Nagy port kavart egy magyar lány esete, akit nemrég 100 ezer forintra büntettek, mert ittasan, jogosítvány és bukósisak nélkül rollerezett. Valójában hogyan rendelkezik az egyre népszerűbb minijárgányokról a KRESZ? Németországban már egyértelmű szabályokat alkottak. Egy magyar lány a közösségi oldalán osztotta meg elektromos rolleres rossz tapasztalatát. A poszt szerint a Deák téren elfogyasztott két cidert, majd elektromos rollerrel igyekezett hazajutni. Közben megállították a rendőrök, elkérték a jogosítványát és megszondáztatták. Mivel a hölgy nem rendelkezett jogosítvánnyal, és bukósisak sem volt rajta, valamint ittas állapotban volt, igen borsos, 100 ezer forintos büntetést kapott. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy az egyenruhások segédmotor-kerékpárként kezelték a járművet, a KRESZ-ben ugyanis nem szerepel az elektromos rollerre vonatkozó szabályozás. Ez esetben felmerülhet a rendszámtábla kérdése, és hogy az kinek a felelőssége? Sidewalk or road? E-scooter riders are confused about where to ride them and what regulations to follow.
A megoldás: egységes hatósági értelmezés Révész Máriusz szerint inkább közelítenek a villanyrollerek az elektromos rásegítésű kerékpárokhoz, amelyek 25 km/h sebességig kerékpárnak minősülnek – egy EU szabvány szerint pedig az e-rollerek nem léphetik túl ezt a határt. Ha ebbe az irányba billenne a dialógus, ami a kormánybiztos szerint a helyes út lenne, akkor jogosítvány biztos nem fog kelleni az elektromos rollerek használatához. Az általuk benyújtott javaslat az uniós gyakorlatot szorgalmazza, mégpedig, hogy kerékpárnak tekintsék a szóban forgó közlekedési eszközöket. via Világgazdaság
Kedves Alapjárat! Szép napot kívánok, sokat olvasom önöket, azért jutott eszembe, hogy nem tudnának-e választ adni a kérdésemre: elektromos rollerhez kell-e jogsi? Sisak? Biztosítás? Nagyon sokat olvasgattam erről, de sajnos konkrét jogszabályt nem találtam. Előre is köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Róbert Kedves Olvasó! A válasz hosszú lesz, mert a villanyroller-jelenség is összetett. Európa szinte minden fejlett országának nagyvárosait ellepték a bérrollerek miközben besorolásuk, vagy akár használatuk szabályozása máshol is gondot okoz. Mindenhol rossz helyen vannak vagy az e-roller a legokosabb városi jármű? Mivel egyelőre nem létezik kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozó magyar jogszabály, legalább részben a segédmotorokra vonatkozó hatályos, de mára elavult jogszabályt tekintjük irányadónak. Ha a Wikipedia köznapi meghatározására hagyatkozunk, nem nyúlunk nagyon mellé. E szerint: "A segédmotoros kerékpár (más néven segédmotor) olyan két- vagy háromkerekű jármű, aminek legnagyobb tervezett sebessége 45km/h, belső égésű motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm³, valamint motorjának folyamatos, névleges teljesítménye 300W és 4 kW közé esik.
Elektromos rollerrel jársz? Ne csodálkozz, ha ezentúl sisakot és biztosítást kérnek tőled… A Parlament honlapján elérhető, tegnap életbe lépett utasítás lényege, hogy "Az elektromos rollert a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés alapján csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. A rendőrség a hatályos jogszabályok alapján köteles eljárni", azaz minden rollerestől megkövetelheti a robogókon, segédmotoron kötelező felszereléseket, mint a sisak, emellett kötelező biztosítás és jogsi kell a vezetésükhöz. Hegylakók különvélemény: Ideje volt tiszta vizet önteni a pohárba, mert az egyszerűen nem állapot, hogy gépjárműként nem ismert szerkezetek menjenek járdán, a gyalogosok között. Ha nagyon sarkítunk, akkor ez alapján az elektromos gokart is mehetne járdán, hiszen az sem számít gépjárműnek a KRESZ szerint. Mondjuk megnézném az arcokat az Andrássyn, mikor valaki driftelve suhan a kávéházak teraszai mellett… Kapcsolódó anyag: Rendőrségi videó arról, hogy mi minősül kerékpárnak és mi nem Akárhogy is, ezzel tulajdonképpen a valós élethelyzethez igazították a szabályozást, hiszen a tényleg átgondolt rollerkölcsönzők – mint például az Ogre – eddig is bevallottan segédmotorként kezelték járműveiket.
A Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek számításai szerint 30-40 ezer rollert használhatnak jelenleg közlekedési eszközként Magyarországon – tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t. A közlemény szerint jellemzően 4–8 kilométert tesznek meg egy-egy eszközzel. Ez a táv a koronavírus-járvány ideje alatt nőtt meg 2 kilométerről, aminek hátterében valószínűleg a közösségi közlekedés nagyobb arányú elkerülése áll. A rollerek segítségével a 30-40 perces autóutak, hosszan tartó parkolóhely-keresések 8-10 percre csökkenthetők – jelezte a szövetség. A szervezet több mint 700 megkérdezett közreműködésével online kutatást végzett tavaly. A hazai válaszadók mintegy 70 százaléka közölte azt, hogy vezetett már valamilyen elektromos járművet. Közülük a legtöbben, 96 százalék elektromos autót vezetett, ezt követte 32 százalékkal a roller, 30 százalékkal az e-bicikli, 18 százalékkal a segway és 15 százalékkal a robogó. A közlemény idézi Pukler Gábort, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki szerint a fiatalabb generáció tagjai sokkal inkább hajlandóak a különféle közlekedési módok és eszközök közötti váltásra, nem ragaszkodnak a saját tulajdonú eszközhöz, attól függően választanak, hogy adott helyzetben melyik hatékonyabb és gazdaságosabb.
A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5 százalékot, a gyalogos közlekedés pedig a 15 százalékot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva. Az EIT InnoEnergy legfrissebb tanulmányára hivatkozva a Jövő Mobilitása Szövetség közölte: a mikromobilitás piaca a következő hat év során 380 millió euróra fog nőni Európa területén. Az EIT InnoEnergy számításai szerint 2030-ra körülbelül 30 millió magán e-kerékpárral és e-robogóval, valamint 2, 7 millió közös használatú közlekedési eszközzel lehet majd számolni a kontinensen.
osztály) 2001 Import BCG alkalmazása 2002 Megszűnt a BCG revakcináció, tuberkulin szűrővizsgálat DTP III. és OPV oltások folyamatos oltás Hepatitis B 2 oltásos séma bevezetése 2006 DPTa+IPV+Hib oltóanyag bevezetése 2 hónapos kortól (2005. pktóber 31. Kötelező oltások gyerekeknek. után születettek) – csak IPV (OPV-t már kaptak) DPTa+IPV+Hib előrehozása 18 hónapos korra 3 éves korról (2004. január 30. után születettek) 2008 Önkéntes védőoltás konjugált pneumococcus vakcinával (PCV-7) 2 hónapos kortól 2009 11 évesek újraoltása dpaT tartalmú oltóanyaggal (eddigi dT helyett) 2010 13 éves korosztály VII. osztály hepatitis B oltása 2011 Önkéntes védőoltás konjugált pneumococcus (PCV-13) vakcinával 2014 Pneumococcus elleni védőoltás – kötelező (PCV-13) HPV elleni védőoltás kötelezően falajánlandó/választható (7. osztályos lányok)
A kórokozó A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus (VZV) okozza, amely övsömöröt (herpes zoster) is okozhat. Előfordulás A bárányhimlő leginkább a kisgyermekeket érinti, az esetek nagy részében a 2–8 éves gyermekek között fordul elő. Általában enyhe betegség és a legtöbb egészséges gyermek gyorsan gyógyul, de súlyos szövődmények is előfordulhatnak. Kötelező és választható oltások gyerekeknek- Oltási rend - azanyaotthon. A bárányhimlő-esetek kb. 10% -a 15 éven felüli embereknél fordul elő, és a fertőzés szövődményei gyakran súlyosabbak felnőtteknél. Az ellenanyaggal nem rendelkező terhes nőket nagymértékben veszélyezteti a bárányhimlő, amely súlyos betegséget okozhat a nőben, valamint növeli a vetélés és a magzati veleszületett rendellenességek kockázatát. Terjedés A vírus cseppfertőzéssel terjed, valamint a kiütéses személy hólyagjainak megérintésével vagy ruhák, felületek, játékok, ágynemű közvetítésével is fertőződhet a fogékony személy. A bárányhimlő nagyon fertőző betegség, a fogékony emberek kb. 96% -ánál fog kialakulni a betegség, ha fertőző forrással találkoznak.
Amennyiben átestek már a betegségen, orvosi igazolással kell azt bizonyítaniuk. Mi történik, ha elmarad az oltás? A szülők maximum 2. 500 eurós pénzbírságra számíthatnak, ha oltás nélkül küldik gyerekeiket a közösségi létesítményekbe. A pénzbírság kiszabható olyan intézmények ellen is, amelyek oltatlan gyerekeket fogadnak be, illetve a közösségi, egészségügyi intézmények személyzetére és a menekült szállások lakóira is. Az oltatlan gyerekeket kizárhatják az intézményből, és felfüggeszthetik állásából az oltási bizonyítvánnyal nem rendelkező közösségi létesítmények alkalmazottait is. Ahhoz, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen, a törvény értelmében minden szakorvos beadhatja az oltást a tevékenységi kör megszabott határától függetlenül is. Ezenkívül a közegészségügyi szolgáltatók önkéntes oltásokat szervezhetnek az iskolákban. Végezetül az oltások dokumentálása elektronikus formában is lehetségessé válik, így könnyebb lesz a következő oltással kapcsolatos időpontokról értesülni. Forrás: