Az úrkúti őskarszt vagy ahogy még találkozhatunk vele, a Csárda-hegyi őskarszt egy különleges földtani képződmény a Bakonyban. A jura kori nyomokat rejtő, 100 millió éves földtani képződmény nemzetközi viszonylatban is páratlan kincs. Úrkúti őskarszt – Csárda-hegyi tanösvény "Csárda-hegyi Őskarszt Ajkától 10km-re található, egyedülálló földtani képződmény. Valaha kézi, külszíni mangán bányászatot folytattak itt, melynek eredményeként került felszínre a jura-kori őskarszt. A tanösvény rövid, hamar bejárható. " – ezekkel a szavakkal és hívogató fotókkal ajánlotta a figyelmünkbe Kozma Andrea az urkúti őskarsztot. Az Úrkúti-őskarszt, teljes nevén az Úrkúti-őskarszt Természetvédelmi Terület a Bakony gyöngyszeme. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága kezelésében levő terület az Ajka, Szentgál és Nagyvázsony irányából elérhető Úrkút település mellett található. Csárda-hegy oldalában szén után kutatva fedezték fel az ország legnagyobb mangánérc készletét 1917-ben. Kézi, külszíni fejtéssel termelték le a mangánt.
Miért éri meg felkeresni az úrkúti őskarsztot? Szívesen kirándulnál kicsit, vissza az időben? Megnéznél valamit, amit a természet 100 millió évvel ezelőtt alkotott? Tarts velünk virtuálisan az úrkúti őskarszt felfedezésén, és utána a hétvégén járd be a valóságban is! Az úrkúti őskarszt, másnéven Csárdahegyi Őskarszt a Bakony déli részén található, Ajkától mindössze 10 km-re, Veszprém megyében. Az őskarszt egykor mangánbányászatnak adott helyet, ami nem várt kincseket hozott a felszínre: ennek köszönhetően láthatók most a jura kor kőzetei is. Elhelyezkedés: Déli Bakonyban Herendhez közel Útvonal: Budapest- M7 autópálya- Székesfehérvárnál 64. számú kijárat- 8- as út- Csór- Várpalota- Öskü- Veszprém- Márkó- Herend- balra letérni Szentgál- Úrkút- itt balra -Úrkúti öskarszt természetvédelmi terület Megközelítés tömegközlekedéssel az Ajka- Veszprém volánbusz járattal. Utazási idő autóval: 1 óra 34 perc Távolság: 141 km Parkolni közvetlenül a bejárat melletti utcákban, innen pár 100 m a bejárat.
A Bakony déli lankái között megbújva egy nem mindennapi földtani értékre lelhetünk. Látványa lenyűgöző, formái sok millió évesek, mélysége pedig üdítő felfrissülést ígér a túrázóknak. Ez a kihagyhatatlan látnivaló a Csárda-hegyi őskarszt, amely elnevezés sokaknak első hallásra kevésbé csenghet ismerősen, ám ha azt mondjuk – kiváltképp a kéktúrázóknak –, hogy ez a különleges hely Úrkút határában található, máris minden valaha itt megfordult turistának egyből beugrik eme sziklás tájseb fantasztikus látványa. 1 / 13 Fotó: Lánczi Péter Úrkút dombokkal és erdőkkel határolt tiszta levegőjű település a Bakony déli részén, amely fejlődését elsősorban egykori üveghutájának, majd a 20. században mangánérckészletét feltáró bányászatának köszönhette. A volt bányaterület rekultivációjával alakult ki a térség egyik kiemelkedő természetvédelmi területe, a Csárda-hegyi őskarszt, amely a nevét a település határában álló 470 méteres magaslat után kapta. A lombok között megbúvó "gödör" közvetlen közelében halad az Országos Kéktúra nyomvonala, de a figyelmetlen vagy sietős léptű turisták akár el is mulaszthatják a pazar látványt nyújtó, a külszíni fejtésnek köszönhetően napvilágra került őskarszt pompás sziklafalait, mert a kék sávjelzésről azért néhány lépésnyit le kell térni hozzá, miután átkeltünk a település határában álló kis fakapun.
A Déli-Bakonyban, Ajkától nagyjából 10 kilométerre, a Kab-hegy szomszédságában található az 1950 lakost számláló Úrkút, amelynek nyugati utcái egy különleges, régészeti kincsekkel teli területre nyílnak. Az Ajka, Szentgál és Nagyvázsony irányából elérhető település tőszomszédságában terül ugyanis el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága kezelésében levő Úrkúti-őskarszt Természetvédelmi Terület. A földtani képződmény nemzetközi viszonylatban is páratlan kincs. Jura kori nyomok a Bakonyban Az Úrkúti-őskarszt, más néven Csárda-hegyi őskarszt több száz millió éves emlékeit a külszíni fejtéssel működő mangánércbányászat tárta fel. A kézi művelésnek köszönhetően szerencsére a hegy jura kori mészkőalapjának nem esett bántódása, így a dinoszauruszok korának is tartott mezozoikum, avagy a földtörténeti középidő jelenségeinek nyomai is fellelhetők benne. Az úrkúti mészkőben ráadásul nemcsak a jura kori karsztjelenségek, így az ősrégi víznyelők, vízmosással keletkezett bemélyedések, töbrök formációi váltak láthatóvá, de felszínre kerültek az akár 190 millió évvel ezelőtt élt élőlények egyedülálló leletanyagai is.
