapitalizmus iránt ájult csodálattal adózó liberális erők személyes sértésként fogtak fel minden kapitalizmuskritikus baloldali megnyilvánulást, és rögtön érkezett a populistaként való megbélyegzés, ezért a politikailag észrevehető kapitalizmus- és globalizációkritika (hangsúlyozom: itt nem az elméleti antikapitalizmusra gondolok, mert abban "piacvezető" a félperifériás kelet-közép-európai baloldal) "beleszorult" a magyar jobboldalba.
Ez a cél fogalmazódik meg a függetlenségi nyilatkozatban, majd pedig az Alkotmányban is: egyrészt a preambulumban, majd pedig közvetetten a 6. szakaszban, amely a szlovák nyelvet határozza meg a Szlovák Köztársaság államnyelveként. A nemzetállami koncepció érvényesítése tehát azt jelentette, hogy a szlovák nemzeti jelképek és attribútumok – a himnusz, a címer és nem utolsósorban a nyelv – az állami jelképek és attribútumok rangjára emelkedtek. Az 1995-ben hivatalba lépett Mečiar-kormány programnyilatkozatában pedig a szlovák nemzeti érdekek érvényesülésének "fontos feltételeként" fogalmazódik meg az államnyelv védelme, amely az elfogadandó államnyelvtörvény fő célja. Az államnyelvtörvény nem szabályozta a kisebbségi nyelvek használatát, de mivel a szlovák nyelv használatát mindenhol előírta, így szükségképpen korlátozta a magyar használatát, belföldi és külföldi tiltakozásokhoz vezetve. Tanulmányában a szerző bemutatja ezeket, részletezve a jogi helyzetet, a vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket, azok implementációját, vagy éppen ezek elmaradását.
Sőt a KGST-piac összeomlásával a baj csak fokozódott, hiszen ottani követeléseinket se tudtuk behajtani! De a következőkben is igaz volt a fenti tétel. A választópolgár a demokráciában is minden négy évben büntette a politikai vezetést, ha nem tudta emelni vagy éppen csökkentette a reálbéreket. 2002-ig nem nőttek a bérek. Addig egymást váltották a kormányzatok. A szociálliberális kormányok éppen ezért igyekeztek is emelni a reálbéreket. De mivel ezt csak az eladósodás fokozódása mellett tudták megvalósítani – mint a Kádár-korszak idején –, az időszak végére ismét ellehetetlenült a gazdaság. Jött a nemzetközi pénzügyi válság, és az utolsó évben reálbércsökkentés következett be. Meg is bukott az MSZP–SZDSZ-kormány. A következő tizenkét évben viszont a reálbér – egy év kivételével – folyamatosan emelkedett. Jelentősen nőtt a GDP, tavaly például nem is akármilyen mértékben, 7, 1 százalékkal az előző évi adathoz viszonyítva, ez lehetővé tette a béremeléseket. Jelentős béremelkedés ment végbe; bár ebben a munkaerő-elvándorlás is szerepet játszott.
század végén tudhattak, Angliában 1931-ben törvényben mondták ki az anyag veszélyességét, gyártását a 70–80-as évektől kezdve számos országban fokozatosan korlátozták, Magyarország az Európai Unióba való belépést követően, 2005-ben tiltotta be végleg az azbeszttartalmú termékek forgalmazását. A veszély azonban ezzel még nem múlt el, hiszen bár világszerte nagy összegeket áldoznak az eltüntetésére, a lassan ölő mérget a mai napig a tüdőnkben hordozzuk. Amíg kötött formában van, addig az azbeszt ártalmatlan, amint azonban hosszúkás kristályai a levegőbe, onnan pedig az emberi tüdőbe kerülnek, visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el. Mélyen beágyazódnak a légzőszerv szöveteibe, ahol betokozódnak. Mivel nevükhöz méltón elpusztíthatatlanok, a szervezet képtelen a felemésztésükre, az állandósult gyulladás hosszú távon kóros elváltozáshoz vezet. Az azbeszt okozta betegségek lappangási ideje akár 20–30 év is lehet, és mire felfedezik, már nincs remény a gyógyulásra. A legsúlyosabb esetben a kristályszálak a mellhártyában rosszindulatú daganatot okoznak, mezotelióma alakul ki, amely előre nem jelezhető, viszszafordíthatatlan és gyógyíthatatlan, a diagnózist követő 1–1, 5 éven belül halálhoz vezet.
