"Csak idő van, semmi tér; / mindenki siet, / nyilatkozik, birtokol, " Ezen a héten a 72 éve született Fodor Ákos gyönyörű haikuját ajánljuk. A haiku különös "fura bogár" az európai verskedvelők számára. Sokkal többet mond, sokkal mélyebb gondolatokkal bír, mint amit a néhány szótag sejtet. Kosztolányi Dezső szerint "A haiku egy természeti rajz, egy «rajz körvonala», utalás egy festményre, vagy «ennek a festménynek csak a címe» ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik: Basho, Buson és Issa. " Fodor Ákos a haiku forma művelője, emellett zenés darabok, musicalek, operák és operettek szövegírója volt, de vers- és drámafordítóként is dolgozott. A Haiku-rondó t olvasva rájövünk: az alkotó arra törekedett, hogy a haiku igazi szellemiségét érje el; célja az egyszerűség és a természetesség, az általános, a mindennapi élet meglepő megnyilvánulásainak, villanásainak megragadása. Fodor Ákos 1945. május 17-én született Budapesten. FODOR ÁKOS: HAIKU-RONDÓ az én poklomban számolnak és mértékkel szeretnek; órát lesve időznek; folyton véleményük van; csak idő van, semmi tér.
(Fodor Ákos) Fodor Ákos: Ujjlenyomat Napút, 2009. március - XI. évfolyam 2. szám, 6. oldal PÉLDAKÉPEK: Példaképem Mindenki, Akitől valaha is tanulhattam bármi követendőt, vagy elvetendőt. Mindannyiuknak hálás vagyok. CSALÁD: Biológiai családommal sem érzelmi, se szellemi kapcsolatot nem ápolok. "Fogadott/fogadó családom" tagjai viszont oly számosak, hogy nevük puszta felsorolása is igénybe venné e lap teljes terjedelmét…
Első önálló verseskötete 1978-ban jelent meg Kettőspont címmel, amiben már megjelentek a ma már az ő nevével asszociált haiku-k is. De mi is az a haiku? Fodor Ákos saját maga a következőképpen definiálta ezt az egyedi versformát, amikor Macuo Basó kötetének előszavát írta: Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt. Boldogok, akik – ha egyetlen haiku pontjában is – találkozhatnak és megérinthetik egymást. Egy kevésbé fennkölt megfogalmazásban a haiku a japán költészet legjellegzetesebb versformája, ami a 13. században jelent meg a japán irodalomban, a 20. századra pedig világszerte meginspirálta a költőket. A haiku formailag egy háromsoros, 17 szótagból álló hangsúlyos vers, a soroknak pedig nem feltétlenül kell rímelnie. Témájában általában az évszakok hangulatát idézik, gyakran megjelenik a természet leírása és dicsőítése, illetve az élmények keltette érzelmek. Rövidsége miatt a nyílt kifejezés helyett a kevés, de jól megválasztott szó sugallja csak a vers jelentését, így tényleg közös lesz a munka a haiku írója és olvasója között.
Szerintem valami igen gondosan kimunkált, keskeny, kényes rés, esetleg átjáró: Valóság és Igazság között – ezt mondta egyebek között a haikuról Fodor Ákos. A költő hetven éves lett volna vasárnap. A haiku hűvös tökéletességéért meg kell dolgozni. A haiku nem harci induló szövege, nem szerelmes levél, nem önajnározó szépelgés, nem muzeális műveltségbemutató. Hanem? Hm. A haiku: haiku. Szerintem valami igen gondosan kimunkált, keskeny, kényes rés, esetleg átjáró: Valóság és Igazság között – így vallott az általa mesterien gyakorolt formáról-életfilozófiáról Fodor Ákos. A nemrégiben elhunyt költő és műfordító vasárnap töltötte be volna a hetvenedik életévét. Ez alkalomból a D. Tóth Kriszta alapította WMN – woman – portál emlékezett Fodor Ákosra, megidézve a Kortárs felületén a haikuról írottakat. Ennek megtalálása sok-sok játékos komolyságot és komoly játékosságot igényel – "feladótól" és "címzettől" egyaránt. Szemlélődő, távolságtartó módon megértő és elfogadó tűnődés és mosolyképesség nélkül csupán haikunak látszó tárgyak jöhetnek létre.
Szállítás: 1-3 munkanap Zene-idő Szinte mindig vele volt a zene - körülötte is, benne is. Egykor zongorázni és fuvolázni tanult... Törzsvásárlóként: 218 pont Zajszünet Fodor Ákost a magyar haiku mestereként tartják számon, és való igaz, hogy számos művének e japán... 209 pont Gonghangok - 21 kamarakoncert Fodor Ákos az aforisztikus haikut műveli, nála a kaon bölcs tanítása egybefonódik a haiku... 247 pont Képtelenkönyv Egészen sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket... 160 pont Pontok Pont Nem út és nem cél: érthetetlen, gyönyörű helybenröpülés. 141 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Máig ő a hagyaték gondozója, aki mindent megtesz, azért, hogy a több kötetnyi kiadatlan vers ne vesszen feledésbe és még jó sokáig élvezhessük a költő zseniális sorait.
Azonban ezt minden pont esetén elvégezve egy "nyílzáport" kapnánk, ami átláthatatlan ábrát eredményezne. Már a legegyszerűbb esetben is, például amikor csak egyetlen pontszerű töltésünk van: forrás: És hát sokkal több pontba is berajzolhattuk volna a térerősségvektorokat.
A kijövő erővonalak száma (a \(\Psi\) fluxus) egyenesen arányos a töltés \(Q\) nagyságával: \[\Psi\sim Q\] ami azt jelenti, hogy a fluxus csak egy konstans szorzótényezőben térhet el a töltéstől. Ez a konstans mértékegységrendszerenként eltérő; az SI-mértékegységrendszerben: \[\Psi=4\pi k\cdot Q=\frac{1}{\varepsilon_0}Q\] ahol \(k\) a Coulomb-törvényben szereplő elektromos állandó: \[k=9\cdot 10^9\ \mathrm{\frac{Nm^2}{C^2}}\] az \(\varepsilon_0\) pedig szintén elektromos állandó, az ún. Fizika - 10. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. vákuum dielektromos állandója (más neveken abszolút dielektromos állandó, vákuumpermittivitás): \[\varepsilon_0=8, 85\cdot 10^{-12}\ \mathrm{\frac{As}{Vm}}\] Mennyi erővonal jön ki egy elektronból? Semennyi, hiszen az elektron negatív, ezért benne csak végződni tudnak az erővonalak (kiindulni csak a pozitív töltésekből indulnak ki). Akkor hány erővonal jön ki egy protonból? A proton töltése az \(e\) elemi töltés, ami \(e=1, 6\cdot 10^{-19}\ \mathrm{C}\), amiből a Gauss-törvénnyel: \[\Psi=4\pi k\cdot e\] Mindent SI-egységben beírva a mértékegységek elhagyhatók: \[\Psi_{e}=4\pi \cdot 9\cdot 10^9\cdot 1, 6\cdot 10^{-19}\] \[\Psi_{e}=1, 8\cdot 10^{-8}\ \mathrm{\frac{Nm^2}{C^2}}\] A forráserősség Egy elektromos mezőben vegyünk fel egy tetszpleges zárt felületet (tehát most nem kell, hogy az erővonalakra mindenütt merőleges legyen a felület)!
Ezeket a térerősség irányába forgatja, polarizálja a szigetelőt. Elektromos töltés [ szerkesztés] Néhány elemi részecske másra vissza nem vezethető tulajdonsága, amely meghatározza az elektromos kölcsönható képességüket. A testek töltése az elemi töltés egész számú többszöröse, amit töltésmennyiségnek nevezünk. Jele: Q, mértékegysége: C. Az elemi töltés az elektron töltése, amit Robert Millikan amerikai fizikus határozott meg 1909 -ben. Az elektromos töltések kimutatására szolgáló eszköz az elektroszkóp. Mértékegységek – HamWiki. Zárt rendszerben a töltések előjeles összege állandó. Ez a töltésmegmaradás törvénye. Coulomb-törvény [ szerkesztés] A Coulomb-törvény a fizikában két pontszerű elektromos töltés közti elektromos kölcsönhatásból származó erő nagyságát és irányát adja meg. A törvényt Charles Augustin de Coulomb francia fizikus igazolta kísérleti úton, torziós mérleggel végzett mérések segítségével. A töltött testek között fellépő erőhatást Coulomb-erőnek nevezzük. Két azonos előjelű töltés taszítja, két különböző előjelű töltés vonzza egymást.
Az indukált feszültség egy elektromos vezetőben – tekercsben – az elektromágneses indukció hatására létrejövő feszültség. Ez a feszültség, mint neve is mutatja – előállítása szempontjából – nem azonos a galvánelemek, akkumulátorok által szolgáltatott – vegyi energiának villamos energiává történő átalakítása során nyert – feszültséggel. Fontos megjegyezni, hogy elektrotechnikai szempontból csak és kizárólag indukált feszültségről beszélünk, és nem indukált áramról! A feszültség indukálódik, és ez hajt át egy zárt áramkörben (zárt vezetőben) áramot. Azt a jelenséget, amely során a mágneses mező változása elektromos mezőt hoz létre, elektromágneses indukciónak nevezzük. Az így létrehozott elektromos mezőt jellemző feszültség az indukált feszültség, az így létrejövő áram az indukált áram. A feszültség jele: U, mértékegysége: V (volt). Fajtái [ szerkesztés] Az indukció kialakulása alapján két csoportba osztható: Mozgási indukció (generátor elv) [ szerkesztés] Ha egy mágneses térben vezetőt mozgatunk a mozgás időtartama alatt a vezetőben elektromos feszültség indukálódik.