Ha az alján a végére értünk, ugyanezen a lépcső soron kell vissza menni. Ez után a perem mentén végig menő úton lehet megkerülni az egészet, jó rálátással a sziklákra. Teljesen mindegy, hogy melyik irányban kerüljük meg az üreget, szép mindenhonnan (főleg napsütésben). A terület viszonylag kicsi, körbe van kerítve, jól bejárható utakkal kiépítve. Miután a környék is szép, esetleg érdemes némi hosszabb gyalogtúrával összekötni az egészet (a kapunál van egy nagyobb tábla, ott van javaslat egy hosszabb tanösvényre is, több mint 20 állomással). Megnézendő!
Esős időben, zárt, bokát tartó lábbelit viseljünk! Videó Úrkúti őskarszt videó Nyitvatartás A karszt az év minden napján szabadon látogatható. Nyitvatartás nincs, ám sötétedés után a belépés balesetveszély miatt nem ajánlott. Mikor látogassuk meg? A karszt páratlan látványt nyújt minden évszakban. Ősszel a fantasztikus színek uralják a látképet, nyáron a buja, dzsungel-szerű növényzeté a terep. Belépők és árak Az őskarszt ingyenesen, belépő nélkül látgatható. Akadálymentes? Nem, sajnos a karszt nem akadálymentes. Sem babakocsival, sem kerekesszékkel nem lehet látogatni azt. Az ösvény számos lépcsőfokot tartalmaz, ami meredek - így mankóval sem célszerű a látogatása. Kutyabarát? Igen, az ösvényre be lehet vinni kutyust pórázon. Érdemes kézbe venni az apró testű kutyusokat a lépcsőknél - a sérülések elkerülése végett. ➡️ ➡️ Facebook link 👍
E vastagpados (méteres nagyságrendű), gyengén rétegzett kőzet tömött szövetű, világosabb és sötétebb árnyalatú, helyenként vékony (mm-es) kalciterekkel átjárt, néhol brachiopoda maradványokat tartalmaz. A védett terület északi részén több helyen, különböző – a fekünél alig fiatalabb – üledékkitöltésű, ún. neptuni teléreket láthatunk. A néhány deciméter szélességű, több méteres mélységű, egykori tenger alatti hasadékok a tágulásos tektonika hatására keletkeztek, magukba fogadva az akkori tengeraljzat laza üledékeit (pl. meszes agyag, crinoideás iszap stb. ). Az alsó-jura folyamán karbonátos mangánérc, illetve további, különböző típusú karbonátos, illetve tűzköves üledékek rakódtak le a tengermedencében, majd egyelőre pontosabban nem ismert időpontban (kréta? ) kiemelkedett a terület és szárazulattá vált. A trópusi éghajlat következtében megindult a felszín erőteljes lepusztulása, illetve karsztosodása (ismeretlen vastagságú jura, esetleg kréta kőzet tűnt el) és kialakult az óriástöbrös felszín.
Newgrange Pictures | Film i Väst | Zentropa International Sweden | Akció | Dráma | Háborús | 6. 8 IMDb Teljes film tartalma 1940 április 9-én a német hadigépezet Osló előtt áll. A norvég király ultimátumot kap: megadja magát, vagy meghal. Német katonák vadásznak a királyi családra, amely arra kényszerül, hogy elhagyja a fővárost. Miközben Haakon király és Olav koronaherceg egy Elverum melletti kis farmra menekül, találkoznak a német vezetéssel. Háromnapi kemény tárgyalás után Haakon király meghozza végső döntését. Visszautasítja a kapitulációt, még ha az a saját, a családja és sok norvég életébe is kerül.
Igen A király választása trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk. Kérlek, ha találsz hozzá a videómegosztón, akkor írd meg nekünk a linkjét az alábbi hivatkozásra kattintva: A király választása filmelőzetes beküldése A király választása fórumok Vélemények Emmersson, 2019-03-08 18:51 1 hsz Kérdések téma megnyitása 0 hsz Keresem téma megnyitása 0 hsz
A szegedi egyezmény megkötése után a felek Budára vonultak, hogy a kompromisszumban foglaltakat az országgyűlésben is keresztülvigyék, vagyis a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem volt váratlan fordulat Mátyás január 24-i megválasztása. A Hunyadi-jelölt királyságát követelő budai és pesti tömeg, mely a legenda szerint