© Technológia: A Vígszínház művésze megbánta, hogy közösségi oldalán vádolta meg Rudolf Pétert azzal, hogy színigazgatóként fontosabb számára a jegybevétel a járvány idején, mint kollégái egészsége. Egy későbbi posztjában azt is sérelmezte, hogy egy kolléganőjét leváltották a Sirály című előadás főszerepéről, mert nem akart vetkőzni. Rudolf Péter mára megbeszélésre hívja össze a Vígszínház művészeit. Hibáztam, amikor a színházat kritizáló mondataimat megosztottam a Facebook-on. Nem Facebookra való, de így elértem, hogy legyen egy rendkívüli színészgyűlés, ahol remélem, érdemi párbeszéd kezdődik. Sajnálom, hogy így történt. Végtelenül kétségbe voltam esve. Elnézést kérek a színháztól. Elnézést kérek Rudolf Pétertől. Elnézést kérek az egész társulattól. Ne haragudjatok. – tette közzé saját közösség oldalán pénteken Wunderlich József, aki 2015-óta a Vígszínház társulatának tagja. Mint erről az Index korábban hírt adott, a színész csütörtökön ugyanott kritizálta a színház járványprotokollját, kiemelve Rudolf Péter igazgató felelősségét.
Ez mindenki számára elérhető, és minden Vígszínházi munkavállalónak, illetve külsős szerződéses partnernek lehetősége van bejelentést tenni a megfelelő fórumokon. Ez nem történt meg. " Az igazgató a korábbi bejegyzésre válaszul leszögezte, nem szeretne személyi kérdésekről beszélni, mert "végtelenül tiszteli és nagyra tartja" Wunderlich Józsefet. A második posztra reagálva közölte: "Járványhelyzetben színházat működtetni nem egyszerű feladat. Senki sem erre szegődött, amikor színésznek, színházigazgatónak állt. Egy online felületen támadást indítani, ezzel a színház közösségét bomlasztani ezekben a kritikus időkben: ezt etikátlannak tartom. " (Kiemelt kép: Budapest, 2020. július 1. Rudolf Péter, a Vígszínház igazgatója beszél a színház 125. évadának évadhirdető sajtótájékoztatóján 2020. július 1-jén. Fotó: MTI/Illyés Tibor)
A külsős előadóművészeink számára december 15-ig biztosítottunk lehetőséget a védettségi igazolvány bemutatására, ennek hiányában ők nem léphetnek színpadra. November 22-én kiadtunk egy igazgatói utasítást: jövő héttől az oltatlan munkavállalóinkat heti több alkalommal tesztelni fogjuk. A hatályos járványügyi protokoll szerint a 10 napos karantén lejárta után a tünetmentes személy háziorvosa engedélyével visszatérhet a munkába, függetlenül attól, hogy a környezetében van-e pozitív személy vagy sem. Működésünk a kormányzati intézkedéseknek megfelelően történik. A hivatalos protokollt nem áll módunkban felülbírálni. Veszélyes üzenet, pánikkeltés azt sugallni, hogy egy oltott, koronavírus fertőzésen átesett ember, aki túl van a karanténon, negatív PCR teszttel tér vissza a munkahelyére, halálos veszélyt jelent a kollégáira. Hozzá kell tennem, végtelenül cinikusnak tartom, hogy Wunderlich József vádként hozza fel ellenem a jogszerű eljárást, ami azért is meglepő, mert ő maga kérte, hogy a karantén alatt lejátszhassa A padlás 1000. előadását.
A vezető arról beszélt, hogy a 97 százalékos átoltottsággal rendelkező Vígszínház – a maradék három százalékot személyesen próbálják meggyőzni – a járvány teljes időtartama alatt az állami protokoll szerint járt el. " Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.